Miután kiderült, miket nem olvastunk, mit nem voltunk képesek visszavinni a könyvtárba, illetve, hogy milyen könyveken szocializálódtunk, arra lettünk kiváncsiak, milyen könyvek okozták a legvidámabb perceket. Lássuk tehát minden idők legviccesebb (lehetőleg hazai) könyeit.
Háy János
Tandori: Egy talált tárgy megtisztítása
Kukorelly Endre
Ha azt mondom, az első oldal pár évvel ezelőtt Wass Alberttől, igazságtalan vagyok, mert nem olvastam tovább. Tehát (a könyvet) nem olvastam. A Karinthy írta Leacock-novellákon mulattam a legjobban.
Jánossy Lajos
Két könyvet mondhatok, amelyek mindig megcsiklandoznak. Általában, ha már azt érzem, hogy csak a tűpárnára hajthatom le fejem, közérzetjavító intézkedésként szoktam bevetni őket. Az egyik Hasek dekameronja, a másik Keresztury Reményfutama. Irodalmi igény és nagyon nagy dumák. Erős szavatosság. Kb. a Simpson családdal célfotóban.
Dragomán György
Vitán felül: Rejtő Jenő: Három testőr afrikában
Gerlóczy Márton
Roth: A Portnoy-kór
Kőrösi Zoltán
Hát az attól függ, mikor. Mert egykor nyilván nagyon vicces volt a Mazsola is, most meg pl. Bolgár György könyvein nagyobbat tudok nevetni. Igaz, ez utóbbit nem olvasom.
Kiss Judit Ágnes
Gerald Durell: rokonom, rosy című könyvén hangosan röhögtem. Rejtő legtöbb könyvén is, de a kedvencem, a csontbrigád, egyáltalán nem volt vicces.
Rapai Ágnes
A legviccesebb könyv, de úgy is mondhatnám, az egyetlen vicces magyar szépirodalmi olvasmányom – saját paródiakötetemen kívül (Arc poétika, Novella Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 9442 623) - Karinthy Frigyestől az Így írtok ti. Országh László Angol-magyar szótárának második részét is viccesnek találtam.
Turczi István
Én Rejtő Jenő humorán nőttem fel, számomra az ő légiósregényei, meseszövése és nyelvi világa meghatározó volt. Alakjairól nem is beszélve: Vanek úrtól Troppauer Hümérig, Buzgó Mócsingtól Wagner úrig és tovább. Ha egyet kell említeni, talán Az előretolt helyőrség.
Krusovszky Dénes
A humoros irodalommal sajnos elég nagy elmaradásban vagyok, le sem merem írni, hogy milyen klasszikusokat nem olvastam ebben a kategóriában. Mindenesetre például Beckettet általában viccesnek tartom, de ez lehet, hogy az én bajom.
Karafiáth Orsolya
A Wodehouse könyvek a legviccesebbek, ő számomra már tiszteletbeli magyar, annyira rokonléleknek érzem. De egy ifjúsági könyv az, amin gyerekorom óta még mindig pusztulva röhögök, és ez a Rónaszegi Miklós Gézengúzok a Balatonnál. Bende bácsi a legjobb arc, tőle tanultam meg, hogyan kell röfögni a telefonban.
Lanczkor Gábor
Tótfalusi István Byron-életrajza. Nemrég olvastam.
A Könyvesblog szerzői és munkatársai:
Florescu:
Rejtő magasan, de nekem a másodikvonalbeli Vesztegzár a Grand Hotelben is nagyon bejön
a legviccesebb viszont Rideg Sándor Indul a bakterháza - akárhányszor olvasom, véresre röhögöm magam rajta (enyhén jobb, mint a film)
külföldiek közül Larry McMurtry Cadillac Jack-je volt emlékezetes, de ezen még agyalok (mármint, hogy volt-é jobb)
Hamlet
1. Rejtő légiósregényei
2. Rejtő matrózos-világcsavargós regényei (Piszkos Fred és társai)
3. Kázmér és Huba gyűjtemény 1-3
4. Kis Kukac Könyv
5. Gáspár András: Skrull! (ebből a kedvencem: űrgárdista ül a klotyón és monologizál: "Előttem a veszteséglista. Hamarosan mögöttem lesz.")
6. Terry Pratchett: A mágia színe
7. Dolák-Saly Róbert: Madáretető
Szőllő:
Egy-két Cserna-Szabó novella is bejátszhatna pl.
Picidzé:
Schreiber László: Sírhacc Béla, Vanicsák bácsi és Búvady
Nem tudok semmit az író úrról, mást nem olvastam tőle. Lehet rá mondani, hogy erős Örkény-utánérzés, amiben talán lehet valami, de szerintem eredeti, nagyon mai, nagyon vicces, nagyon komoly. Valaki mondjuk ellopta tőlem, ha olvassa ezt, azonnal adja vissza, mert rossz lesz neki különben.
Jászberényi:
Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége (A szar és a giccs összehozásáért; illetve a metafizikiai gesztus meghatározásáért)
de pl. Bukowski szövegei is nagyon viccesek.
KálmánG:
Tizennégykarátos autó, Három testőr afrikában, Piszkos Fred, a kapitány
A legutóbb pedig hangosan röhögtem a Millenáris füvében fekve, amikor Spiró Hamvas Béla regényéből (Szilveszter) készített színdarabot olvastam. El is somfordáltak az emberek a közelemből.
Az egyik kedvenc részem a Tizennégykarátos autóból:
- Tűzőrség - jelentkezett egy hang.
- Azonnal jöjjenek! Ég a Texas vendéglő!
- Hála Istennek.
- Mi? Megőrült! Itt a tulajdonos beszél!
- Maga az Raoul?... Minek gyújtották fel megint a kocsmát? Úgysem hiszik, hogy a halott a tűz áldozata.
- Pedig most igaz. Felrobbant mellette a gázkályha.
- Hiszen magánál vályogkemence van!
- De... bevezettük és... szóval jönnek?
- Jó, jó... hát jövünk. Hogy van Emánuel?
- Izé... már meggyógyult...
- Hát beteg volt?!
- No... nem egészen... a dohányzás... - hebegte Gorcsev.
- Mi? Emánuel dohányzik?!
- Izé... dehogy... Csak viccből rágyújtott egy csibukra...
- Az öszvér?!
Most dühbe jött.
- Igen! Az öszvér! Pipázik és regényeket olvas, sőt beszél is!
- Halló!! Mit mond?!
- Hogy akassza fel magát!
Lecsapta a kagylót.
Leloup:
Wágner B. Györgytől a Sarah bugyiban
