Számodra az olvasás csendes tevékenység vagy épp egy jó zene hoz a megfelelő hangulatba? A 1000 Libraries Magazin szerzője amellett érvel, hogy a zene más élménnyé teszi a könyvek befogadását. Más szinten tudunk kapcsolódni a kötethez, ha például ugyanazt a zenét hallgatjuk, mint az alkotó az írásakor.
Hallgasd, amit az író!
Kétségtelenül számos ponton kapcsolódhat az irodalom és a zene: mindkettő az érzelmeinkre hat. Több művészről is tudunk, aki a dallamokban keresett ihletet. Egy zeneszám meghatározott hangulatok, emlékek előhívására is használható, egyedi bepillantást engedhet az alkotói folyamatba vagy a művész elképzeléseibe is.
Egyre több szerző árulja el, milyen zenét hallgatott írás közben, esetleg azt, hogy az adott jelenetben mi szólt a háttérben.
Szlavicsek Judit rendszeresen megosztja olvasóival, melyik jelenethez milyen zenét hallgatott vagy a fejezetek végén linkek visznek az adott klipre. A Doszpot Péterrel közösen készített köteténél például elmondta, hogy a Hajnali szél című Charlie-szám segített neki ráhangolódni a sztorira és mélyebben megérteni a nyomozót és magát a korszakot.
A Bookline Booklove néven működő csatornáján konkrét könyvekhez kapcsolódó lejátszási listákat is találunk. Szlavicsek Judit Viharcsapdáját is itt találjuk például, de belehallgathatunk abba is, mi mellett dolgozott például Gurubi Ágnes a Másik isten című regényén esetleg Ecsédi Orsolya vagy Fedor Anna.
Hallgasd, amit a szereplők!
Egyedi mód lehet a valóság és a fikció közötti határ elmosására, ha ugyanazt a zenét hallgatjuk, mint az olvasott könyvünk szereplője. A fent hivatkozott listák között találunk például olyat, ami a Bret Easton Ellis könyvében felbukkanó zenéket gyűjti össze.
Könnyebb helyzetben van, amiből készült adaptáció, hiszen például Bridgerton-lejátszási listákból többet is találunk, amiket a regények mellé betehetünk.
Leiner Laura rendszeresen ír konkrét zeneszámokat az ifjúsági regényeibe., a zenei ízlést használva a szereplők jellemzésére például a Szent Johanna gimi sorozatában.
Itt ráadásul egyes számok titkos utalásokat rejtenek a karakterek valódi érzéseiről és szándékairól.
Taylor Jenkins Reid Daisy Jones and the Six című bestsellere egy 1970-es évekbeli fiktív zenekar történetét és a tagok visszaemlékezéseit írja le. A szerző pedig komolyan vette a feladatá, és megírta a zenekar minden, a történetben felbukkanó slágerét, legalábbis a szöveget, amiket a regény végén meg is talál az olvasó. Ezekhez az olvasó maga képzelheti el a zenét annak alapján, hogy a könyv szereplői mit mondanak róla.
Hangolódj a műfajra!
Az egyes könyves alműfajokból esztétikai kategóriákat kovácsoló generáció a közösségi média minden felületét hasznosítja ezt a hozzáállást. Nemcsak a Pinteresten tudunk Dark Academia vagy Cottagecore ruhákat és frizurákat keresni, de a Youtube és a Spotify is tele van egészen specifikus lejátszási listákkal. A sima Dark Academia és Light Academia playlistek mellett találunk olyanokat, mint a Melankólikus zenék krimi íráshoz vagy olvasáshoz, esetleg zenék vámpíros könyvekhez.
A legizgalmasabbak azonban a fura lejátszási listák hihetetlenül specifikus témákhoz. Ezek között olyanokat találunk, mint a "Megoldottál egy rejtélyes gyilkosságot a bentlakásos iskolában", "Te vagy az utolsó életben maradt szereplő egy horrorban", "Elárultad a szerelmedet, hogy megkaparintsd a trónt" vagy "Egy űrhajós vagy, aki olyasmiket fedeztél fel, amit az emberiség soha nem lesz képes", esetleg "Kínai alkimista vagy, aki az életelixírt kutatta, de helyette feltalálta a lőport".
