A Pulitzer-díj az amerikai újságírás legrangosabb díja, amely Pulitzer Józsefről kapta a nevét, aki újságíróként igazi úttörő volt. Pulitzer József 1883-ban, 36 éves korában vásárolta meg 346 000 dollárért a New York Wolrd újságot, amely addig csak veszteséget produkált, az ő keze alatt azonban az amerikai sajtó történetének egyik legjelentősebb lapjává vált. Számos bűncselekményről és botrányról számoltak be, emiatt Pulitzer sok ellenséget is szerzett, így egyre gyakrabban érték támadások a személyét. Kénytelen volt úgy dönteni, hogy az alkalmazottaival kódnyelven fog kommunikálni, és készített is egy kódfüzetet, amelyben közel 20000 kódot rögzített.
Az egyetlen ismert példányt ebből a kódfüzetből a Columbia Egyetem könyvtárában őrzik. Ebből kiderül, hogy az életének legtöbb szereplőjére és eseményére létezett kód, politikusok, családtagok, riválisok nevei és különböző ügyletek szerepeltek a füzetben. A rivális New York Journal neve például Medusa volt, Theodore Roosevelt Glutinousként szerepelt, Pulitzer saját magát pedig Andes vagy Marksman kóddal emlegette.
Íme néhány fotó Pulitzer József kódfüzetéből:
Tavaly jelent meg Wisinger István új dokumentumregénye Pulitzer Józsefről. A Pulitzer a sajtócézár életét dolgozza fel. Kevesen tudják, hogy a nevéhez nemcsak az amerikai újságírás legrangosabb díja, hanem az úgynevezett sárga sajtó modellje is kötődik, amely William Randolph Hearst sajtómágnással vívott heves konkurenciaharcának eredménye. Ez a klasszikus, szenzációhajhász zsurnalisztika ugyanakkor ösztönözte az amerikai demokrácia és média fejlődését: jelentős korrupciós ügyek, politikai botrányok és gazdasági visszaélések tényeit tárta fel az amerikai nép előtt, és ez sok esetben új törvények elfogadásához is vezetett. Olvass bele a könyvbe ITT!
Forrás: Lithub
