Az Emich Gusztáv gondozásában kiadott Petőfi Sándor összes költeményei először hozta a költő műveit gyűjteményes kiadásban. A címlapképen Petőfi ‒ Barabás Miklós rajza alapján készült ‒ acélba metszett képe látható. Azé a Petőfié, aki már igazi sztárnak számított, amikor Emich Gusztáv könyvárus 1846-ban megállapodott vele. Emich üzlete Pesten, a Barátok (ma Ferenciek) terén működött, Petőfi itt kereste fel azzal, hogy kiadná-e a verseit. Az első próbálkozás még sikertelen volt, de miután a Petőfi saját költségén kiadott Felhők ciklusa komoly sikert aratott,
alighanem a kiadó is úgy ítélte meg, hogy a közös jövő gyümölcsöző lehet.
Emich először 1845-ben vásárolt a költőtől (Szerelem gyöngyei), ezután – egy kivételével – valamennyi kötetének közreadója lett. A munkakapcsolatot 1846. június 22-én szerződésbe is foglalták ‒ e szerint az Összes költemények ezer példányban jelent meg és tartalmazta többek között a János vitéz, A helység kalapácsa, a Salgó, a Versek I–II.-ben közölt összes szöveget, a Cipruslombok Etelka sírjáról, valamint a Felhők ciklust, illetve további, addig nyomtatásban még nem olvasható költemények kéziratait.
Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából interaktív térképet készítettek a Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársai. A térképeken a költő verseinek keletkezési helyei, illetve a Petőfiről elnevezett utcák és intézmények is láthatóak.
Tovább olvasokEmich ötszáz forintot fizetett Petőfinek a kiadások jogáért, amit a költő két részletben vett fel: 1846 nyár végén és 1847 márciusában. Műveinek első gyűjteményes kiadása pedig 1847. március 15-én jelent meg. A 544 oldalas kötet akkora sikernek bizonyult, hogy újabb egyezség született, melynek keretében Emich 1500 pengőért megvásárolta Petőfi összes munkájának a mindenkori kiadási jogát.
A kétszáz éve született költőt új megvilágításba helyezi Miklya Luzsányi Mónika új könyve: megismerhetjük Petőfi kalandos életútját és azt az izgalmas korszakot, amelyben élt, különös tekintettel az 1848-49-es szabadságharcra.
Tovább olvasokÉrdekesség, hogy egy 1848. január 1-én keletkezett záradék szerint a szerző a jövőben születő költeményeit is köteles volt átengedni Emichnek – Petőfi innentől egy feljegyzőfüzetbe másolta be a szövegeit, hogy bemutathassa azokat a kiadójának. Emich a kizárólagos jogok birtokában újabb kiadást rendezett sajtó alá a levert szabadságharc és Petőfi halála után,
1850-ben viszont az osztrák rendőrség egy házkutatás után lefoglalta a kiadó készleteit.
Emich egy posztumusz életmű összkiadást is tervezett, miután Szendrey Júlia átadta az 1847 és 1849 között született, javarészt publikálatlan Petőfi-műveket is. A kötetbe bekerült versek köre és szövege azonban a kiadói öncenzúra erőteljes nyomait viseli magán. Ugyan a korábbi Összes költemények és a Petőfi által kialakított struktúra megmaradt, de az 1848‒49-es keletkezésű versek viszont csak foghíjasan kerültek bele: Emich kihagyta többek között a forradalmi tárgyú verseket, amelyeket egyébként ‒ afféle korabeli szamizdat formájában ‒ röplapokon amúgy is terjesztettek.
Az antikvarium.hu 21. online árverésén számos könyvritkaság, grafika és képeslap mellett szeptember 24-ig Petőfi Sándor összes költeményére is licitálhatnak a gyűjtők.
