Az Országgyűlés tavaly a 2022-es és 2023-as évet Petőfi Sándor-emlékévvé nyilvánította a költő születésének 200. évfordulója alkalmából (Petőfi 1823. január 1-jén született.)
A Petőfi-emlékév részleteit ma délelőtt ismertették egy sajtótájékoztatón. „Petőfi Sándor, a költőfejedelem születésének 200. évfordulója jó alkalom méltatni, újragondolni korának eseményeit és következményeit” - mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere.
Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke hangsúlyozta: az NKA arra fog törekedni, hogy 2022-ben a megalakuló két új ideiglenes kollégium pályázatai kapcsolódjanak az emlékévhez. A legfontosabb feladatnak a pályázatokban is a közösségépítést nevezte a pandémia miatt kialakult helyzetben. Ennek kézenfekvő eszköze a kultúra, ezért fontos annak szereplőit az államnak támogatnia.
Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója arról beszélt, hogy megújul a PIM állandó Petőfi-kiállítása, összenyitják a Károlyi-palota udvarát a Károlyi-kerttel, emellett interaktív Petőfi-busz fogja járni a Kárpát-medencét vándorkiállítással, közművelődési, múzeumpedagógiai programokkal készülnek. „Petőfi sorsa és életpályája magába sűríti mindazt, amit a reformkorban az anyanyelvi kultúra megszületése, érvényesülése, a modern magyar nemzet kialakulása, kulturális intézményeink megerősödése jelentett" – fogalmazott. Elmondta, hogy a bicentenáriumon megmutathatják, micsoda értéket képvisel a Kárpát-medencében található több száz magyar múzeum közgyűjteménye, emellett lehetőség lesz az elsősorban a reformkorhoz köthető irodalmi emlékházak és emlékhelyek megújítására is.
(MTI)
