Náray Tamás festőművész, divattervező, író korábbi közönségkedvenc köteteiben emléket állított már a szüleinek, de most végre levonja a saját tanulságait.
Az Anyám szerint című kötetbe Náray az életét formáló eseményeket, családi történeteket gyűjtötte csokorba, ami a szocializmus és a rendszerváltás egyfajta korrajza is, mindvégig a fókuszba állítva azt a személyt, akinek a szerző a legtöbbet köszönheti: az édesanyját.
Az Apám szerint pedig az édesapának állított emléket: a könyv lapjain egy olyan apafigura rajzolódik ki, akinek mindennél fontosabb az egyenesség, a tisztesség és a felelősségvállalás.
Jönnek a saját tanulságok
De hol van mindebben Náray Tamás? Az új könyve a kiadója beharangozója szerint az eddigi legőszintébb és legszemélyesebb írása.
A Szerintem tárgya a szerző saját létezése.
„Önmaga elől nincs mit lepleznie; nincs, akinek vagy akiért szépítsen, maszatoljon. Az Anyám szerint és az Apám szerint című nagy sikerű kötetek után most levonja a saját tanulságait. Az életéből, a munkásságából, a származásából és a neveltetéséből, az őt övező szeretetből és figyelemből, de nem kevésbé az őt ért bántásokból és figyelmetlenségekből” – olvasható a fülszövegben.
Zárójelbe teszi a sikert, a megítélést, az érzelmeket és az értékeket: átvezeti az olvasót a megnyugvásig tartó úton, a személyes dolgokból megpróbál általános igazságokat levonni.
A kötet élfestett kiadásban, október elsején kerül a könyvesboltokba.
