Az Index beszámolója szerint a ma délelőtti sajtótájékoztatón a legfőbb ügyész, Krister Petersson a Palme-gyilkosság felderítését célzó nyomozás vezetőjével, Hans Melanderrel jelentette be, hogy úgy vélik, megtalálták az Olof Palme-gyilkosság elkövetőjét. A világ egyik legnagyobb nyomozásáról elmondták: 90 ezer ember volt benne érintett, 10 ezer embert hallgattak ki, köztük volt egy, akit 43-szor. Korábban volt már egy gyanúsítottja a gyilkosságnak, de nem tudták bizonyítani, hogy ő volt az elkövető. A mostani bejelentés szerint a valódi gyilkos egy Stig Engström nevű férfi lehetett, aki 2000-ben öngyilkos lett. Az ügyészség szerint biztos, hogy az ő kezében volt a gyilkos fegyver. Korábban azt lehetett tudni Engströmről, akit az ügyhöz kapcsolódva „Skandia Man” néven emlegettek (ezt a nevet arról kapta a svéd médiában, hogy a Skandia biztosítótársaságnál dolgozott, aminek a gyilkosság helyszínének közelében volt a székháza), hogy 1986-ban szemtanúként jelentkezett, de sokan őt tartották évtizedekkel ezelőtt is a tettesnek.
Stieg Larsson titkos iratai:
Az Olof Palme-gyilkosságról tavaly jelent meg egy kulcsfontosságú könyv Stieg Larsson titkos iratai - A Palme-gyilkosság kulcsa címmel. A true crime kötet alapját a néhai újságíró dokumentumai, akkori nyomozati anyagai adják, melyeket Jan Stocklassa svéd újságíró rendezett sajtó alá, és egészített ki a saját kutatásaival. Akkor így foglaltuk össze a legalapvetőbb tudnivalókat a gyilkosságról, amely a második világháború utáni Svédország legnagyobb politikai traumája mind a mai napig:
„1986. február 28-án Olof Palme a feleségével, Lisbettel a moziból tartott hazafelé a stockholmi Sveavägen nevű utcán, amikor rájuk lőttek. A miniszterelnök feleségét súrolta a golyó, Palme viszont szinte nyomban belehalt a sérülésbe. A tettes elmenekült. A rendőrség azonnal nyomozni kezdett, hajtóvadászat kezdődött, és az évek során vagy 10 ezer embert kihallgattak.
A hivatalos nyomozás amúgy többször is vakvágányra futott, és a rendőrök munkáját nem könnyítette meg az sem, hogy a gyilkosság után 143 ember jelentkezett azzal, hogy ő követte el a bűntényt. Sokáig az egyik legesélyesebb elkövetőnek egy Christer Pettersson nevű férfit tartottak. Pettersson alkoholista volt és narkomán, ráadásul visszaeső bűnöző, aki 1970-ben már ölt embert. A férfit Palme özvegye, Lisbet választotta ki egy videokamerás szembesítésen, személye pedig több szempontból is kapóra jött a rendőrségnek és ő volt – ahogy a kötet is fogalmaz – „a megfelelő gyilkos”. A férfit első fokon elítéltek, ám másodfokon végül felmentették, Stocklassa szerint viszont a nyomozást vezető ügyésznek továbbra is meggyőződése volt, hogy Pettersson a tettes. 2016-ban aztán új ügyészt neveztek ki Krister Petersson személyében (a névhasonlóság csak véletlen), aki viszont nem osztja előde nézeteit: szerinte nem Christer Pettersson volt az elkövető, és ezen a véleményen van Stocklassa is.”
A könyv születéséről ezt írtuk:
Jan Stocklassa amúgy azt meséli, hosszú utat járt be, mire tudomást szerzett Larsson dokumentumairól, melyek létezéséről mindösszesen csak pár ember tudott. A kötet előszavában így ír arról, hogy mit talált:
„Öt évvel később rábukkantam Stieg Larsson elfeledett irataira, és elmélyültem egy világban, amely teli volt olyan emberekkel és történésekkel, amelyek mintha Stieg regényeiből kerültek volna elő. A szereplők ugyanolyan szélsőségesek voltak, mint Lisbeth Salander és Alexander Zalacsenko. Csak éppen valódiak. Gyilkosok és áldozataik. Más kémek után kémkedő kémek. Meggyilkolt nők és gyermekek. Meghekkelt számítógépek, titkos felvételek, titkos műveletek. És halál. Sok gonosz, hirtelen halál.”
Kezdetben mindenesetre azt hitte, hogy „majd egy kis kupac dokumentumot” talál, ám összesen húsz doboz volt Larsson személyes archívumában: „Átrágtam magam az egészen, és végül négy olyan doboz volt, ami relevánsnak bizonyult. Teljesen meghökkentem, amikor kiderült, hogy ilyen sok anyag van, egészen hihetetlennek gondoltam. Egy csomó véletlen egybeesés kellett ahhoz, hogy megtaláljam ezt az archívumot”
Stieg Larsson nyomozása segíthet megoldani az Olof Palme-gyilkosságot - Könyves magazin
Olof Palme meggyilkolása a második világháború utáni Svédország legnagyobb politikai traumája mind a mai napig. A svédeket eleve sokkolta, hogy az addig biztonságosnak hitt országukban a nyílt utcán agyonlőtték a miniszterelnöküket, a keserűséget pedig csak fokozta, hogy a szálakat a mai napig nem sikerült megnyugtatóan felgöngyölíteni.
Stocklassa így vélekedett Larsson kutatómunkájáról:
„Nagyon alaposan le van írva, hogyan történt, mik voltak a motívumok, a fegyverek, de mindig a rendőrségnek kell az ügyet megoldania, neki kell bizonyítékot felmutatnia. Meggyőződésem, hogy a könyvben leírtak jelentik a bűntény megoldását, de a rendőrség dolga lesz a bizonyítás. Számomra ez kicsit olyan, mintha egy kézikönyv lenne a rendőrség számára”
Stieg Larsson a haláláig kutatta az Olof Palme-gyilkosságot - Könyves magazin
"A régi igazságokat (...) egyre gyakrabban megkérdőjelezik, ez történik most is. Az egyik új igazság így hangzik: Olof Palme gyilkossági ügye meg fog oldódni" - írja legújabb könyve előszavában Jan Stocklassa.
A kötetből tavaly mi is közzétettünk egy részletet, mégpedig annak a levélnek egy részét, melyet Stieg Larsson a londoni Searchlight magazinnak írt, és amelyben az újságíró a merénylettel kapcsolatos tényeket és elméleteket összegezte. Ezt ITT lehet elolvasni.