Újabb fordulatot vett Svédország egyik legnagyobb gyilkossági rejtélye. Olof Palme miniszterelnök megölésének ügye. Kiderült, hogy Stieg Larsson annak idején olyan bizonyítékot juttatott el a rendőrséghez, amely Dél-Afrikával hozta összefüggésbe az 1986-os merényletet.
Svédország 1969 és 1976, majd 1982 és 1986 közötti szociáldemokrata kormányfője az apartheidrendszer hangos bírálója volt, akit a svéd és a külföldi konzervatívok egyaránt gyűlöltek antikolonialista nézetei miatt. A Svenska Dagbladet című napilap szerint a Millennium-trilógia 2004-ben szívrohamban elhunyt szerzője 15 doboznyi iratot adott át a hatóságoknak az ügyben végzett magánnyomozása után. Szerinte a szálak egy volt svéd katonatiszthez vezettek, aki kapcsolatban állt a dél-afrikai biztonsági szolgálatokkal.
Larsson egykori élettársa, Eva Gabrielsson (aki folytatta volna a Millennium-sorozatot, ha David Lagercrantz meg nem előzi) szerint az író minden mást háttérbe szorított a Palme-merénylettel kapcsolatos nyomozása miatt, és arra jutott, hogy az elkövetőt a szélsőjobboldali csoportokban kell keresni. Az üggyel kapcsolatos legújabb hír címlapsztori lett egész Svédországban, ahol összeesküvés-elméletek egész sora taglalja a kormányfő megölését.
Az 59 éves Palmét 1986. február 28-án lőtték le Stockholmba, miközben épp moziba tartott a feleségével. Az ügyben 1989-ben már elítéltek egy bűnözőt, ám ugyanabban az évben fel is mentették. Letartóztatása miatt a rendőrséget sokan azzal vádolták, hogy rosszul végezte munkáját. A Stieg Larsson által meggyanúsított egykori katonatiszt, Bertil Wedin a Svenska Dagbladetnek tagadta, hogy benne lett volna az ügyben. "Nincs veszítenivalóm az igazság feltárásával, mivel szerencsére nem én vagyok a gyilkos" - mondta a férfi, akiről viszont Larsson több forrásból is tudni vélte, hogy valóban dolgozott a dél-afrikai titkosrendőrségnek az 1970-es évektől, sőt ő állt a politikus egyik barátjának 1982-es meggyilkolása mögött. A gyilkossági ügyben még mindig folyó nyomozást vezető főügyész-helyettes, Kerstin Skarp azt mondta a lapnak, hogy jelenleg nem vizsgálódnak Bertil Wedin után. A férfi neve ugyanakkor az 1990-es években már felmerült a nyomozás során, amikor a svéd sajtó egy állítólagos dél-afrikai szálat taglalt az üggyel kapcsolatban.
Olof Palme megölését rengeteg magánnyomozás követte, köztük Stieg Larssoné is, akinek idén megjelenik korai novellája, a Brain Power. A különféle elméleteket gyártó civilek egy idő után saját elnevezést is kaptak a közbeszédben: a privatspanare, vagyis a magánfelderítő szóval illették őket. Néhányan azzal álltak elő, hogy a kormányfő halála valójában gondosan megrendezett öngyilkosság volt, mások arra jutottak, hogy külföldi titkosszolgálatok végeztek vele. A hobbinyomozók a svéd szolgálatoktól a kurd szeparatistákon át a dél-afrikai és a jugoszláv titkosrendőrségig mindenkit megvádoltak a merénylettel. Voltak ugyanakkor olyanok is, akik úgy vélték, hogy Palme a szovjet titkosszolgálat, a KGB ügynökeként tevékenykedett.
(MTI)
