2014. október 9-én 13 órakor jelentette be a Svéd Királyi Akadémia az idei Nobel-díj nyertesét. A testület indoklása szerint a 69 éves írót az emlékezés művészetéért tüntették ki, amellyel megidézte a legfelfoghatatlanabb emberi sorsokat és feltárta a náci megszállás mindennapjait. Modianót Párizsban, a Jardin du Luxemburg mellett érte a telefon, lánya hívta fel a Nobel-díj hírével. „Nem gondoltam volna, hogy ez valaha megtörténhet, igazán meg vagyok hatva” – reagált a friss győztes, akinek utolsó kötete, a Pour que tu ne te perdes pas dans le quartier épp egy hete jelent meg hazájában, és már a bejelentés előtt is sikerkönyvnek számított.
Patrick Modiano: A Kis Bizsu
Fordította: Rőhrig Eszter, Tarandus Kiadó, 2014, 128 oldal, 1603 HUF
Francia írót legutóbb hat éve ért a legnagyobb irodalmi megtiszteltetés, akkor Jean-Marie Gustave Le Clézio részesült a díjban, amely mellé 8 millió svéd korona (272 millió forint) is jár. A Le Monde honlapján megjelent statisztika szerint ha egy robot adná a Nobel-díjakat, akkor is francia nyerné (vagy angolszász író), de mindenképp európai, férfi prózaíró. A franciák méltán lehetnek büszkék a Nobel-statisztikájukra, hiszen 15 Nobel-díjas íróval (a kettős állampolgárokat is számolva) a ranglista nyertesei, a második amerikaiak „mindössze” 12 Nobel-díjast tudnak felmutatni. Az angol után pedig a második legtöbb Nobel-díjas regény franciául íródott, szám szerint 16. Ráadásul az első Nobel-díjat 1901-ben szintén francia költőnek ítélték.
Francia Nobel-díjasokSully Prudhomme (1901) Frédéric Mistral (1904), Romain Rolland (1915), Anatole France (1921), Henri Bergson (1927), Roger Martin du Gard (1937), André Gide (1947), François Mauriac (1952), Albert Camus (1957), Saint John Perse (1960), Jean-Paul Sartre (1964), Claude Simon (1985), Gao Xingjan (2000) Jean-Marie Gustave Le Clézio (2008) Patrick Modiano (2014)
A bizonyosság hiánya
Modiano a második világháború vége után két hónappal született Párizsban, édesanyja a félig magyar, félig flamand származású színésznő, Luisa Colpeyn, édesapja zsidó származású olasz kereskedő. A zsidóság és a náci megszállás, valamint az identitás törékenysége és elveszítése Modiano legfontosabb témái, regényei a holokauszt-irodalom kiemelkedő művei. „Mindig olyan érzésem volt, mintha a megszállás trágyájából kinőtt növény lennék” – vallja az író, akinek életműve a kritika szerint néha olyan, mintha egy közel 30 kötetes, szomorú és rejtélyes levél lenne a szüleinek címezve. A második világháború utáni, talaját vesztett generáció emlékezetpolitikája, múltfelejtése és a felejtés ellenére égető múlt bontakozik ki regényeiből, melyek egymásra reflektálnak, motívumaik összefüggnek, vannak állandó alakjai is. „Olyan, mintha pályám eleje óta, 45 éve ugyanazt a könyvet írnám” – nyilatkozta az író. Művészetét gyakran hasonlítják a francia íróóriás Marcel Proustéhoz az emlékek fontossága és az időkezelése miatt. A nevéből eredő francia „modianesque” kifejezés egy olyan személyt vagy helyzetet takar, ami távol áll a logikától, de az abszurdtól is, valahol a két világ, a sötétség és a fény között mozog.
Modiano mindig is az írópályára készült, ebben segítette, hogy 15 évesen megismerkedett Raymond Queneau-val, a remek nyelvérzékű íróval, a Zazie a metrón szerzőjével, akinek geometriából volt magántanítványa, és aki irodalmi ambícióit is támogatta. Az ő révén kerül be a párizsi irodalmi körökbe, 22 évesen pedig megjelent első regénye, a La Place de l'Étoile. Ettől fogva Modiano kizárólag az írással foglalkozik. 1972-ben megkapta a Francia Akadémia regényeknek járó irodalmi díját a Les Boulevards de ceinture című alkotásáért, 1978-ban pedig a legrangosabb francia díjat, a Goncourt-díjat is odaítélték neki a Sötét boltok utcájáért. A regény alaphelyzete tökéletesen leírja Modiano viszonyát az emlékezethez: a regény főhőse és narrátora egy nyomozó, aki amnéziában szenved, és múlt nélküli emberként kezdi el kutatni múltját, és megtalálni saját identitását. A nyomozás szálai a második világháborúba vezetnek. Egy hete megjelent új kötete szintén ezt a problémakört járja körül. „A legmélyükön a detektívregényeket ugyanaz mozgatja, ami engem érdekel: az eltűnés, az identitásproblémák, az emlékezetvesztés, a visszatérés egy enigmatikus múlthoz” – vet a párhuzamot Modiano, aki valójában sosem írt detektívregényt. „Ott földhözragadtabbnak kell lenni, realistábbnak, didaktikusabbnak, hogy a puzzle darabjai a helyükre kerüljenek. A detektívregények végén van magyarázat, megoldás. Nálam a múlt töredékes, bizonytalan, álomszerű.” Magyarul idén megjelent regénye, A Kis Bizsu számunkra azért is izgalmas, mert az irodalmi utalások szövetébe bekerült József Attila Mamája is, ráadásul magyarul.
A filmsztár
Modiano 1997-ben vállalt kisebb szerepet a Généalogies d’une crime című, Ezüstmedve-díjas Raoul Ruiz-filmben Catherine Deneuve partnereként, ami maga javasolta az ex-férj szerepére az írót. „Egy rövid szerepről volt szó, egy író figurájáéról. Modianóra gondoltam a törékenysége, különcsége, örök álmodozó karaktere miatt. (…) Rendkívülinek találtam a kis sáljával, fekete keretes szemüvegével, felvett pózával együtt, ami egyben védelmet is nyújt neki, elrejtőzhet mögötte”— írta le az egyik legnagyobb francia színésznő, akivel Modiano közös jelenetükben egy krematóriumban találkozik, fiuk hamvasztásakor. Modiano azt ígérte, ez volt az első és utolsó filmszerepe, de az írónak amúgy is erős a kapcsolata a filmművészettel; írt négy forgatókönyvet, zsűrizett Cannes-ban, emellett öt regényét filmesítették meg az évek során. Utóbbiakról azonban nincs túl nagy véleménnyel: „Néha csak azért egyezünk bele [a megfilmesítésbe], mert azt hisszük, a film sosem készül el. Jobb lenne egyből nemet mondani…”
A dalszövegíró
Modiano 1965-70 között több tucat dalszöveget írt barátjával, Hughes de Coursonnal. Olyan sztároknak írt szöveget, mint a francia divatikon Françoise Hardy. 2004-ben aztán maga is főszereplője lett egy Vincent Delerm-számnak, melyben egy pár egy tipikus párizsi estén a Carpeaux téren összefut az írólegendával.
„Ez egy ködös dal, Modiano-szerű, akinek a regényei tele vannak ilyen vattaszerű árnyak és arcok vízióival” – nyilatkozták a dalról. Patrick Modiano lánya, Marie egyébként sikeres énekesnő, több albuma is megjelent már Franciaországban.
Patrick Modiano regényei közül eddig a Sötét boltok utcája (1980), az Augusztusi vasárnapok (1996), a Dora Bruder (2006) és A Kis Bizsu (2014) jelentek meg magyarul. Az Éjfű (L'Herbe des nuits) című kötet várhatóan a jövő évi könyvfesztiválra időzítve jelenik meg magyar fordításban.
