Az irodalmi világ idén is heteket, sőt hónapokat tölt azzal, hogy megtippelje, kinek a nevét húzzák majd ki a borítékból a Svéd Királyi Akadémia ítészei. Hétfő óta azt is tudjuk, hogy a nagy bejelentésre október 10-én, vagyis holnap kerül sor. Mi meg sem próbálkozunk a tippeléssel, inkább elmondjuk, hogy szerintünk miért nem a Ladbrokes fogadóiroda által (a cikk elkészültekor) legesélyesebbnek tartott tíz író nevét jelentik be csütörtökön. Mivel a Nobel-szavazás döntőseinek nevét ötven évig nem hozzák nyilvánosságra, a Ladbrokes listája egyfajta shortlistként szolgálhat: az utóbbi 6 évben négyszer eltalálták a győztest. A shortlist negyedik helyét pedig egy magyar író foglalja el, akinek 8:1-hez az esélye a győzelemre.
A fogadóirodáknál toronymagasan Murakami Haruki viszi el az irodalmi Nobelt, tegyük hozzá, nem először (2007 óta mindig). A bukik már tavaly alaposan befürödtek vele, akkor ugyanis a Nádas Péterrel azonos esélyűre taksált Mo Jen lett a kiválasztott. Már csak ezért is nem Murakami fogja megnyerni idén a Nobelt, meglepő lenne ugyanis, ha zsinórban kétszer ázsiai szerzőt tüntetnének ki. Még akkor sem, ha legújabb könyve, A színtelen Tazaki Cukuru és zarándokévei az év második felének egyik legjobban várt könyve.
Hogy működik a Nobel-jelölés?
1. A Svéd Akadémia elküldi a felkérőlevelet azoknak, akik jelölhetnek szerzőt a Nobel-díjra
2. 6-700 irodalmárnak, tudósnak, Nobel-díjasnak küldik ki a levelet
3. Február 1-jéig várják a válaszleveleket
4. A jelölésekből kialakul egy shortlist
5. A Svéd Akadémia 4-5 fős bizottsága titokban elkezdi megvitatni a jelölteket
6. A bizottság ajánlást tesz a Svéd Akadémiának
7. Ha sokan jelölnek valakit, akinek a munkásságát nem ismerik, bekérik a műveit, elolvassák
8. Áprilisra leszűkítik 15-20 fősre a listát
9. Ezután 5 fősre csökkentik a listát
10. A Svéd Akadémia tagjai mindent elolvasnak az 5 jelölttől
11. Ezután megvitatják a jeöllteket, műveket, majd konszenzusos döntésnek kell születnie
12. 50 évre titkosítják a jelölteketForrás: A Litera remek cikkét használtuk, ami még pontosabban leírja a folyamatot.
Murakami Haruki után talán Nádas Péter a második olyan író, aki biztos befutóként az elmúlt években a legtöbbször maradt le a díjról. Pedig róla még azt sem lehet mondani, hogy túl mainstream lenne a Nobel-bizottságnak. A Die Welt munkatársa már tavaly megjósolta a díjat Nádasnak, úgyhogy most nemcsak egy ország, hanem a német újságíró, Paul Jandl is izgulhat, hogy végre valóra válik-e a jóslat. Az akadémiának valószínűleg idén is túl sok lesz a testiség.
A norvég Jon Fosse lehet az idei Nobel sötét lova: a Ladbrokes idén egy kis időre fel is függesztette a norvég drámaíróra bejövő tétek fogadását, miután hirtelen sokak számára ő lett a nagybetűs favorit. Fosse győzelmére korábban 100:1, majd 33:1, most pedig 9:1 arányban lehet fogadni, ezzel pedig a Ladbrokes listáján szorosan felzárkózott Joyce Carol Oates és Nádas Péter mögé.
.jpg)
Fotó: Valuska Gábor
Szintén az esélyesek között emlegetik évek óta Ko Un dél-koreai költőt, de a korábban emlegetett földrajzi determináltság okán nagy eséllyel idén sem ő lesz a kiválasztott. Költőként utoljára a svéd Tomas Tranströmer örülhetett a díjnak 2011-ben. Toni Morrison személyében amerikai szerző utoljára éppen húsz éve kapta meg a Nobelt, és bár az amerikai írók és rajongóik minden évben azt gondolják, hogy végre eljött az ő idejük, eddig mindig csalódniuk kellett. Emiatt nem túl valószínű, hogy idén – a négy év után most ősszel végre új könyvvel jelentkező – Thomas Pynchon lesz a befutó. Ráadásul az sem javít az amerikaiak esélyein, hogy jövőre már a nívós Man Booker-díjat is megkaphatják.
A legmenőbb írói álnévvel rendelkező költőt, a szíriai Adonist (vagyis Ali Ahmad Said Esber) is évek óta a nagy esélyesek közt tartják számon. Hiába ő a mai arab költők legmerészebbje és legprovokatívabbja, a hangja úgy tűnik, Svédországig nem jut el. Pedig épp itt lenne az ideje egy arab irodalmi Nobelnek, ha már a költészeti Nobellé eufemizált Janus Pannonius Költészeti Díj nem jött össze. A döntéshozók viszont nem kényeztetik el a közel-keleti írókat.
Érdemes hallgatni a fogadóirodákra?
A Ladbrokes bukmékerei nem biztos, hogy olvasták az esélyesek könyveit, mégis érdemes figyelni rájuk, 2006 óta ugyanis négyszer találták el a befutót. Orhan Pamuk (2006), Jean-Marie Gustave Le Clézio (2008), Herta Müller (2009) és Tomas Tranströmer (2011) is a legnagyobb esélyesként nyerte el a díjat.
1991 óta összesen tizenkét női szerző kapta meg az irodalmi Nobel-díjat, legutóbb Herta Müller volt a kiválasztott 2009-ben. Női jelöltben ugyanakkor sosincs hiány, a fogadóirodák egyik csúcsfavoritjának számító Joyce Carol Oateson kívül idén még három olyan női szerző van (a kanadai Alice Munro, a fehérorosz Szvetlana Alekszijevics és az algériai Assia Djebar), akiket esélyesekként emlegetnek. A nemek közötti egyenjogúságot vérkomolyan vevő Svédországban azonban mindez nagy valószínűséggel édeskeveset számít, így a női szerzők – szimplán emiatt – nem indulnak különösebb előnnyel a Nobelért.
Alice Munro nő is és amerikai is, vagyis duplán hátrányból indul. Pedig minden versenyen akad valaki, akinek az érdemei mellett szentimentális okokból is szurkolunk. Egy negyven éve megözvegyült, 82 éves írónő, aki harcol rákkal és szívbetegséggel, épp ilyen lehet.
Bár Joyce Carol Oates már a Twitterjéért megérdemelné az irodalmi Nobelt, úgy tűnik, a fogadóirodák csak akkor sorolják a legesélyesebbek közé, ha évfordulót ünnepel. Ez legalább annyira ciki, mint a születésnapján megkérni a szeretett nő kezét, vagy a legrosszabb könyve (Rosszkedvünk tele) után odaítélni a Nobelt a fantasztikus John Steinbecknek. Mi azért drukkolunk!
Szvetlana Alekszijevics szinte a semmiből bukkant fel a Ladbrokes listájának elején. Tömegsír, vérfürdő, és véget nem érő párbeszéd a hóhérok és az áldozatok között. Ez látja a belarusz író-újságíró, ha visszatekint országa szovjet és posztszovjet történelmére. Könyveiben a szovjet-afgán háborúról (Fiúk cinkkoporsóban), a csernobili katasztrófáról (Voices from Chernobyl), és a második világháború borzalmairól mesél, az oknyomozó újságíró alaposságával. Ha idén mégis nőt díjaz az Akadémia, akkor talán neki vannak a legnagyobb esélyei (bár a Ladbrokes szerint Munro esélyesebb), és ezeken csak javít, hogy 2000-ben politikai menekültként, a Lukasenko-rezsim által üldözve hagyta el Fehéroroszországot.
Szerintetek ki lesz az idei befutó? Tegyétek meg tétjeiteket, kommentben várjuk a tippeket!
