Fű alatt árulja Alekszijevics könyveit egy független minszki kiadó

.konyvesblog. | 2015. október 19. |

Felolvasás a Lohvinau könyvesboltban (forrás)

Bár könyvei számos nyelven megjelentek már, Fehéroroszországban eddig csak egyetlen kiadó merte megkockáztatni, hogy kiadja a friss Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics könyveit. A Lohvinau vezetői szerint a fehérorosz rezsim nem gyakorol nyílt cenzúrát, de bürokratikus intézkedések révén igyekszik ellenőrzés alatt tartani a kritikus irodalom terjesztését az országban.

2014-től például külön engedélyt kell kérni minden egyes megjelenő könyvre – a Lohvinaura korábban súlyos pénzbírságot szabtak ki épp azért, mert minszki könyvesboltjában kötelező állami regisztráció nélkül árult könyveket. Az igazsághoz tartozik ugyanakkor, hogy a cég több alkalommal nyújtott be kérelmet az állami regisztrációra, ám mondvacsinált indokokkal az összes kérelmüket visszautasították. A bezárástól végül egy internetes kampány mentette meg.

A Lohvinau ráadásul jelentős versenyhátrányban is van az állami fenntartású könyvesboltokkal szemben, melyeknek például nem kell bérleti díjat fizetniük. A monopolhelyzetben lévő állami könyvterjesztő, a Bielkniha emellett „ideológiai alapon” meg is tilthatja bizonyos könyvek forgalmazását. Az elérhető könyvek 95 százaléka amúgy orosz nyelvű, a fehérorosz könyvek pedig a Lohvinau munkatársai szerint kisebb eséllyel indulnak versenybe az olvasók figyelméért, hiszen egyrészt sokkal kevesebb van belőlük a piacon, másrészt pedig drágábbak is. Ennek egyik oka, hogy a független kiadókat és könyvkereskedőket az átlagosnál magasabb, 20 százalékos áfa sújtja.

Kapcsolódó cikk:

Szvetlana Alekszijevics: A szovjet korszak legborzalmasabb hagyatéka a szovjet nép (interjú)

Szvetlana Alekszijevics Elhordott múltjaink című, fehéroroszra fordított könyvéből két éve ötszáz példányt jelentetett meg a Lohvinau. Az írónő kötetei ugyanakkor – eddig – nem örvendtek akkora népszerűségnek, melynek egyik oka az lehet, hogy Alekszijevics oroszul ír, ez pedig elidegenítheti őt azoktól a fehérorosz értelmiségiektől, akik éppen a fehérorosz nyelv használatára helyezik a hangsúlyt.

A fiatalabb olvasók szerint ugyanakkor fontos lépés lehet, hogy Alekszijevics könyvei immáron fehérorosz nyelven is elérhetőek egy olyan országban, mely még mindig az évszázados elnyomás okozta nemzeti amnézia leküzdésén fáradozik, vélekedett Irina Vidanava, egy minszki kulturális magazin kiadója. Számára Szvetlana Alekszijevics egyfajta élő lelkiismeretként szolgál, aki olyan témák hoz fel, melyeket az ember sokszor elfelejtene. Írhat a háborúról, Csernobilról vagy a szovjet múltról, könyvei középpontjában mindig az egyszerű ember áll, illetve azok a dilemmák – a döntéskényszer jó és rossz között –, melyekkel mindannyiunknak szembe kell néznünk.

Forrás: Guardian

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók