Január 29-én Christoph Wiederkehr oktatásügyi miniszter megerősítette azokat az információkat, melyek szerint a minisztérium heti 3 óráról 2 órára tervezi csökkenteni a négyéves középiskolai képzésben a latinoktatást. A felszabadult időt a ChatGPT, a média, illetve a demokrácia működésének alaposabb megismerésére fordítanák.
Ideje megérkezni a jelenbe?
Wiederkehr a mesterséges intelligencia alaposabb megértését és kritikus kezelését tűzné ki célul, ezenkívül média és demokrácia néven indítana új tárgyat. „A latin nyelv a humán alapképzés részeként fontos számomra, de az elmúlt évtizedekben más témák fontosabbá váltak” – nyilatkozta az ORF állami műsorszolgáltatónak.
Beate Meinl-Reisinger külügyminiszter az X-en egyetértett az ötlettel, és úgy fogalmazott, „ideje megérkezni a 21. századba”.
Wiederkehrt az UNICEF is biztosította a támogatásáról, mondván, hogy minden gyereknek tudnia kell az online térben keringő álhírekről és visszaélésekről.
Ausztriában széles választéka van a középiskoláknak, és köztük vannak kifejezetten humán tudományokra fókuszáló intézmények, ahol a hangsúly a „klasszikus oktatáson” van, beleértve a latin, a történelem és a filozófia órák számának növekedését. Így nem véletlen, hogy a 2027 őszére tervezett változás kavart némi port.
Nem maradtak el a kritikus hangok
Herbert Weiss, a befolyásos Középiskolai Tanárok Szakszervezetének képviselője az „iskolák elleni támadásnak” nevezte a tervet, hozzátéve, hogy a globalizáció korában helytelen megvonni a nyelvoktatásra fordított figyelmet.
„Aki komolyan azt hiszi, hogy a mesterséges intelligencia megérthető szilárd nyelvi és analitikai alapok tanítása nélkül, az félreérti a modern technológia természetét – vagy szándékosan a visszafejlődés politikáját követi” – vélte Hermann Brückl, az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) oktatási szóvivője.
Az ügyben már petíció is indult A latin nem luxus – hanem műveltség címmel, amit mostanáig már több mint 36 ezren írtak alá.
A változtatás eltörlését követelők szerint ellentmondásos, hogy pont egy kultúrában ennyire gazdag ország marginalizálná az irodalmat. Az aláírók között számos szerző szerepel, köztük Elfriede Jelinek és Peter Handke Nobel-díjasok.
Fotó: Pexels, Wikipédia
