Mária Terézia lovagi oklevele és Petőfi ritka litográfiája is gazdát cserélt

Mária Terézia lovagi oklevele és Petőfi ritka litográfiája is gazdát cserélt

Egymillió forint felett talált gazdára egy monarchiáról szóló, 21 kötetes sorozat, valamint egy 1534-es könyvritkaság a 20. jubileumát ünneplő antikvarium.hu 50. jubileumi aukcióján, írja az MTI.

sa | 2021. december 14. |

A vasárnap lezárult online árverés kiemelkedő darabja volt Mária Terézia sajátkezű aláírásával ellátott, lovagi címet adományozó dokumentum, amely 500 ezer forint kikiáltási árról érte el a másfél milliós leütést.

A lovagi cím birtokosa egy bizonyos Ignatz Welsch von Welschenau pénzügyi hivatalnok volt, aki a lovagi címet 20 éves szolgálatáért kapta. Az 1760-as évből származó okmányt a császárnő saját aláírásával és egy vörös pecsétviaszba nyomott függőpecséttel hitelesítette, majd egy tölgyfatokban adták át tulajdonosának.

Dickens levélben panaszkodott egy neki rendezett, karácsonyi vacsoráról
Dickens levélben panaszkodott egy neki rendezett, karácsonyi előtti vacsoráról

Charles Dickens 1858-ban egy barátjának, a nagyhatású kertépítő és építész Joseph Paxtonnak írott levelére lehet licitálni december 15-én egy londoni árverésen, írja az MTI.

Tovább olvasok

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című, 21 kötetes együttes kikiáltási ára 600 ezer forint volt, és több licit érkezése után végül kicsivel 1 millió forint felett kelt el.

Kikiáltási árának több mint ötszöröséért talált gazdára az 1535-ből származó (bőrkötéses és rézkapcsos) könyvritkaság, ami latin nyelven a korban szokásos Homiliae Venerabilis Bedae kezdetű és öt sorban folytatódó címet viselte. A könyv egy kora középkori angol szerzetes, bizonyos Szent Beda korának megfelelő Biblia-értelmezését tartalmazza.     

Élénk licitemelkedés mellett kikiáltási árának hússzorosáért, csaknem egymillió forintért kelt el Szenczi Molnár Albert Nürnbergben kiadott 1703-as, latin-magyar-német-görög szótára, míg 990 ezer forintnál ütötték le A hét évszázados Magyar Királyság uralma és szent koronája című, Révay Péter 1659-ben született latin nyelvű könyvét.

Amikor Zola darabját betiltották, keresztes hadjáratba kezdett a cenzúra ellen
Amikor Zola darabját betiltották, keresztes hadjáratba kezdett a cenzúra ellen

Elárverezték Emile Zola Germinal című regénye színpadi változatának kéziratát, az ötfelvonásos mű 454 lapja 138 600 euróért (50 millió forint) kelt el a Sotheby's online árverésén, írja az MTI.

Tovább olvasok

Alfred Brehm (Bréhm Alfréd) tízkötetes, 1907-ben kiadott, Az állatok világa című óriásműve 382 ezer forintért cserélt gazdát.

Ritkaságnak számított még a Petőfi Sándorról készült 1870-es litográfia , amelyen a költő honvédtiszti ruhában a táborban látható. A Barabás Henriette műve nyomán készült kép attiláján keresztben nemzetiszínű szalaggal, mellén kitüntetéssel ábrázolja a költőt. A háttérből egy katonai tábor képe bontakozik ki sánccal, sátorral, tűznél melegedő honvédekkel. A litográfiát, amely korábban aukciókon még nem szerepelt, végül 301 ezer forintért árverezték el.

Petőfi és Jókai barátsága drámaian ért véget
Petőfi és Jókai barátsága drámaian ért véget

Milbacher Róbert legújabb kötetében, a Legendahatásban (olvass bele ITT) irodalomtörténeti érdekességeket oszt meg a XIX. század első felének szerzőiről, emellett olyan megcsontosodott állításokat jár körbe, amelyeket mára a tudomány megcáfolt. Az irodalomtörténész most egy friss videóban Petőfi és Jókai barátságának végéről árult el szaftos részleteket.

Tovább olvasok

Szépirodalmi ritkaság volt József Attila Szépség koldusa című első, egyben legritkább kötete, amely Szegeden jelent meg 1922-ben, 300 példányban, a kötet végül 255 ezer forintért cserélt gazdát.

Horthy Miklós 1919. novemberi bevonulásakor kiadott kiáltványa 101 ezer forintért, az 1894 márciusában született Turini távirat, amely Kossuth halála után íródott 45 ezer forintért kelt el. A táviratban Kossuth fiai, Ferenc és Lajos Tivadar arról írnak, hogy a holttestet addig nem engedik hazaszállíttatni, amíg a zavargások meg nem szűnnek Magyarországon.

Népszerűek voltak Fekete István állatregényei: a Lutra 120 ezer forint, a Hú első kiadása pedig 225 ezer forintos leütésnél kelt el, míg 190 ezer 100 forintot fizettek az 1795-ben Pesten megjelent Barmokat orvosló-könyvért.

Hírlevél feliratkozás