Keresés

Drasztikus torzulásokat tárt fel az irodalmi díjak odaítélése terén a SZÍN, a Szépírók Társasága Női Érdekvédelmi Fóruma, a kortárs írónőket tömörítő fórum.

Miért sokkolta a Monarchia asszonyait, amikor végre elhagyhatták a fűzőt, miért számított botrányosnak a maga idejében a körömlakk, miért tüntettek az első magyar szépségkirálynő ellen, és jó száz éve miért voltak sokszorosan kiszolgáltatott helyzetben a cselédlányok? Csak néhány izgalmas kérdés azok közül, melyeket Czingel Szilvia A női test alakváltozatai című új kötetében tárgyal. A szerzővel városi ízlésről, a cselédlányok közvetítő szerepéről és a menstruációs traumáról is beszélgettünk.

Hogyan változott a női szépségideál, mikor dobták el a nők a fűzőt és mikor kezdték el tudatosan formálni a testüket? Czingel Szilvia új könyve azt vizsgálja, hogy az 1880-1945 közötti időszakban lezajló óriási társadalmi és kulturális változások hogyan hatottak a női testkultúrára.

Ha ma élnének, Mary Ann Evans és Amandine Aurore Dupin eléggé örülhetne, mert végre a saját nevük alatt - és nem George Eliotként meg George Sandként - jelennek meg a könyveik. Mindez egy olyan kampánynak köszönhető, amely még láthatóbbá tenné a női szerzőket.

Bán Zsófia az Élet és irodalomban közölt esszét a nők és az irodalom viszonyáról, strukturális problémákról, illetve arról a Hézagról, ahol a nők megjelenhetnek. Az interjúban közoktatásról, olvasói szocializációról, nemzetközi trendekről kérdeztük az írót.

Ha a #metoo korszakhatár, akkor Babarczy Eszter még a nagy cezúra előtti női tapasztalatnak adott hangot A méregezett hajtűben. Hogyan alakulnak ki a párkapcsolatokban vagy családi kapcsolatokban az abuzív hatalmi játszmák, illetve milyen sokféle szempontból közelíthetünk a nőiség konstrukciójához?

Criado Perez nem talál ki új történeteket vagy főhősöket, a Láthatatlan nők című kötet mégis Margaret Atwood világhírű Szolgálólány-könyveinek tényirodalmi párja.