Keresés
Keresési találatok „” Kifejezésre
Hogyan lehet meghozni a kamaszok kedvét az olvasáshoz?
Mi a szerepe az illusztrációknak, mi alapján választanak könyvet a kamaszok, és hogyan lehet visszatéríteni őket az olvasáshoz? Mutier Uszámát, a Szívünk rajta új zsűritagját kérdeztük.
Könyv vagy film? Segítünk választani
A Szívünk rajta könyvei közül most három olyan kötetet választottunk, melyeket akár filmen is megnézhet egy kamasz. Olvasás előtt vagy után.
Közel 700 gyereket mentett meg a biztos haláltól, most képeskönyv állít emléket neki
A második világháború után Nicholas Winton sokáig senkinek nem beszélt arról, hogy Prágában több száz, javarészt zsidó gyereket rakott vonatra Anglia felé, és ezzel a biztos haláltól mentette meg őket. A cseh származású, de Amerikában élő Petr Sís most képeskönyvben meséli el a történetét.
Hipp-hopp, rajzfilmen már 40 éves a kis Vuk!
„Egyedül vagyok, kicsi vagyok, éhes vagyok! Segítsetek Vuknak, a kis rókának!” – ez csak egyetlen szállóigévé lett részlet a Vuk-filmből, amelyet kereken negyven éve mutattak be. De hogyan fogadták annak idején a nézők, és mit gondolt róla Dargay Attila?
Mészöly botcsinálta meseírónak érezte magát
„Valahányszor visszautasították egy novellámat, önvigasztalásul írtam egy mesét” – jegyezte fel egyszer Mészöly Miklós, akinek a kényszerű szilencium éveiben gyakran a gyerekirodalom volt az egyetlen írói menekülőút. Így aztán írt mesét, bábjátékot, ifjúsági regényt, számolatlanul. Szolláth Dávid új monográfiája és az Arcanum adatbázisa segítségével annak jártunk utána, milyen erők vezették gyerekirodalmi pályára a száz éve született Mészöly Miklóst, és mit gondolt vajon a meséről és a bábról.
Berény Róbert festménye ihlette a Papírszínház-mesét
A könyvmecénás program keretében jelenik meg a Csimota Kiadó legújabb Papírszínház-meséje.
A kék madár az erejükkel és a félelmeikkel szembesíti a gyerekeket
A boldogság – máshol a remény – kék madara számos folklórtörténetben felbukkan (a kínaiak, az oroszok, sőt még a lotaringiaiak is tudnának erről mesélni), viszont széles körben ismertté a későbbi Nobel-díjas költő-drámaíró, Maurice Maeterlinck szimbolista műve tette a kifejezést. A világhírű történetet azonos című új kötetében Gimesi Dóra mesélte, képi világát pedig Rofusz Kinga gondolta újra.
