A listára az elmúlt évtizedben magyarul megjelent kötetek közül válogattunk, tehát előfordulhat, hogy egy könyv az eredeti nyelven már sokkal régebb óta elérhető, de a magyar olvasók csak a 2010-es években ismerkedhettek meg vele. A címek alatt minden esetben feltüntettük az eredeti megjelenés évét, ám a Bookline-dobozba mindig az elérhető legkésőbbi kiadás került, így előfordulhat, hogy ott az újrakiadások miatt más dátum szerepel.
Örülnénk, ha megosztanátok velünk kedvenc gyerek- és ifjúsági könyveiteket az évtizedből, ha megírnátok, milyen könyv vagy szerző volt rátok a legnagyobb hatással, mi az, amit a következő évtizedbe is magatokkal vinnétek. Ha megírjátok, akkor ide címezzétek:
szerk[kukac]konyvesmagazin[pont]hu
A beküldők között minden héten értékes könyvcsomagot sorsolunk ki.
Elekes Dóra: A muter meg a dzsinnek
(2015, Csimota, ill.: Kun Fruzsina)
Hogy micsoda - gyerekkönyv egy alkoholista anyáról? Bizony! Elekes Dóra néhány éve egy irtózatos nagy tabut döntött le ezzel a könyvvel, amely érzékenyen, egy gyerek szemszögéből villantja fel azokat a sokszor megmagyarázhatatlan eseményeket és fordulatokat, amelyeket egy alkoholbeteg szülővel való együttélés hozhat magával. A kötet megjelenése után interjúztunk a szerzővel, aki akkor a következőket mondta a könyvről: "Örülnék, ha olyan fiatalok is olvasnák, akik hasonló problémával küzdenek, és olyanok is, akiket nem érint, de nem árt, ha látják, hogy ilyen is van." A valóságmesét Kun Fruzsina illusztrálta.
Favilli, Elena - Cavallo, Francesca: Esti mesék lázadó lányoknak
(2017, Móra, ford.: Todero Anna)
Az Elena Favilli és Francesca Cavallo szerzőpáros néhány éve egymillió dollárt szedett össze közösségi finanszírozásban arra, hogy megjelentessenek egy képeskönyvet, ami röviden, olvasmányosan, mégis enciklopédiaszerűen mutatja be a múlt és a jelen legmerészebb és leginspirálóbb nőalakjait. Ez már önmagában figyelemreméltó lett volna, az Esti mesék lázadó lányoknak című könyv viszont minden várakozást felülmúlóan nagy siker lett, és évekre tematizálta a könyvkiadást, hiszen a különböző országokban egyre-másra jelntek meg nemzeti, illetve tematikus változatai. Harisnyás Pippi óta tudjuk, hogy a girl power sosem megy ki a divatból, de időről időre nem árt, ha az Esti mesék...-hez hasonló könyvek emlékeztetnek minket erre.
Gimesi Dóra: Csomótündér
(2013, Pagony, ill.: Gyöngyösi Adrienn)
Gimesi Dóra televarázsolja a jól ismert városokat, tereket, hegyeket meg utcákat, varázslatos szavakkal és mesebeli figurákkal pakolja őket tele: hősei ugyanakkor nem gáncs nélküliek, lehet hibájuk is, mondjuk lehetnek egy kicsit hiúak. Az egyik mesében így járt például a címbeli Csomótündér, akinek az a munkája, hogy örök időkre összekötözze a királyfik és királylányok cipőfűzőit meg életük fonalát, ám ha valaki véletlenül otthon hagyja a szemüvegét és nem kér segítséget, akkor előfordulhat némi gubanc. Egy klasszikusan mesebeli, mégis hívogató világot tár elénk ebben a könyvben a szerző, amiben az olvasó és a szereplők is úgy érezhetik, hogy történjen bármi, csak puhára eshetnek, történetei mégsem mentesek a szívbemarkoló vagy épp égető, elsimítandó problémáktól. A tündéres-királyos-csomózott-kötött-és-gombolyított meséket Gyöngyösi Adrienn illusztrálta.
Gimesi Dóra - Jeli Viktória - Tasnádi István: Időfutár 1. - A körző titka
(2013, Pagony)
Az Időfutár rádiójátéknak indult, ami aztán egy nyolckötetes regénysorozattá nőtte ki magát. Az első részt még hárman jegyezték (Gimesi-Jeli-Tasnádi), majd a második kötettől negyedik szerzőnek beszállt Vészits Andrea is. Az Időfutár a 2010-es évek egyik nagy gyerekkönyves sikersztorija, amely nemcsak sima olvasókat szerzett magának, de valóságos közösséget épített maga köré. Az időutazós, korokon átívelő, történelmi személyiségeket esendő emberekként megjelenítő, de a jelenkor kamaszainak problémáira is reflektáló könyvek a mai napig népszerűek, sok helyen az iskolában is tanítják, és A varázsfuvola-akció címmel létezik színházi adaptációja is. A nyolcadik részbe ITT tudtok beleolvasni!
Harcos Bálint: A Tigris és a Motyó
(2015, Pagony, ill.: Dániel András)
Kevés gyerekkönyv foglalkozik azzal, mit érezhetnek valójában az apukák, miközben arra várnak, hogy végre megszülessen az első gyerekük - mondhatni, egy sem, mi legalábbis kapásból nem tudunk ilyet. De nemcsak ezért érdekes Harcos Bálint mesekönyve: A Tigris és a Motyó finom humorral mutatja be a várakozásteljes, feszült perceket, ahogy az apatigris a kórházban rójja egymás után a köröket, izgalmában lerágja a karmát, majd egy bébicsere áldozata lesz. A végén persze elsimulnak a szálak és előbukannak a csíkok, így mindenki boldog lesz. A verses mesét Dániel András illusztrálta bravúrosan, az apró, vicces részletek pedig megint sok-sok percnyi böngészésre adnak okot és alkalmat.
Jeney Zoltán: Rév Fülöp – Rév Fülöp 1.
(2012, Kolibri, ill.: Haránt Artúr)
Fejlődés-, lovag- vagy kalandregény? Mindhárom egyszerre! Rév Fülöp ugyanis a klasszikus legkisebb fiú, igazi mesebeli archetípus, csak ő még nem tud róla. Egy igazi kis hős, aki felkerekedik, hogy ügyességére és józan eszére hagyatkozva megbirkózzon minden nehézséggel, ami csak az útjába kerül. Mindezt egy olyan mesebeli balatoni birodalomban teszi, amely olvasóként egyszerre tűnhet ismerősnek és felfedezésre érdemesnek. Finom humor, mérhetetlen mennyiségű szójáték és szerethető figurák jellemzik Jeney Zoltán meséjét, amely az évek során trilógiává bővült, és már színpadra is adaptálták. A könyvbeli lovagkalandokat Haránt Artúr illusztrálta.
Green, John: Csillagainkban a hiba
(2013, GABO, ford.: Bihari György)
A 2010-es években mindenki egy emberként zokogott Hazel és Gus történetén, a szép, ugyanakkor mindig kicsit kívülállónak számító emberpáron, akik kellő öniróniával kezelték a saját kilátástalan helyzetüket. Ahogy Nagy M. Boldizsár is írta trendelemző cikkében, ez volt a sick-lit időszaka, ami egyrészt nyíltan beszélt addig takargatott betegségekről, másrészt pedig rámutatott arra, hogy azért, mert valaki beteg, még ugyanúgy meg akarja és tudja élni a nagy érzelmeket. John Green nem fél valamitől csak azért, mert az fáj (legyen szó akár rák- vagy éppen kényszerbetegségről), de alapvetően nem emiatt olvasunk John Green-könyveket. Sokkal inkább azért, mert egy érzékeny szerző, aki magabiztos, mégis könnyed kézzel vezeti végig olvasóját a legrázósabb helyzeteken is.
Herrndorf, Wolfgang: Csikk
(2012, Scolar, ford.: Bán Zoltán András)
A tragikusan fiatalon meghalt Wolfgang Herrndorf Csikkje egy igazi road-regény: 14 éves hőse látszólag egy biztonságos burokban él, igaz, a távollévő szülők mind valami hazugsággal takaróznak. A nyár így akár unalomba is fulladhatna Maik számára, ha nem bukkanna fel osztálytársa (ő a címszereplő Csikk), aki az ujján egy lopott Lada slusszkulcsát pörgeti. Nagy utazás, Kelet-Németország és egy különleges barátság - ezek a fő hívószavai ennek a regénynek, amely hatalmas siker volt Németországban: ott 2010-ben jelent meg és több mint egymillió példány kelt el belőle.
Kalapos Éva: Egy új élet - D.A.C. 1.
(2013, Manó Könyvek)
Az Egy új élet című regény egy új sorozat kezdete is volt egyben: Kalapos Éva ebben a könyvében mutatta be kamasz szereplőit, akiknek a kezét hat köteten keresztül nem is engedte el (a sorozatban megjelent két e-novella is). A sztoriszálak egy Flóra nevű lány és gimis barátai körül bonyolódnak, és lehetne ez egy habkönnyű tinédzserregény is, de Kalapos Éva mindig megtalálta a módját annak, hogy keményebb témákat is beleszőjön a történetébe, legyen szó akár drogozásról vagy nem kívánt terhességről. A 2010-es években kattantunk rá a sorozatokra, és bár a D.A.C. 2017-ben véget ért, biztos, hogy újra és újra megtalálja a maga olvasóit.
Keresztesi József: Csücsök, avagy a nagy pudinghajsza
(2018, Móra, ill.: Horváth Ildi)
Keresztesi József verses meséjének hőse "Egy módfelett igénybe vett/Megcsócsált, töpszli Kiflivég", a címszereplő Csücsök, aki valóban egy rendhagyó hős, egy unorthodox vitéz, aki egy szép napon nekivág a nagyvilágnak, hogy kiszabadítsa a gonosz Vérpuding fogságából a szépséges Csokisminyont. Keresztesi könyvét nem lehet nassolás nélkül végigolvasni, vicces ételasszociációi át- meg átszövik a történetet. A magyar népmesékben erős hagyománya van az ételeknek, az étkezésnek, a lakomáknak, de Keresztesi nemcsak ezekből merít, hanem mesélés közben ki-kikacsint Puskinra, Poe-ra és Petőfire is. A HUBBY-díjas könyvet Horváth Ildi illusztrálta.