A lázadó lányok tudnak és mernek nagyot álmodni

Ruff Orsolya | 2017. november 20. |

(Képek forrása: Facebook)

Ma van a gyerekek világnapja, melynek célja, hogy világszerte felhívja a figyelmet a gyerekek helyzetére, és azokra az alapjogokra, amelyeket minden országnak biztosítania kell(ene) számukra. A tanuláshoz, az érvényesüléshez és a boldoguláshoz való jog rengeteg helyen még mindig nem adott, és sokszor nem természetes az sem, hogy egy kislány, ha majd felnő, tudós legyen vagy éppen autóversenyző. Ezeknek a gyerekeknek adhat nagy lökést és megerősítést Elena Favilli és Francesca Cavallo képeskönyve, az Esti mese lázadó lányoknak, amely a címével ellentétben nemcsak a lányokat, hanem a fiúkat is szeretné megszólítani.

Néhány éve rekordnagyságú összeg, több mint egymillió dollár gyűlt össze a Kickstarteren, hogy egyszer nyomtatásban is megjelenjen Elena Favilli és Francesca Cavallo képeskönyve, az Esti mesék lázadó lányoknak. Pedig a két szerző nem csinált mást, mint összeszedett százat a történelem és a jelenkor legmerészebb és leginspirálóbb asszonyai közül, és az ő életükön keresztül mutatták be, hogy a nehézségek ellenére ezek a nők milyen fantasztikus eredményeket és sikereket tudtak elérni.

Elena Favilli és Francesca Cavallo: Esti mesék lázadó lányoknak - 100 különleges nő története

Fordította: Todero Anna, Móra Könyvkiadó, 2017, 212 oldal, 3999 HUF

 

A száz történetnek nincs különösebb íve, a történetek ábécé-sorrendben következnek, így a könyvben a legelső lázadó a 19. század első felében élt Ada Lovelace, aki – korát messze megelőzve – tulajdonképpen megalkotta a világ első számítógépes programját, az utolsó pedig a két éve elhunyt iraki származású építész, Zaha Hadid. A merítés inspiratívan sokszínű, hiszen a bemutatott példaképek között akad író (Astrid Lindgren), motorversenyző (Ashley Fiolek), szakács (Julia Child), tudós (Marie Curie) és aktivista is (Malala Juszufzai). A lehetőségek sokféleségére mutat rá az is, hogy az amerikai elnökjelölt (Hillary Clinton) után egy 1973-as születésű kínai karmester (Hszien Csang), majd egy matematikus-filozófus, az ókori Egyiptomban élt Hüpatia következik a felsorolásban. A könyv legrégebben élt szereplője viszont nem ő, hanem a történelem első fáraónője, Hatsepszut (kb. Kr.e. 1508-1458), a legfiatalabb pedig az 1997-ben született Ann Makosinski, aki egy olyan zseblámpát talált fel, amelynek nincs szüksége se elemre, se szélre, se napra, csak a test által termelt hőre.

A könyvben szereplők mindegyikére egy-egy oldal jutott, ami nyilván kevés ahhoz, hogy átfogó képet nyújtson az életútjukról, a szerzők viszont óvakodtak attól is, hogy azt nagyon elemeljék a valóságtól, és nagyon meséssé tegyék a történetet. Inkább egy-egy jellegzetes eseményre, fordulatra, elért eredményre helyezték a hangsúlyt, ugyanakkor nem hallgatták el azt sem, ha valaki például erőszakos halált halt. Arról már igazán nem az alkotók tehetnek, hogy az élet bizonyos esetekben meghaladta a könyvben szereplő személy történetet, így a rohingják elleni katonai akciók miatt az elmúlt egy évben gyökeresen megváltozott például a mianmari kormányfő, a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjí nemzetközi megítélése – ilyen esetekben viszont szerencsésebb lenne talán a sokadik kiadásnál ezt jelezni valamiképpen.

A miniportréknak összességében nem az a céljuk, hogy mindenáron mindent megtanítsanak – ha a gyerek érdeklődését felkeltette valamelyik tudós vagy művész, akkor úgyis utána fog nézni az interneten.

A történeteket hatvan grafikus illusztrálta, a könyv végén pedig mindegyik gyerek beleírhatja a saját történetét, és megrajzolhatja a saját portréját. Bár a könyvben csak lányok és nők szerepelnek, az alkotók viszont szeretnék, ha a szülők a fiaiknak is felolvasnák ezeket a történeteket, szerintük ugyanis nagyon fontos, hogy a fiúk is azonosulni tudjanak a női hősökkel. A könyv sikerét jól mutatja, hogy úton van a második kötet, amely hivatalosan ma jelenik meg angolul.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.