Koltai Lajos Semmelweis-filmjét 2023-ban mutatták be, de egyáltalán nem ez volt az egyetlen projekt, ami az anyák megmentőjeként elhíresült magyar orvos életét dolgozta volna fel.
Nyáry Krisztián a Facebookon írt arról, hogy 2017-ben produceri felkérésre írtak egy filmtervet Hevesi Judittal, ám ez a projekt végül leállt – és most már biztos, hogy nem is fog elkészülni. „Nincs ezzel baj, van ilyen, velem például többször előfordult már. Mindenesetre mi szerettük írni. Ezért döntöttünk úgy, hogy a treatmentet – hogy ne vesszen teljesen kárba – nyilvánosságra hozzuk. Az ehhez hasonló munkaközi verziók nem a szépírói mondatszerkesztés csodái, de arra már lehet belőlük következtetni, milyen lett volna a forgatókönyv, abból pedig miféle film született volna” – írta Nyáry.
Ez a film vizuálisan és tartalmilag is Semmelweis számokhoz való viszonyát, illetve ezen keresztül az adatokkal alátámasztott modern tudományos megközelítését helyezte volna a középpontba. A szöveget az Academia.edu oldalon lehet elolvasni, nem kell letölteni, hanem kicsit lejjebb görgetve az egész pdf-et megtalálod.
Születésének (1818) kétszáz éves évfordulója körül, illetve azóta a magyar kulturális élet is felpezsdült Semmelweis Ignáccal kapcsolatban. Az „anyák megmentőjeként” elhíresült orvos gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezéseit, és azok dokumentumait 2013-ban már A világ emlékezete program részének nyilvánította az UNESCO Nemzetközi Tanácsadó Bizottsága, azután pedig több olyan projektről is értesültünk, ami az életével foglalkozik/foglalkozott volna.
Koltai mellett Gárdos Péter is szeretett volna filmet forgatni Semmelweisről, ám a pályázatát nem támogatta a Nemzeti Filmintézet. Gárdos végül Semmelweis Ignác rövid boldogsága címmel regényként jelentette meg a saját változatát, amihez utóbb egy film/regényelőzetes videót is készített Thuróczy Szabolccsal a címszerepben.
„Semmelweis sorsának ma Magyarországon szerintem egyetlen érvényes megközelítése létezik: a nézőnek vagy olvasónak arra kellene választ kapnia, mennyire volt törvényszerű Semmelweis élete és halála. Adva van egy zseni a 19. században, akit kitagad a világ, akit lényegében elárul a magyar orvostársadalom túlnyomó többsége, és akinek a nevétől a halála után még a felesége is megszabadul. Mi történt itt?
Ki a felelős azért, hogy egy ilyen tehetséges embert olyan brutálisan, részvét nélkül elpusztítsanak, agyonverjék egy Bécs melletti elmegyógyintézetben?”
– tette fel a kérdést Gárdos, akinek terveiről itt írtunk.
Semmelweis Ignácról szeretett volna filmet forgatni Gárdos Péter, de a pályázatát nem támogatta a Nemzeti Filmintézet. Az anyák megmentőjéről végül egy könyv született, a Semmelweis Ignác rövid boldogsága pedig már előzetest is kapott, Thuróczy Szabolccsal a főszerepben.
Tovább olvasokSemmelweis tragikus élete viszont nem csak a magyarokat ihleti meg, illetve gondolkoztatja el. Londonban szobrot avattak a tiszteletére, de például a norvég regény- és drámaíró, Jens Bjørneboe ötven éve „tekintélyellenes színművet” írt az orvosról (itt beleolvashatsz), amiről azt írtuk: “Bjørneboe-t nem a Semmelweis alakja köré utólag szőtt magasztos vagy patetikus tisztelet foglalkoztatta, hanem a személyiségét és a küzdelmeit szétfeszítő ellentmondások. Bjørneboe helyenként didaktikusan állítja párhuzamba az 1968-as és 1848-as lázadásokat a magyar orvos tudományos forradalmával, majd bukásával, ám hibái ellenére a Semmelweis pezsdítően és bicskanyitogatóan aktuális dráma.”
Bjørneboe-t nem a Semmelweis alakja köré utólag szőtt magasztos vagy patetikus tisztelet foglalkoztatta, hanem a személyiségét és a küzdelmeit szétfeszítő ellentmondások. A Semmelweis ma is pezsdítően és bicskanyitogatóan aktuális dráma.
Tovább olvasok