A Lancet Countdown elnevezésű nemzetközi együttműködés legújabb éves jelentésében azt publikálták, hogy a szén, a kőolaj, a földgáz és a biomassza égetése világszerte olyan mértékű légszennyezést okoz, amely évente 1,2 millió ember halálához vezet. A Lancet Countdown vizsgálatát a University College London vezeti, a projektben minden évben 99 szakértő vesz részt a világ minden tájáról, 51 különböző intézet - köztük az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) - képviseletében.
A klímaváltozás egészségügyi hatásait vizsgáló Lancet Countdown projektben résztvevő tudósok 43 olyan egészségügyi indikátort határoztak meg, amelyek azt mutatják, hogy az éghajlatváltozás megbetegíti és legyengíti az embereket. Idén új tényezőként vizsgálták meg az éhínség kérdését: a jelentésben arra a megállapításra jutottak, hogy 2020-ban - az 1981 és 2010 közötti időszakhoz képest -
98 millióval több embert sújtott éhínség a klímaváltozás okozta szélsőséges hőség következtében.
A kutatók 103 ország vizsgálata alapján azt látták, hogy a népesség 26,4 százaléka tapasztalt bizonytalanságot az élelmiszerellátásban. A klímaváltozás hatásai nélkül ez az arány csak 22,7 százalék lett volna.
A jelentésből kiderül, hogy a 2017 és 2021 közötti adatokat vizsgálva 68 százalékkal emelkedett a hőség okozta halálozások száma a 2000 és 2004 közötti időszakhoz képest. Ugyanebben a viszonylatban 61 százalékkal nőtt az erdőtüzek kockázata.
Milyen lenne Kim Stanley Robinson sci-fijének, A Jövő Minisztériumának magyar verziója? Litkai Gergely megírta, olvassátok!
Az autók üzemanyagának és a villamos erőműveket tápláló szénnek az elégetése következtében egyre gyakoribb az asztma és a szívbetegség a gyerekek körében. Mindeközben szerdán a Meteorológiai Világszervezet közölte, hogy az üvegházhatású gázok koncentrációja tavaly az átlagot meghaladó mértékben emelkedett, és többször is rekordot döntött. Az ENSZ szerint a korábban az üvegházhatású gázok csökkentésére vállalt ígéretek kevésnek bizonyulnak a globális felmelegedés megállítására, továbbra is 2,8 fokkal emelkedhet az átlaghőmérséklet az évszázad végéig, így további intézkedésekre van szükség.
A meglévő szakpolitikák változtatás nélkül valószínűleg ahhoz vezetnek, hogy a hőmérséklet 2,8 Celsius-fokot emelkedik az évszázad végére,
0,1 fokkal többet, mint a korábbi becslésekben állt. November 6. és 18. között a COP27 nevet viselő klímatalálkozón fognak tárgyalni az országok képviselői Egyiptomban, hogy további határozatokat fogadjanak el a klímavédelem kapcsán; a cél, hogy a felmelegedést 1,5 Celsius-fokra csökkentsék. Ehhez az éves kibocsátást további 45 százalékkal kell visszafogni a jelenlegi intézkedésekhez képest. Az ENSZ jelentése szerint a globális gazdaság alacsony szén-dioxid-kibocsátásúvá alakításához legalább 4000-6000 milliárd dollárnyi beruházásra lesz szükség évente.
Magyarul is megjelent az elmúlt évek egyik legfontosabb regénye, Kim Stanley Robinson A Jövő Minisztériuma című cli-fije. A közeljövőben játszódó anti-disztópia tudósokat és politikusokat inspirál, Barack Obama is a kedvencei közé választotta, Robinson pedig előadóként vett részt az ENSZ éghajlatváltozási konferenciáján.
Tovább olvasokA változtatás lehetséges forgatókönyvét Kim Stanley Robinson írta meg világszerte nagy sikert aratott regényében. A tudományos eredményeken nyugvó kötet a hét könyve volt nálunk, itt bele is olvashatsz. A Zöld rovat keretében Litkai Gergely is foglalkozott vele egy podcastban, illetve ennek nyomán egy tárcában képzelte el 2050 Magyarországát.
Az első adásban a házigazda, Litkai Gergely beszélget Szabó M. István újságíróval Kim Stanley Robinson regényéről, A Jövő Minisztériumáról.