Tavaly Ausztria gleccserei mintegy 29 méterrel lettek rövidebbek, ez volt legnagyobb csökkenés a 19. század vége óta. 2021-ben a jégfolyamok 11 méternyit zsugorodtak, írja az MTI. Könyvek hírek mellé.
A kevés friss hó, a hosszú és meleg olvadási időszak és a szaharai homok felgyülemlése azonban rohamos hanyatlást idézett elő az Osztrák Hegymászó Szövetség (ÖAV) által közzétett adatok szerint.
Ausztria legnagyobb gleccsere, a Karintia tartományban található Pasterze 14,7 millió köbméter jeget veszített tavaly az alsó szakaszán.
Az ÖAV előrejelzése szerint az éghajlatváltozás 2075-re megfoszthatja a jégtől az Osztrák Alpokat.
Ingrid Hayek, az ÖAV alelnöke szerint az olvadó jég nem csupán a tengervíz szintjének emelkedését, árvizeket és földcsuszamlásokat okozhat, de a természetes hegyi vízkészletek hiánya egyes térségekben még aszályt is előidézhet.
A gleccserek olvadásának folyamatáról Andri Snaer Magnason írt egyszerre komolyan és viccesen, tudományos megalapozottsággal az Időről és vízről című könyében, ami 2021-ban 9. lett az év könyve listánkon.
Mi köze a gleccserkutatók nászútjának egy mitikus tehénhez, a Dalai Lámához és a globális felmelegedéshez? Hogyan beszélhetünk a világ legégetőbb problémájáról, ha a nyelvünk képtelen megragadni a léptékeit? Az Időről és vízről poétikus és vállaltan kísérleti munka, hogy az irodalom és a történetmondás eszközeivel tegye feldolgozhatóbbá az adatok mögötti valóságot (itt beleolvashatsz). A könyv szabadon csapong, és inspirálóan szövi össze a szerző különleges családi anekdotáit - amikben megfér egymás mellett J. R. R. Tolkien és a krokodilkutató nagybácsi is - az aktuális tudományos eredményekkel. Interjúnkat a szerzővel itt találod:
Mi köze a gleccserkutatók nászútjának a Dalai Lámához, a krokodilkutató nagybácsihoz vagy Tolkienhoz? Az Időről és vízről lírai szépségű, vállaltan kísérleti munka, amiben Andri Snær Magnason az irodalom és a történetmondás eszközeivel teszi felfoghatóbbá a globális felmelegedésről szóló tudásunkat. 