A kiskapuk litániája? Elfogadták a nyilatkozatot a fosszilis tüzelőanyagok kivezetéséről
sa

A kiskapuk litániája? Elfogadták a nyilatkozatot a fosszilis tüzelőanyagok kivezetéséről

A COP28 klímacsúcs résztvevői szerdán elfogadták az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásainak elhárítása érdekében az országokat a fosszilis tüzelőanyagoktól való megválásra első ízben felszólító nyilatkozatot, írja az MTI. Könyvek hírek mellé.

A megállapodás szövege felszólítja a világ országait „a fosszilis tüzelőanyagokról való, igazságos, rendezett és méltányos megválásra az energiarendszerekben (...) annak érdekében, hogy a tudomány javaslatának megfelelően 2050-re elérhető legyen nettó nulla részarányuk”.

A dokumentum emellett 2030-ig a megújuló energiakapacitás megháromszorozását is szorgalmazza világviszonylatban, valamint sürgeti a szénfelhasználás csökkentésére irányuló erőfeszítéseknek, illetve a szén-dioxid-termelő iparágakban a leválasztást és tárolást lehetővé tévő technológiák fejlesztésének felgyorsítását.

A COP28 elnöke, Szultán al-Dzsaber üdvözölte a közel kétszáz ország által szerdán jóváhagyott megállapodást, történelmi intézkedéscsomagnak nevezve azt, amely „szilárd tervet” kínál az 1,5 Celsius-fokos cél eléréséhez.

Japán ismét megkapta a környezetvédelmi fricska-díjat
Japán ismét megkapta a környezetvédelmi fricska-díjat

A szénenergia nagy mértékű felhasználása miatt idén – az Egyesült Államok és Új-Zéland mellett – negyedszer is Japánnak ítélték vasárnap az úgynevezett "fosszilis díjat" az ENSZ Dubajban zajló éghajlatváltozási csúcstalálkozóján (COP28). Könyvek hírek mellé.

Tovább olvasok

Az ENSZ éghajlat-változási csúcstalálkozóin létrejött megállapodásokat konszenzussal kell elfogadni, ezt követően pedig az egyes országoknak ennek megfelelően kell alakítaniuk nemzeti és beruházási politikájukat.

A konferencia eredetileg kedden ért volna véget, a zárónyilatkozat megfogalmazása körül kialakult viták miatt azonban határozatlan időre meghosszabbították.

A vita elsősorban a fosszilis energiahordozók határidőhöz kötött végleges kivezetése körül alakult ki.

Számos résztvevő ragaszkodik ahhoz, hogy a zárónyilatkozatban határozott megfogalmazásban szerepeljen a fosszilis tüzelőanyagok korszakának végleges lezárása, amit elsősorban az OPEC olajtermelő csoport és szövetségesei elleneznek.

„Ez az első alkalom, hogy a világ egy ilyen egyértelmű szövegben fog össze a fosszilis tüzelőanyagokról való átállás szükségességéről. Ez volt az elefánt a szobában. Végre nyíltan foglalkozunk vele” – mondta Espen Barth Eide norvég külügyminiszter még a záró ülést megelőzően, szerdán. „Szerintem el kell fogadnunk” – mondta Andre Correa Do Lago, Brazília vezető klímatárgyalója. Ali Mohamed, Kenya klímaváltozási megbízottja a Reutersnek nyilatkozva kijelentette, hogy a javasolt megállapodás elfogadható: „A mi értékelésünk szerint ezzel a szöveggel együtt tudunk élni”.

Több millió embert öl meg és gyerekeket betegít a fosszilisenergia-függőségünk, mégis ragaszkodunk hozzá
Több millió embert öl meg és gyerekeket betegít a fosszilisenergia-függőségünk, mégis ragaszkodunk hozzá

A világ függősége a fosszilis energiáktól nemcsak szélsőséges időjárást idéz elő, hanem kimutathatóan hozzájárul többmillió ember halálához is - hívták fel a figyelmet orvosok egy új tanulmányban, amely a Lancetben jelent meg szerdán. Könyvet és podcastot is ajánlunk a hírek mellé.

Tovább olvasok

Rachel Cleetus, a Union of Concerned Scientists politikai igazgatója üdvözölte a javaslatot, de megjegyezte, hogy az nem kötelezi a gazdag országokat arra, hogy több finanszírozást ajánljanak fel a fejlődő országoknak a fosszilis tüzelőanyagokról való leváláshoz: „A pénzügyi és méltányossági rendelkezések (...) súlyosan elégtelenek, és az elkövetkező időben javítani kell rajtuk annak érdekében, hogy az alacsony és közepes jövedelmű országok át tudjanak térni a tiszta energiára, és be tudják zárni az energiaszegénységben mutatkozó szakadékot”.

Haitham Al Ghais, a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) főtitkára december 6-án kelt, az OPEC-tagoknak és a COP28-on részt vevő szövetségeseknek címzett levelében azt írta, hogy a világnak inkább a kibocsátásokat, mint magukat a fosszilis tüzelőanyagokat kellene célba vennie, és arra szólította fel őket, hogy ellenezzenek minden, az olaj kitermelésének a korlátozását előíró megállapodást.

Liu Zsenmin kínai éghajlat-világmegbízott szerdán kijelentette, hogy a COP28 konferencián javasolt éghajlat-változási megállapodással kapcsolatban még mindig vannak fenntartásaik. „Ez így nem tökéletes. Néhány kérdés még mindig nyitva maradt” – mondta a Reutersnek, hozzátéve, hogy a kínai delegáció még vizsgálja a szöveget.

A Kis Szigetállamok Szövetsége (Alliance of Small Island States) szerdán úgy nyilatkozott, hogy a COP28 csúcstalálkozón javasolt éghajlat-változási megállapodás szövegében 

„a kiskapuk litániáját” látja.

„A szöveg nem szól kifejezetten a fosszilis tüzelőanyagok kivezetéséről és a kibocsátás mérsékléséről oly módon, hogy az valóban a szükséges mértékű lépésváltást képviselné” – szögezte le az AOSIS-ként ismert szövetség, mondván, hogy az „fokozatos és nem átalakító jellegű”.

Kanada környezetvédelmi minisztere, Steven Guilbeault így fogalmazott: „Ez az új szöveg történelmi jelentőségű, mivel a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik... A csomag nem tökéletes, ahogy egyetlen ENSZ-szöveg sem az. De mint olyan, aki több mint 20 éve dolgozik ezen a területen, látok egy olyan elképzelést, amely köré összefoghatunk, hogy az 1,5 Celsius-fokot elérhető távolságon belül tartsuk, és megvédjük az embereket és az ökoszisztémákat.”

Li Shuo, az Asia Society Policy Institute China Climate Hub igazgatója kijelentette: „Ez egy kompromisszumos szöveg. Enyhe javulás a két nappal ezelőtt kiadott szöveghez képest, de nem megy olyan messzire, mint a tegnap este kiszivárgott változat. A szénnel kapcsolatos általános megfogalmazás eléggé visszafogott. A fokozódó éghajlati hatások fényében az eltérő nemzeti érdekek összehangolása a határozott éghajlati válasz érdekében továbbra is komoly feladat.”

„Ez a tervezet nagy előrelépés a legutóbbi változathoz képest, amely joggal váltott ki felháborodást. A fosszilis tüzelőanyagokra vonatkozó megfogalmazás sokat javult, de még mindig nem követeli meg a szén, az olaj és a gáz teljes kivonását”

 – vélekedett Stephen Cornelius, a WWF globális klíma- és energiaügyi vezetőhelyettese.

Melanie Robinson, a World Resources Institute globális éghajlati programjának igazgatója szerint „a szöveg egyértelműen felszólítja a világot, hogy még ebben az évtizedben térjen le a fosszilis tüzelőanyagokról, és gyorsítsa fel az átállást. Ez drámai előrelépést jelent az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, és legyőzi az olaj- és gázipari érdekeltségek hatalmas nyomását”.

Mivel a kibocsátás aktívan gerjeszti a klímakrízist, közvetve kérdés az is, hogyan hat mindez Magyarországra, és van-e járható középút az ökopánik és a hárítás között. Magyar szerzők könyveit ajánljuk:

Szathmáry Eörs: Klímaváltozás és Magyarország

Szathmáry Eörs
Klímaváltozás és Magyarország
Osiris, 2020, 136 oldal
-

„A Felelős Értelmiség szimpóziuma áttekintette az élettelen, az élő és a társadalmi környezet egymással is összefüggő káros fejleményeit, tendenciáit. Ne alakoskodjunk: szinte minden arra mutat, hogy alig egy évtizedünk maradt a hathatós cselekvésre! Az optimista forgatókönyvek szerint! A gazdasági, politikai és környezeti negatív hatások olyan disztópiát valósíthatnak meg a Földön, hogy olyat – szó szerint - nem látott még a világ. A halmozódó problémák talán megoldhatók vagy csökkenthetők, de fel kell ismerni, hogy ez globális együttműködést kíván. Nincs más út! Illúzió azt hinni, hogy ebből bárki joggal kihúzhatja magát. A társadalmi túlélésnek minden szinten ára lesz, a globálistól az egyéniig. Mindezt azért,hogy ne kelljen megfizetnünk azt a hatalmas, végső árat, ami az ismert technológiai civilizáció és kultúra végpusztulását jelenti.”

Kovács Róbert: Klímaváltozás - Pánik és tagadás között

Kovács Róbert
Klímaváltozás - Pánik és tagadás között
Typotex, 2019, 212 oldal
-

Ebben az ismeretterjesztő könyvben a szerző arra vállalkozik, hogy a média és a politikusok sarkos megállapításai mögé nézzen. A cél nem kevesebb, mint kilépni az érzelmileg terhelt vitákból, ahol mindenki saját „hite” szerint csoportosítja, kisebbíti vagy épp felnagyítja az információkat. Hántsuk le a leegyszerűsítő és hatásvadász sallangokat, és ismerjük meg, hogy valójában mit tud ma erről a globális politikai és gazdasági horderejűvé kerekedett elméletről a tudomány. A szerzővel készült interjúnkat itt olvashatod:

Kovács Róbert: A klímaváltozás problémáit meg fogjuk tudni oldani
Kovács Róbert: A klímaváltozás problémáit meg fogjuk tudni oldani

Klímaváltozás – Pánik és tagadás között érvekkel, érthetően magyarázza el mindazt, amit ma az éghajlati kérdésekben tudni érdemes. A meteorológus-éghajlatkutató végzettségű szerzővel beszélgettünk a járvány és a háború hatásáról, rögzült tévhitekről, az emberek világvége-imádatáról és arról is, miért van értelme bringával járni.

Tovább olvasok