Március 10-én jelenik meg a Magvető Kiadó gondozásában Jonathan Littell világsikerű regénye, a Jóakaratúak (Les Bienveillantes). A könyvet és a szerzőt már korábban a "Sosem jelent meg magyarul"-sorozatunkban hosszan méltattuk, most örömmel jelenthetjük, nemcsak a franciául és angolul tudók olvashatják a regényt.
Olvass bele itt.
A közel 900 oldalas könyv eladott példányszáma 2008-ban meghaladta a 700.000-et, megjelenése pillanatától kezdve példátlan siker fogadta. A szakmai elismerés sem váratott sokáig magára: 2006 őszén két rangos díjat is elnyert: Goncourt-díj, Francia Akadémia díja. A mára már „klasszikussá” vált regény, amely egy náci tiszt visszaemlékezéseit beszéli el, hosszú hónapokon keresztül meghatározta a francia irodalmi polémiák menetét. Vajon mivel magyarázható ez a berobbanó siker, a megszámlálhatatlan mennyiségű kritika (pozitív és negatív egyaránt), tanulmány, blogbejegyzés? Az elsődleges ok egyszerű: a könyv, mint minden nagy regény szinte azonnali véleményformálásra készteti olvasóját.
„Hogy van az, hogy olyan élénken faljuk ezt a kilencszáz oldalt, mint amikor régen egy almát ropogtattunk?” – Le Figaro littéraire
„E kilencszáz oldal ördögi epikus kiterjedéséből hihetetlen erő árad. Barokkos, dekadens opera, amelyben a realizmus, az erőszak és a lázálom keveredik egymással.” – Lire
„A Jóakaratúak döbbenetes sikere az olvasó megadására épül; arra, ahogy Littel ráveszi őt, hogy 900 oldal után letegye a fegyvert. A népirtó ösztön leírása elénk tartott tükörré válik, hiszen nehezen is tagadnánk, hogy távoli rokonságban állunk regénybeli „testvérünkkel”. Ezekben a pillanatokban mutatkozik meg Jonathan Littell igazi nagysága.” – Le Monde
Jonathan Littell 1967-ben született New York-ban. Zsidó származású családja a XIX. században emigrált Oroszországból Amerikába. Gyerekkorában szüleivel Franciaországba költöztek, majd az érettségi után, 1985-ben beiratkozott a Yale-re. Három évvel később a balkáni háborús övezetbe utazott, és csatlakozott az ACF-hez (Action contre la faim – ’Mozgalom az éhség ellen’), a világ különböző pontjain teljesített küldetéseket (Bosznia-Hercegovina, Csecsenföld, Afganisztán, Kongó, Moszkva). 2001-ben felhagyott a humanitárius munkával, és kutatásba kezdett második világháborús regényéhez, a Les Bienveillantes-hoz. Az ötéves kutatómunka során volt Ukrajnában, Oroszországban, Lengyelországban, a Kaukázusokban, Pomerániában, beszélt túlélőkkel, járt levéltárakban, olvasott dokumentumokat, peranyagokat, történeti munkákat. Jelenleg Barcelonában él belga származású feleségével és két gyerekével.
