Végre magyarul is olvasható az egyik legsikeresebb francia regény

.:wendy:. | 2009. február 19. |

Március 10-én jelenik meg a Magvető Kiadó gondozásában Jonathan Littell világsikerű regénye, a Jóakaratúak (Les Bienveillantes). A könyvet és a szerzőt már korábban a "Sosem jelent meg magyarul"-sorozatunkban hosszan méltattuk, most örömmel jelenthetjük, nemcsak a franciául és angolul tudók olvashatják a regényt.

Olvass bele itt.

A közel 900 oldalas könyv eladott példányszáma 2008-ban meghaladta a 700.000-et, megjelenése pillanatától kezdve példátlan siker fogadta. A szakmai elismerés sem váratott sokáig magára: 2006 őszén két rangos díjat is elnyert: Goncourt-díj, Francia Akadémia díja. A mára már „klasszikussá” vált regény, amely egy náci tiszt visszaemlékezéseit beszéli el, hosszú hónapokon keresztül meghatározta a francia irodalmi polémiák menetét. Vajon mivel magyarázható ez a berobbanó siker, a megszámlálhatatlan mennyiségű kritika (pozitív és negatív egyaránt), tanulmány, blogbejegyzés? Az elsődleges ok egyszerű: a könyv, mint minden nagy regény szinte azonnali véleményformálásra készteti olvasóját.

„Hogy van az, hogy olyan élénken faljuk ezt a kilencszáz oldalt, mint amikor régen egy almát ropogtattunk?” – Le Figaro littéraire

„E kilencszáz oldal ördögi epikus kiterjedéséből hihetetlen erő árad. Barokkos, dekadens opera, amelyben a realizmus, az erőszak és a lázálom keveredik egymással.” – Lire

„A Jóakaratúak döbbenetes sikere az olvasó megadására épül; arra, ahogy Littel ráveszi őt, hogy 900 oldal után letegye a fegyvert. A népirtó ösztön leírása elénk tartott tükörré válik, hiszen nehezen is tagadnánk, hogy távoli rokonságban állunk regénybeli „testvérünkkel”. Ezekben a pillanatokban mutatkozik meg Jonathan Littell igazi nagysága.” – Le Monde

Jonathan Littell 1967-ben született New York-ban. Zsidó származású családja a XIX. században emigrált Oroszországból Amerikába. Gyerekkorában szüleivel Franciaországba költöztek, majd az érettségi után, 1985-ben beiratkozott a Yale-re. Három évvel később a balkáni háborús övezetbe utazott, és csatlakozott az ACF-hez (Action contre la faim – ’Mozgalom az éhség ellen’), a világ különböző pontjain teljesített küldetéseket (Bosznia-Hercegovina, Csecsenföld, Afganisztán, Kongó, Moszkva). 2001-ben felhagyott a humanitárius munkával, és kutatásba kezdett második világháborús regényéhez, a Les Bienveillantes-hoz. Az ötéves kutatómunka során volt Ukrajnában, Oroszországban, Lengyelországban, a Kaukázusokban, Pomerániában, beszélt túlélőkkel, járt levéltárakban, olvasott dokumentumokat, peranyagokat, történeti munkákat. Jelenleg Barcelonában él belga származású feleségével és két gyerekével.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.