Imádjuk a listákat, és idén egyszer már összeszedtük, hogy milyen könyveket várunk az ősszel, érdemes azonban átfutni, hogy jelenleg miket várunk a legjobban 2013 utolsó negyedévében.

Október végén jött ki a Geopennél Murakami Haruki A színtelen Tazaki Cukuru és zarándokévei (mi is írtunk már sokszor erről a kötetről, például itt, itt meg itt). A címszereplő egy zárkózott, magányos férfi, aki megrekedt valahol a felnőtté válás küszöbén. A fiatal korát szinte egymáshoz nőve töltötte négy barátjával, két fiúval és két lánnyal. Bár az öt fiatal elválaszthatatlanul összetartozott, Tazaki közülük is kilógott: két fiú és két lány nevében szerepelt egy színt jelölő írásjegy, egyedül Cukuru volt „színtelen”. Aztán az öröknek hitt barátságnak egyszer csak vége szakadt, de a férfi azóta is egyhangúnak tartja magát, mint akinek nincs egyénisége. Barátnője rábeszélésére Tazaki hazautazik szülőföldjére, hogy megtudja, miért fordítottak neki hátat egykori társai.  

Khaled Hosseini a messziről jött fiú, aki meghódította Amerikát. Még orvosként dolgozott, amikor a kétezres évek elején papírra vetette Papírsárkányok című regényét. Ebből és az Ezeregy tündöklő nap című második regényéből közel 40 millió példány fogyott világszerte, november közepétől pedig magyarul is olvasható legújabb, És a hegyek visszhangozzák című regénye (Libri). A kötetben a Földet körbeutazva követhetik az olvasók a regényszereplők ágas-bogas életét, sorsukat és szerelmeiket Kabultól Párizsig, és San Franciscótól a görög szigetvilágig. Új regényében a szerző – a fülszöveg ígérete szerint – „arról mesél, hogyan szeretünk, hogyan viselünk gondot egymásra, és a döntéseink hogyan rezonálnak a minket követő nemzedékek életében. Könyve nem áll meg a szülők és gyermekeik kapcsolatánál, hanem a testvérek és unokatestvérek kötődéseiből bámulatosan gazdag tablót festve mutatja be, hogyan sértjük meg, áruljuk el, becsüljük meg és áldozzuk fel egymást. Hogy milyen gyakran lepnek meg bennünket döntéseikkel és tetteikkel a hozzánk legközelebb állók, amikor a leginkább számítanánk rájuk”.

Ljudmila Ulickaja hazai rajongói örülhetnek, hiszen az orosz írónő Örökbecsű limlom című kötete ősszel kerül a hazai könyvesboltokba (Magvető), ráadásul Ulickaja november végén személyesen mutatja be Budapesten a könyvet. A kiadó ígérete szerint az Örökbecsű limlom minden eddiginél összetettebb képet nyújt az írónő ön- és világszemléletéről, élet- és művészetfilozófiájáról. A műfajilag is sokszínű kötetben Ulickaja szinte az összes olyan dologról beszél, ami foglalkoztatta valaha. A személyesebb szövegekből, illetve a vele készült és a kötetbe beválogatott interjúkból megtudhatjuk, hogy a családi környezettől kezdve az olvasmányélményekig mi formálta leginkább a személyiségét. Miként azt is, milyen véleménnyel van a család, szerelem, házasság, barátság fogalmáról és megvalósulási formáiról. A társadalmi kérdésekben is bátran foglal állást. Így derül rá fény, mit gondol a nők társadalomban betöltött szerepéről, a politikáról, az állami és egyházi ideológiákról, vagy éppen a világ működését meghatározó gazdasági rendszerekről. Esszéiben, művészeti írásaiban pedig főként a kifogyhatatlanul gazdag orosz kultúra legfontosabb kérdéseiről beszél. 

Kondor Vilmos a Budapest novemberben című kötetével 2012-ben lezárta a Gordon Zsigmond-sorozatot. Új regényének, A másik szárnysegédnek (Agave) már Wertheimer Miklós hadnagy, Horthy kormányzó szárnysegéde a főhőse (korábban írtunk róla itt, itt, meg itt). Három dolog fontos Wertheimer számára: az egyenruhája, a becsülete és a kocsija. Ám október 15-én egyszerre kerül veszélybe mindhárom: a kormányzó fiát az orra elől rabolják el, majd Magyarország, ha csak pár óra erejéig is, de kilép a háborúból, és a nyilas hatalomátvétel fenyegetése dermesztő valósággá válik. A katasztrófa elkerülhetetlen, ezért a kormányzó és legbelsőbb köre egyszerre két olyan feladattal is megbízza a hadnagyot, amelyek egyenként is embert próbálóak: menekítsen ki az országból egy geológust, mielőtt Szálasi és veszett csatlósai elkapnák, és menekítse ki az országból a Szent Koronát. Pár óra elteltével egy fiatal lánnyal az oldalán hagyja maga mögött Pestet, hogy végrehajtsák a lehetetlen feladatot, miközben hungarista rendvédelmi szervek és náci kommandósok lihegnek a nyakukba.

Szécsi Noémitől szintén új kötetet kapunk kézhez: ez lesz az 1848-as emigránsregény, a Nyughatatlanok folytatásának szánt Gondolatolvasó (Európa). Főszereplője, Fülöp, kétéves volt, mikor a szülei rájöttek, hogy nem hall – azóta megtanulta, hogyan viselje méltósággal a süketségét. Az iskolában elsajátította a jelbeszédet, és ha összpontosít, szájról is olvas. Minden tanára nagy tehetségnek tekinti. Vajon jobban értené kiszámíthatatlanul viselkedő családtagjait, ha hallaná is őket? Távol lévő és megfejthetetlen szüleivel szemben Fülöp életének egyetlen biztos pontja színésznőnek készülő nővére, Matild. Kettejük sorsa néha különválik, de többnyire együtt alakul mediterrán tengerparti villáktól magyarországi birtokokon és siketinternátusokon át egy ostromlott világvárosig. Mindeközben Fülöp abban reménykedik, hogy embertársaink legtitkosabb gondolatait akkor ismerhetjük meg igazán, ha nem halljuk, mit beszélnek.

Ugyancsak az Európa Kiadónál jelenik meg az ősz egyik leginkább várt könyve, Jonathan Franzen Erős rengése, melyben a földrengés mellett lesz szex, egy váratlan örökség, környezetszennyezés, New Age, amatőr rádiózás, na meg magzatvédelem. Franzen ezeket a témákat sűríti morajló, a Richter-skálán ábrázolhatóan hatásos eleggyé. A regényben markánsan egyénített, mókás és esendő alakok találkoznak kisülésekben bővelkedő helyzetekben. A kötet eredetileg 1992-ben látott napvilágot, magyarul azonban először olvashatjuk Bart István fordításában.

Jiři Weil Mendelssohn a tetőn című fekete humorral megírt klasszikusa, amely a náci uralom alatt lévő Csehszlovákiában játszódik, és amelyben fiktív és valós események keverednek, várhatóan október végén kerül a könyvesboltokba (Park Kiadó). Ebben Julius Schlesinger SS-hivatalnok azt a parancsot kapja feljebbvalóitól, hogy távolíttassa el a Rudolfinum mellvédjéről a Mendelssohn nevezetű zsidó zeneszerző szobrát még az esti, nagyszabású protokollkoncert előtt. Minthogy sejtelme sincs arról, hogy a felirat nélküli impozáns szobrok közül vajon melyik lehet Mendelssohné, azt az utasítást adja embereinek, hogy a legnagyobb orrú szobrot hozzák le. Az azonban nem más, mint Richard Wagneré.

A Partvonalnál Ferdinand von Schirach egy izgalmas tárgyalótermi krimivel jelentkezik (ez lesz a Collini nem beszél), melyben a szálak egészen a második világháborúig vezetnek vissza. Címszereplője, Fabrizio Collini, 36 évig dolgozott szerszámkészítőként egy gyárban, észrevétlen és feddhetetlen életet élt, aztán egyszer csak egy berlini luxushotelben brutálisan meggyilkol egy idős férfit. A fiatal, kirendelt ügyvéd induló karrierje nagy lehetőségét látja az ügyben, ám amikor megtudja, ki a gyilkosság áldozata, minden összekuszálódik. A szálak kibogozását pedig nehezíti az a körülmény, hogy a vádlott a véres gyilkosságot ugyan beismeri, de az indítékról nem hajlandó beszélni. A vállalkozás kezdetben kilátástalannak tűnik, ám Leinen végül olyan nyomra bukkan, amely messze túlmutat a Collini-eseten, és a német jogtörténet egyik ijesztő fejezetének kellős közepébe vezet.

Átéltem egy évszázadot – ez a címe annak a könyvnek, mely Fejtő Ferenc utolsó interjúit foglalja össze, és amely november végén jelenik meg a Scolarnál. Fejtő Ferenc mindig az élet sűrűjében volt. Élettörténetének fordulópontjai egyben a XX. század magyar történelmének sarokpontjai is. Trianonban elszakították családi gyökereit, a magyarországi holokauszt sem kímélte a családját; kapcsolatban állt Habsburg Ottóval, aki levélben írta meg neki személyes tapasztalatait Horthy Miklósról; az ’56-os forradalomban fontos szerepet játszottak a közeli barátai, és ’89-ben ott ült a rendszerváltók asztalánál. Azt követően pedig Magyarország miniszterelnökei is fontosnak találták meghallgatni a gondolatait. A kötet lapjain e gazdag és sokoldalú személyiség szemén keresztül láthatjuk a világot – s talán jobban meg is értjük működését. A könyv alapjául szolgáló interjúkat 2006-tól kezdődően Fejtő Ferenc 2008-ban bekövetkezett haláláig Földes Anita készítette.   

Ti melyik könyvet várjátok a legjobban?