Alig ért véget a könyvfesztivál és a könyvhét, mi már az év második felére figyelünk. A kiadók ugyanis jobbnál jobb kötetekkel kényeztetnek majd minket ősztől, ezekből szemezgettünk most párat.
A hazai kínálat előtt azonban nézzük meg először, hogy milyen nagy durranásra készülnek a külföldi kiadók. Az év egyik legjobban várt és leginkább beharangozott regénye kétségkívül Stephen King szeptemberre tervezett új kötete, a Doctor Sleep lesz, amely A ragyogásból megismert kisfiú történetét gördíti tovább. Októberben a képregény-rajongók örülhetnek, Gaimantől ugyanis érkezik a Sandman előzménye, az Overture. Ugyancsak októberi megjelenéssel támad ismét az ős-szingli, Bridget Jones, és hatvan évvel a 007-es ügynök felbukkanása után megint lesz James Bond-regény, melyet – Ian Fleming hagyatékának kezelői felkérésére – William Boyd jegyez. Az 1969-ben játszódó történetben Bond felhatalmazás nélküli akcióba kezd, a kötet címe Solo lesz.
Izgalmakból kijut John le Carré új regényében is, amely Delicate Truth címmel áprilisban jelent meg angolul, ősztől pedig már magyarul is olvasható. Az Agave gondozásában megjelenő könyv címe Törékeny igazság lesz. Szeptemberben érkezik még ugyancsak az Agavénál Dan Simmons Hyperion Cantosának a befejező része, az Endymion felemelkedése, akárcsak Laurell K. Hamilton Merry Gentry-sorozatának utolsó kötete, az Isteni vétkek. Közben folytatódik Dennis Lehane Kenzie-Gennaro-sorozata (Ima az esőért), érkezik egy új Christopher Moore-kötet, a Te szent kék! (főszerepben egy pékkel, aki Henri Toulouse-Lautrec-kel alkot nyomozópárost, hogy kiderítsék Vincent van Gogh állítólagos „öngyilkosságának” rejtélyét), és két Georges Simenon-könyvet is forgathatnak az olvasók (Maigret és a gengszterek, Az elátkozott hajó). De azért a július se fog eltelni új megjelenés nélkül, érkezik ugyanis John Scalzitól Az utolsó gyarmat, amely a nagy sikerű Vének háborúja-sorozat harmadik része lesz már.
A Magvető ősszel jön ki Bereményi Géza regényével, a Vadnai Bébivel. A hetvenes években a fiatal író sajátos nyomozásba kezd, miután felvetődik, hogy barátjával talán testvérek. Az író megismeri barátja anyját, Vadnai Bébit, aki makacsul őrzi a titkát. Fehér Béla rajongói is örülhetnek, Jelenetek egy vakondűző életéből című regényében a címszereplő vakondűzőnek nemcsak bonyolult nőügyei és disszidens múltja, de furcsa szokásai is vannak: egy Roburban lakik, operát bömböltet a vezetőfülkében, és még egy albínó vakondot is hord a zsebében. És olyan a dumája, hogy Rejtő Jenő sírva követné a diktafonnal, ígéri a kiadó. Kun Árpád Boldog Észak című kötete egyszerre család-, fejlődés- és identitásregény, Vida Gábor A lógós – kis Erdély-regény című könyve pedig egy erdélyi család sodródásáról ad számot az országban és a nagyvilágban, afrikai kalandokkal, megszállt Budapesttel, a rejtélyes Székely Hadosztállyal, és még rejtélyesebb nőkkel: anyákkal és szeretőkkel. De hogyan lesz egy román koldus Finnországban előbb celeb, aztán miniszterelnök, ráadásul teljesen akarata ellenére? Hogyan győzhetjük le az orosz maffiát egy sebesült vadnyúl segítségével? A koldus és a nyúl című regényében Tuomas Kyrö ad választ ezekre a kérdésekre.
Az Európa Kiadó magyar szerzői közül Szécsi Noémi rukkol elő új kötettel, ez lesz a Gondolatolvasó, az írónő emigráns-trilógiájának második kötete, a 2011-ben megjelent Nyughatatlanok folytatása. Gergely Ágnes nyolcvanadik születésnapjára Két szimpla a Kedvesben címmel önéletrajzi írása jelenik meg, melyben gyerekkoráról éppúgy mesél, mint a költői pálya kezdeteiről. Az egyik legjobban várt kötet kétségkívül Jonathan Franzené lesz. Az Erős rengés Franzen korai, kevésbé ismert, mégis nagyszerűnek tartott regénye: története egy földrengés-sorozat körül bonyolódik, amely megrázza Amerika északi partvidékét. A chilei Roberto Bolaño az elmúlt években az egész világot meghódította „zsigeri realista” könyveivel: a Vad nyomozók egy mozaikszerűen összeálló „road movie”, amelyet thrilleri izgalmak és direkt, kíméletlen humor szőnek át. Anna Funder Ami csak vagyok című regénye azokról az 1933 után elmenekülő zsidó és nem zsidó értelmiségiekről, politikai aktivistákról szól, akik Angliában, Franciaországban, Svájcban, Amerikában találnak otthont, illetve nem találnak, éppen ez a mű lényege. A vacsora Herman Kochtól pedig egy sűrű, sötét, feszültséggel teli és lebilincselő családi drámát tálal az olvasó elé.
A Libri Kiadó Timur Vermes Nézd ki van itt című, Németországban óriási feltűnést keltő regényével kezdi a szeptembert. Ebben Adolf Hitler 66 évvel a háború vége után „a jelenben találja magát, ahol a lehető legvalószínűtlenebb dolog történik vele, ami elképzelhető: kezdetét veszi új karrierje, ráadásul a televízióban”. Csáki Judit Alföldi színháza címmel a Nemzeti elmúlt öt évéről fest izgalmas portrét. A családi kötelékekről, árulásról, önfeláldozásról, becsületről szól az afganisztáni születésű amerikai bestseller-szerző, Khaled Hosseini És a hegyek visszhangozzák című, generációkon és kontinenseken átívelő új regénye. Hosseininek egyébként újra megjelenik Papírsárkányok című első kötete is. A pakisztáni születésű Malala Yousafzai tavaly a csodával határos módon élte túl az ellene elkövetett merényletet: a nők jogaiért kiálló fiatal lánynak esélye sincs hazatérni, a tálibok ugyanis azonnal megölnék. Jelenleg Angliában él, tapasztalatait pedig Én vagyok Malala című könyvében összegezte.
A Park Könyvkiadó folytatja a világhírű pszichoanalitikus-író, Irvin D. Yalom köteteinek kiadását: A magyar macska átka a szerző pszichoterápiás tapasztalataiból született rövid írások gyűjteménye, „kettő közülük fikció, a többit az élet és Yalom közösen írták”. Massimo Gramellini Álmodj szépeket! címmel önéletrajzi ihletésű regénnyel áll elő, amelyben nem csak a „ki vagyok én?” kérdésével, de édesanyja korai elvesztésének traumájával is szembe kell néznie. Jeanette Winterson ugyancsak önéletrajzi ihletésű könyvvel jelentkezik. A címben szereplő mondat (Miért lennél boldog, ha lehetsz normális?) a szerző nevelőanyja szájából hangzik el, amikor Winterson bejelenti, hogy leszbikus. Jiři Weil Mendelssohn a tetőn című fekete humorral megírt klasszikusában, amely a náci uralom alatt lévő Csehszlovákiában játszódik, fiktív és valós események keverednek. Az időzavarban szenvedő gasztroőrültek is dörzsölhetik a tenyerüket, végre magyarul is megjelenik Jamie Oliver 30 perces kaják című kötete.
A Kalligram több verses- (például Csehy Zoltán Nincs hová visszamennem, Géher István Polgár Istók második élete) és tanulmánykötet mellett (Gaucsík István Lemorzsolódó kisebbség – A csehszlovákiai magyarság jogfosztásának gazdasági háttere 1945–1948; Rudolf Chmel Jelen és történelem (válogatott írások); Komoróczy Géza Magyarok zsidókról, zsidók magyarokról) egy új Németh Gábor-regénnyel rukkol elő, ez lesz az Egy mormota nyara (az azonos című felolvasóestből egy részlet itt meghallgatható). Prózakötettel jelentkezik Szunyog Zsuzsanna (Anyámok számozatlanul), Száz Pál pedig elbeszéléskötettel (Halott föld, halott lányok). Ugyancsak ősszel jelenik meg Tőzsér Árpád A kifordított ember című, a Naplók naplója 2001–2003 alcímet viselő kötete, és Tomáš Radil Az auschwitzi fiúk című memoárja. Új kötete jelenik meg magyarul a szlovák Pavel Vilikovskynek (Kutya az úton) és a horvát Dasa Drndicnek is (Április Berlinben).
A Partvonal az európai megjelenéssel egy időben hozza ki az olasz Roberto Saviano Zéró című kötetét, amely a nemzetközi kokainkereskedelem útját követi végig a termelőktől a fogyasztókig, megszólaltatva minden érintett szint belső embereit. A korábban meglepő bűnügyi eseteivel feltűnést keltő Ferdinand von Schirach A Collini-eset című izgalmas tárgyalótermi krimijével tér vissza, mely egy váratlan fordulattal történelmi drámává is válik, mikor a korlátolt és győzelemorientált védőügyvéd védence, a brutális gyilkossággal vádolt Fabrizio Collini ügyében a II. világháború idejébe visszavezető szálakat talál. Agatha Christie Nagy utazás című kötete ezúttal nem a halk szavú gyilkosok nyomába ered, hanem arról az egy évről ad számot, amikor az írónő férje oldalán bejárta a világot. A Lennon-rajongók is örülhetnek: Hunter Davies szerkesztésében John Lennon leveleit, feljegyzéseit, rajzait vehetik most magukhoz egyetlen kötetben (Lennon, személyesen).
Őszig kell várnunk, hogy magyarul is olvashassuk Alan Hollinghurst Az idegen gyermeke című regényét, amely több emberöltőn át követi végig egy, az első világháborúban elesett költő és 1913-ban írt költeménye sorsát. A Scolar Kiadó emellett egy izlandi nagyregénnyel is készül: Hallgrimur Helgason A nő 1000 fokon című kötete az első miniszterelnök unokájának története, akinek apja a második világháborúban Hitler mellett harcolt. Érkezik a Scolar első spanyol könyve is, amely nem más, mint Almudena Grandes Fagyott szív című, a spanyol polgárháború idején játszódó nagyregénye. A közelmúlt történelme iránt érdeklődőknek igazi csemege lehet Mihail Gorbacsov Szemtől szemben önmagammal című kötete, amely a kiadó ígérete szerint nem regény, de nem is történelmi eszmefuttatás. Földes Anita Fejtő Ferenccel 2006-2008-ig készített interjúit adja közzé A fiú, aki próféta akart lenni címmel. Megrázó kötetnek ígérkezik Czapáry Veronika Megszámolt babák című regénye, amelynek fő témája a gyermekmolesztálás lesz. Verseskötettel jelentkezik Falcsik Mari, Tandori Dezső pedig saját verseit elemzi, magyarázza Tandori Light című kötetében, amely saját kezű illusztrációkat is tartalmaz majd.
A Jaffánál Csernus Imre az Y generációt, a mai huszonéveseket veszi górcső alá: milyen erők, kétségek munkálkodnak bennük. Könyvében végigvezet a bűnösök poklain is – Dante szerint a pokolnak tíz tornáca van –, de lehet, hogy kiderül: több is van ennél. Bear Grylls, a legnagyobb kalandor és felfedező elmesélte már nekünk az életét, írt ifjúsági kalandregényeket, októberben pedig végre túlélő kalauzzal jelentkezik. Steven Frayne, azaz ismertebb nevén Dynamo napjaink legnagyobb illuzionistája. Semmi sem lehetetlen című első könyvében lélegzetelállítóan izgalmas utazásra hív, melyben az élete igaz története mellett azt is elmeséli, hogyan lesz hóból gyémánt, hogyan kerül pénzérme a kólás dobozba, na és azt is, hogyan találja ki, mire gondol a másik.
