Sandra-Tóth Renáta: Konstanciák / Kvintesszencia / Fölösleges vegyérték
Könyves Magazin

Sandra-Tóth Renáta: Konstanciák / Kvintesszencia / Fölösleges vegyérték

panodyssey shortlist sandra-tóth_renáta fölösleges_vegyérték konstancák kvintesszencia

Amikor kihirdették a Panodyssey harmadik pályázatának nyerteseit, a Panodyssey két nagykövete, Deres Kornélia és Simon Márton is megerősítette a laudációjában, mennyire erős volt a mezőny - ezért nem is tíz, hanem 19 névből állt a shortlist. A következőkben a pályázaton harmadik helyezést elért Sandra-Tóth Renáta pályamunkáit mutatjuk meg.

Sandra-Tóth Renáta: Konstanciák

 

Dühösek a virágok a kórház kertben.

Becsapták őket az átutazók.

Gyerekhangon sírók kulcsrakészen átvehetőek a portán.

Ablakokból kikönyököl az élni akarás.

Bornírt turisták, frottír köntösbe és dohányfüstbe burkolózva kibeszélik, hogy a felelősségvállalás nem költözik fűtetlen otthonokba.

Szőlő zsendüléskor megemelkedik a addiktív ráncok szàma.

Boldogulj gyertyafénynél, engedély nélküli behatoláskor, korgó gyomorral.

Pocsolyákban áztatott bátorság.

Vajon mit jegyez meg egy harmincas lábhoz tartozó szempár?

(A mesekönyv azoknak íródott, akiknek a hátizsákjukat mások cipelik)

Addigra disszertáció születik ugyanarról a sormintáról:

Hánytató szerként ható láncra vert kutyaugatást,

hányáscsillapítóként ható láncra vert kutyaugatás,

egy es ugyanaz.

Dűnékre dőlnek a felkiáltójelek,

de egyszer csak minden vágás felpuhul és sebekbe mártott hétköznapok lesznek.

Lélegzel.

Traumakötésben fürdik a legmélyebb folytonos filozófiád.

Nem elég rövid.


Sandra-Tóth Renáta: Kvintesszencia

Ülni a zöldben reggel hatkor.

A fazekak hangja még nyomja a dobhártyám.

Azon gondolkodom, hol hagyhattam valóságom stop tábláját és hogy melyik a fontosabb filozófia, a mikor vagy a hogyan?

Eszembe jut a saját mosolyom.

A tavaszt akkor szerettem igazán, amikor a szúnyogcsípést már februárban véresre vakartam.

A ruhásszekrényben annyiszor bújtam el, ahányszor akartam.

Senkinek sem tűnt fel egy omladozó hét éves.

A vacsora mindig valami könnyű volt.

Semmi fájdalmas, vagy szárnyas.

Ezért nem volt soha gyomorgörcsöm otthon.

Hiányzik a  kopogós csizmám és apa puha tenyere.

Sosem akartam űrhajós lenni, mégis egy másik univerzumban andalgok, egy sakktáblával a hónom alatt.

Egyszer elkötöttem a kocsit.

Beültem a volán mögé, bekapcsoltam a magnót, még a napellenzőt is lehúztam.

Csukott szemmel forgattam a kormányt és kacagtam a stopposokon.

A lazúr az orromban felejtette illatát.

Összekeveredve csülök pörkölttel és frissen mosott kaporfelhővel.

A szememben elromlott a dioptria, de a víz alatt kristály tisztán hallottam mindent.

A zakó zsebbe titkot voltak elrejtve.

A zongorába pedig a tizenkilencedik század és egy elefánt.

Egész korán fésű tulajdonos lettem és fűnyíró felelős.

A baj a ruhacsipeszekkel volt.

Mindig eltűntek és a szélben szaladni kellett.

Ugyanitt sosem használt tiara eladó.



Sandra-Tóth Renáta: Fölösleges vegyérték

 

Akkor kerestelek először,

amikor vörösre festettem a hajam.

A fürdőszoba csempèin visszhangoztak a neked szánt mondataim.

Egy pohár szénsavas vízben próbáltam feloldani minden kétségem, de citromkarika aszályban megmaradtam szótlannak.

Mezítláb indultam fára mászni és közben három láda megtelt a júniusi meggyel.

Kiakartam árulni magamból minden tulajdonnevet.

A délutáni kutyaugatásban gumicsizmát húztam és eldöntöttem, megtanulok agyagozni.

Középfülgyulladás egy kerámiatálon.

A megörökölt rekamién ugrálva felolvasok magamnak a Bibliából, és már csak azt veszem észre,hogy lemaradtam a színek műszakváltásáról.

Sírni akarok de nem tudok könnycseppül.

A kamilla illatú papírzsebkendőt összemorzsolom az ujjaim között és júniusi havat varázsolok a téli konyhában.

Mit is mondtál hova tetted a felhőszakadást?