Nagy ady_endre párizs vasárnapi_liezon képzőművészet tihanyi_lajos czóbel_béla

Párisban járt az Ősz [vasárnapi liezon]

Ady Endre: Párisban járt az Ősz

Párisba tegnap beszökött az Õsz.
Szent Mihály útján suhant nesztelen,
Kánikulában, halk lombok alatt
S találkozott velem.

Ballagtam éppen a Szajna felé
S égtek lelkemben kis rőzse-dalok:
Füstösek, furcsák, búsak, bíborak,
Arról, hogy meghalok.

Elért az Ősz és súgott valamit,
Szent Mihály útja beleremegett,
Züm, züm: röpködtek végig az uton
Tréfás falevelek.

Egy perc: a Nyár meg sem hõkölt belé
S Párisból az Ősz kacagva szaladt.
Itt járt s hogy itt járt, én tudom csupán
Nyögő lombok alatt.

Tihanyi Lajos: Pont St. Michel, 1908

Czóbel Béla: Bon Coin, 1905

Vadász Endre: A Szajna-part Párizsban

Tattay Ilona: Port St. Denis, 1926

Ziffer Sándor: Hajók a Szajnán, 1911

Vasárnapi liezon című sorozatunkban kommentár nélkül egy-egy irodalmi szöveget hozunk és hozzá képeket, bízva abban, hogy egy futó, de annál izgalmasabb viszony kerekedik ki belőle.

Kapcsolódó cikkek

Nagy

Egy tücsök [vasárnapi liezon]

Egy feltehetően nagyon szerelmes tücsök és Henri Le Sidaner rózsakertje a vasárnapi liezonban.

Nagy

Hulahopp [vasárnapi liezon]

„Hallom, mondád, a halnak nincs hazája..." vasárnapi liezon című sorozatunkban Parti Nagy Lajos verse és Wayne Thiebaud festménye.

Nagy

Háromtól hatig [vasárnapi liezon]

„Mit fogok eztán csinálni háromtól hatig?" vasárnapi liezon című sorozatunkban Heltai Jenő verse és Vörös Géza festménye.

Nagy

Női írók és főhősök, akiknek ott lenne a helyük a kötelezők közt (1. rész)

Ha egy gyerek ma Magyarországon a kötelező olvasmányokon nő fel, akkor szinte csak olyan könyvet fog a kezébe venni, amelyeknek a szerzői férfiak, és amelyekben a főszereplők is fiúk. Éppen ezért most olyan történeteket ajánlunk, amelyeknek a szerzői és/vagy főszereplői lányok, és amelyeknek a kötelezők közt lenne a helye.

Szerzőink

Forgách Kinga

Nick Hornby Brexit-regényben írta meg, hogyan szakadt szét Anglia

Kolozsi Orsolya

Az életünket akkor tudjuk helyre tenni, ha ismerjük a családi múltunkat

Ruff Orsolya

Szöllősi még sosem írt annyira filmszerűen, mint az Illegálban

Hírek

Klasszikus meséket írt újra Natalie Portman

Hírek

Az elmúlt tíz évben ezeket a könyveket akarták a legtöbbször leszedetni a polcokról

Hírek

Obama könyve miatt elhalasztják a Booker-díj átadását

Nagy

Ezeket a könyveket jelölték idén a Margó-díjra (1.rész)

Nagy

Ezeket a könyveket jelölték idén a Margó-díjra (2. rész)

Hírek

Kattintsd végig az amerikai nőirodalmat

Hírek

Sofi Oksanen, Jonas Jonasson, Bereményi Géza és Háy János is részt vesz az őszi Margón

Hírek

Szvetlana Alekszijevics Németországba távozott

Nagy

Öt érdekesség A katedrális előzményregényéről, amit tudni érdemes

Még több olvasnivaló

Nagy

„Itt nincs történelmi igazságtétel” - Anna Politkovszkaja: Orosz napló

A 2010-es évek szerte a világon a demokratikus berendezkedések, ezzel együtt a szabad sajtó gyengüléséről, illetve a mindent elárasztó propagandáról is szóltak. Magyarországon különösen. Többek között erről beszélgettünk az orosz újságírót, Anna Politkovszkaját alakító Fullajtár Andrea színésznővel és az Orosz napló szerkesztőjével, Filippov Gábor politológussal. A darabot február végén mutatták be a Katonában, a pandémia miatti szünet után pedig jövő héttől ismét színre kerül.

Nagy

„A fennmaradó házasságokat boldognak tekintjük, még ha nem is boldogok” – Taffy Brodesser-Akner: Fleishman bajban van

Taffy Brodesser-Akner Fleishman bajban van című regényével több cikkben is foglalkoztunk már. Ezúttal a könyvből vett kedvenc idézeteinket gyűjtöttük össze.

Nagy

Rubik Ernő nem akarta megírni a kocka történetét, mégis megmutatta, hogyan gondolkodik

Rubik Ernő szórakoztató és szerény megtaláló, aki a feltaláló szót nem szereti. A világon egymilliárdan játszottak már a kockájával, ami kulturális jelenséggé vált. 1983-ban már majdnem írt egy könyvet, de az végül nem jelent meg. Megjelent A mi kockánk.

A hét könyve

Kritika

Nick Hornby Brexit-regényben írta meg, hogyan szakadt szét Anglia

Nagy

A nők számára tragédiával ért fel, amikor láthatóvá vált a testük

Miért sokkolta a Monarchia asszonyait, amikor végre elhagyhatták a fűzőt, miért számított botrányosnak a maga idejében a körömlakk, miért tüntettek az első magyar szépségkirálynő ellen, és jó száz éve miért voltak sokszorosan kiszolgáltatott helyzetben a cselédlányok? Csak néhány izgalmas kérdés azok közül, melyeket Czingel Szilvia A női test alakváltozatai című új kötetében tárgyal. A szerzővel városi ízlésről, a cselédlányok közvetítő szerepéről és a menstruációs traumáról is beszélgettünk.