Mindannyian lehetnénk Manson-lányok

Mindannyian lehetnénk Manson-lányok

Rostás Eni | 2017. augusztus 23. |

olvasojegy_2.jpg

Tegye fel a kezét, aki vett már meg egy könyvet csak azért, mert egy számára fontos író ajánlotta interjúban, könyvbemutatón. Az összes kezünk a levegőben, ezért arra gondoltunk, hogy új rovatot indítunk, amelyben kéthetente írók, költők ajánlják a legemlékezetesebb (viszonylag friss) olvasmányukat. Totth Benedek és Kemény Zsófi után ezúttal Moskát Anita választott könyvet. 

Emma Cline: A lányok

Fordította: Tóth Attila, Libri Könyvkiadó, 2017, 346 oldal, 3499 HUF

 

Tizenkét éves koromban, egy gólyatáborban pillantottam meg a lányt. A csuklójától a könyökéig színes karkötőket viselt, és ahogy észrevette, mennyire sóvárog utánuk mindenki, szétosztogatta őket. A mi karjainkon már nem mutattak úgy. Kétségbeesetten próbáltunk ellesni a titkát, ha szteppelni járt, mi is szteppeltünk, ha franciát tanult, mi is nekikezdtünk – a kézírásom a mai napig őriz néhány tőle átvett betűt. De valójában a szabadságot akartuk eltanulni tőle. Azt a természetes, öntörvényű, könnyed magabiztosságot, amit ő már tizenkét éves korára megtalált.

Valahogy így kezdődik Emma Cline regénye is, a helyét kereső Evie Boyddal, aki a parkban megpillantja az idősebb Suzanne-t: egy olyan lányt, amilyenné ő szeretne válni. Csak Suzanne éppenséggel annak a Charles Manson szektájának tagja, amelynek lányai hamarosan brutális gyilkosságokat követnek el, és többek között lemészárolják Roman Polanski terhes feleségét. Annyira harsány, önmagában is elborzasztó téma ez, hogy féltem a hatásvadász eszköztártól, hogy nem is a szövegben rejlik majd az erő, hanem a valós háttérben. De Emma Cline ügyesebb ennél, jóval finomabb, intim hangulatot teremt azzal, hogy a szekta belső élete helyett egy félig külsős lány szemszögéből mesél. Tudjuk, hogy szörnyűségek történnek majd, rohanunk az elkerülhetetlen felé, de nem ez az elsődleges.

Manson itt nem lehet több mellékszereplőnél, akinek még csak különösebb karizmája sincs. Egyedül Evie és Suzanne számít, kettőjük egyenlőtlen kapcsolati dinamikája, az imádó és az imádott: hogyan lop Evie pénzt az anyjától a kommuna számára, hogyan tör be mások házába, hogyan adja oda a testét a közösségnek anélkül, hogy a tagok ezt nyíltan kérnék tőle. Nem körmönfont manipulációval veszik rá minderre, elég néhány kedves szó, egy kis figyelem, a különlegesség érzése, vagyis pont az, amire egy elhanyagolt lány vágyik: a szeretet illúziója. Ettől olyan kellemetlenül ismerős a regény. Hiába veszi alapul az egyik legnagyobb döbbenetet keltő amerikai gyilkosságot, mégsincs benne semmi harsány, csak az, amin bármelyik kamasz keresztülmehet.

Evie Boyd mi is lehettünk volna. (Moskát Anita)

A lányok korábban a hét könyve volt nálunk:

Egy lány Charles Manson vákuumában

A Manson-gyilkosságokon közel ötven éve borzong Amerika és a világ. A jelenleg is börtönbüntetését töltő Charles Manson és az őt vakon követő - ma már hetven év körüli - nők minden megmozdulása azonnal figyelmet vált ki, legyen szó akár egy újabb feltételes...

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.