Stephen King vidámparkjában szellemek és gyilkosok forgatják az óriáskereket

Rusznyák Csaba | 2014. július 17. |

Stephen King: Joyland, fordította: Soproni András

Európa Könyvkiadó, 2014, 320 oldal, 2632 HUF

A-

Első mondat: Akkoriban, hetvenhárom őszén volt ugyan kocsim, többnyire mégis gyalog jártam át Mrs. Shoplaw Heaven’s Bay-i Tengerparti Panziójából a Joyland Parkba.

A Joylandben is megvannak a Stephen Kingre jellemző olyan toposzok, mint a visszatekintés az évtizedekkel korábbi eseményekre, a különleges képességekkel rendelkező kisgyerek, a felnőtté válás a természetfelettivel dúsított közegben, a hétköznapokban lappangó fenyegetés, mégis frissebbnek, elevenebbnek hat, mint szinte bármit, amit az utóbbi 10-15 évben írt. Ez pedig nem kis teljesítmény, figyelembe véve 66 éves korát és negyvenéves karrierjét.

A húszéves Devin Jones 1973-ban (abban az évben, amikor megjelent King első regénye, a Carrie) szegődik el nyárra egy Joyland nevű vidámparkba Észak-Karolinában. A fiatal fiúk szívszakadásával veti bele magát új munkájába: élete első szerelme éppen elhagyta. Devin azonban ezen a mágikus helyen hamarosan új ismeretségeket köt, amik elfeledtetik vele fájdalmát. Érdekes, izgalmas, szeretettel és veszélyekkel teli ismeretségeket: egy magányos nővel, és az ő haldokló, „látó” fiával, és persze a vidámpark személyzetével, akik közül többen meg vannak győződve róla, hogy Joylandet egy régen meggyilkolt lány szelleme kísérti.

A Joylandet műfajilag a krimibe a legkönnyebb beletuszkolni, bár mindenfajta műfajiság (különösen a csak nagyon perifériálisan megjelenő horror) másodlagos benne. King életről, halálról és felnőtté válásról mesél, és van egy olyan sejtésem, hogy a „kötelező” mystery- és horrorelemeket inkább csak azért szőtte bele a sztoriba, mert ezekben a stílusokban érzi a leginkább otthon magát, így ezek keretei közt tud a legjobban megnyilvánulni. Egyébként viszont a legfontosabb az, hogy a Joyland egy édeskeserű, a lehető legjobb értelemben vett nosztalgikus hangvételű mű egy férfi életének legszebb, legszomorúbb, legfurcsább és legveszélyesebb évéről.

A könyv minden betűjén érezni, hogy King pontosan tudja, miről beszél. A szerelem vakságának, fájdalmának, irracionalitásának, bódulatának ábrázolása kínosan pontos, és ha valaha is kétségeink támadnának afelől, hogy a szerző bizony túl van már egy s máson, akkor ezeket a kétségeket rögtön eloszlatják a fiatalsággal, az öregedéssel, a nőkkel, a férfiakkal kapcsolatos éleslátásai. Majd’ minden oldalon van egy idézhető megjegyzés az életről – nem amolyan bullshit, coelhósan csöpögős, fontoskodó módon, hanem egyszerűen, elevenbe találóan. Ha King mond valamit a világról, amögött intelligencia és tapasztalat van, nem pedig a szavakkal való maszturbálás.

Persze a Joylandben megvan az a kellemes, ponyvakrimis hangvétel is, amit az eredeti borító sugall (alaposan megtámogatva a vurstlis életmód ábrázolásával), a fináléban pedig megkapjuk a vidámparkos-viharos-óriáskerekes finálét gyilkossal, fegyverrel, szellemmel, meg mindennel, amire egy igazi King-rajongó vágyik, de a könyv elsősorban mégis az emberi érzések ábrázolásában jeleskedik. Abban, ahogy Devin összetört szívének darabkáit rakosgatja össze, ahogy továbblép, ahogy felnő, ahogy megismeri magát az Életet, annak minden örömével, tragédiájával – és persze a halállal – együtt. Szép, eleven és szomorú, és még az is lehet, hogy az olvasó szíve is meghasad egy picit az olvasása közben.

A Joyland nem egy fáradt, rég inspiráció nélkül maradt horroríró csekkéhségének menetrend szerinti megnyilvánulása, hanem egy olyan tapasztalt, érett és bölcs ember krimidrámája, aki nagyon sokat tud az életről.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Az ember találmánya a szaporodáshoz való jog - Olvass bele a biológus könyvébe!

Litkai Gergely a Bookline Zöld podcastjének következő adásában Jordán Ferenc hálózatkutatóbiológussal beszélget Az ember vége a természet esélye című könyvéről. Olvass bele a kötetbe!

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Mi az oka, hogy rengeteg gyerek unatkozik, feszeng, retteg az órákon, és alig tanul valamit? Mi történik valójában az osz­tályteremben? Hogy lesz az egyik gyerekből „jó”, a másikból pedig „rossz tanuló”? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről.