(A gyermekek jogainak védelmében folytatott harcért az indiai Kailás Szatjárthi és a pakisztáni Malala Juszafzai kapta idén megosztva a Nobel-békedíjat - jelentette be pénteken Oslóban a norvég Nobel-bizottság.
A bizottság indoklása szerint az indiai díjazott - Mahátma Gandhi hagyományának szellemében - békés tiltakozó akciókat és tüntetéseket vezetett a gyermekek kizsákmányolása ellen, és része volt jelentős nemzetközi gyermekjogi egyezmények kidolgozásában.
Malala Juszufzai, Christina Lamb: Én vagyok Malala
Fordította: Sziklai István, Bookline Könyvek, 2013, 350 oldal, 2967 HUF
Kapcsolódó cikkeink:
Túlélte a tálibok támadását, most a nők jogaiért küzd Malala
Továbbra is fenyegetik a Nobel-esélyes Malalát
A pakisztáni kitüntetett ifjú kora ellenére már hosszú évek óta küzd a lányok tanuláshoz való jogáért, és saját példájával bizonyította, hogy a gyermekek és fiatalok maguk is hozzájárulhatnak helyzetük javításához - állapította meg a Nobel-bizottság.
Ki az a Malala?
„2012. október 9., kedd volt az a nap, amikor minden megváltozott” – emlékezett vissza Én vagyok Malala című könyvében a fiatal lány. Élete aznap 180 fokos fordulatot vett: már hazafelé tartott, amikor tálib fegyveresek az iskolabuszon megtámadták, és közvetlen közelből fejbe lőtték.
„Arra még emlékszem, hogy a busz jobbra fordult, le a főútról a hadsereg ellenőrzőpontjánál, ahogy mindig is, majd bekanyarodott az elhagyatott krikettpályánál. Ez az utolsó emlékem.” Malala saját bevallása szerint homályosan emlékszik arra, ami ezután történt. Két szakállas fiatalember állította meg a buszt, és azt mondták a sofőrnek, hogy a gyerekekről szeretnének megtudni valamit. Az egyik felugrott a buszra, „Kicsoda Malala?”, kérdezte. „Senki sem szólt, de több lány is rám nézett. Én voltam az egyetlen, aki nem takarta el az arcát.” A férfi háromszor lőtt. Egy golyó a fején találta el Malalát, a másik kettő két osztálytársát sebezte meg.
Malala 1997 júliusában született a pakisztáni Mingorában. Iskolába is ide járt 5 éves kora óta, végig jól teljesített. Ahogy azonban a tálibok átvették a hatalmat a régióban, sok más honfitársnőjéhez hasonlóan Malala oktatása is veszélybe került. A lány azonban már 2009-ben felemelte a szavát amellett, hogy a lányok is járhassanak iskolába. A BBC oldalán urdu nyelven blogolt (akkor még álnév alatt), bejegyzéseiben pedig részletesen beszámolt a szvát-völgyi mindennapokról, hogy a tálibok hogyan vették át a hatalmat a térségben, vagy hogy szerinte miért fontos a nők oktatása.
Megosztva
A kiadott közlemény szerint a bizottság fontosnak ítéli, hogy egy hindu és egy muzulmán, egy indiai és egy pakisztáni csatlakozott az oktatásért és a szélsőségesség ellen vívott közös harchoz, megjegyezve, hogy a nemzetközi közösségen belül sok más egyén és intézmény is hozzájárult ehhez. Számítások szerint ma 168 millió gyermekmunkás van a világon, míg ez a szám az ezredfordulón 78 millióval nagyobb volt.A dokumentum szerint a világ szegény országaiban jelenleg a lakosság 60 százaléka 25 éven aluli. A világ békés fejlődésének előfeltétele, hogy tiszteletben tartsák a gyermekek és fiatalok jogait, s különösen a konfliktusok sújtotta térségekben a gyermeki jogok megsértése ahhoz vezet, hogy az erőszak nemzedékről nemzedékre öröklődik.
A bizottság végezetül megállapítja, hogy a gyermekek és serdülők elnyomása ellen és a jogaikért vívott harc hozzájárul "a nemzetek közötti testvériség" megvalósításához, amit az alapító svéd Alfred Nobel végakaratában a békedíj elnyerésének egyik kritériumaként említ. (MTI)
Később a New York Times dokumentumfilmet forgatott róla, Malala pedig többször nyilatkozott, interjúkat adott, és nyíltan kiállt a nők oktatáshoz való joga mellett. 2011 októberében a Nobel-békedíjas Desmond Tutu jelölte a lányt a Nemzetközi Gyermek Békedíjra, és megkapta az első Pakisztáni Nemzeti Ifjúsági Békedíjat is. Az átadási ünnepségen Malala fontosnak tartotta megjegyezni, hogy nem tagja egyetlen politikai pártnak sem, de reményét fejezte ki, hogy egy napon megalapíthatja a saját pártját, amely az oktatás széleskörű biztosításáért küzdene.
Ahogy egyre ismertebb és népszerűbb lett, a halálos fenyegetések száma is megszaporodott. Miután a fenyegetések nem rettentették el a lányt, 2012 nyarán tálib vezetők egy csoportja úgy döntött, hogy meg kell ölni Malalát. Azon az októberi napon két fegyveres szállt fel az iskolabuszra, majd fejbe és nyakon lőtték a lányt. Tíz napig feküdt kómában, mielőtt magához tért, és elkezdődhetett a rehabilitációja.
Malala azóta legenda lett: 2013 elején a Deutsche Welle őt nevezte a világ leghíresebb tinédzserének, egy éven belül kétszer szerepelt a Time magazin címlapján (másodjára azén a lapszámén, amelyben „A Világ 100 Legbefolyásosabb Embere” listát közölték), és ő a valaha élt legfiatalabb személyiség, akit jelöltek a Nobel-békedíjra. Az ENSZ november 10-ét világszerte Malala-nappá nyilvánította. Az indoklás szerint Malala a béke szimbóluma, az oktatásért folytatott harca pedig példa nélküli, így ő és országa biztos számíthat segítségre, ha az oktatás továbbra is problémát jelentene Pakisztánban.
