Mindenki a fejedre pályázik Ian Livingstone új lapozgatós kalandkönyvében

Mindenki a fejedre pályázik Ian Livingstone új lapozgatós kalandkönyvében

A kilencvenes években itthon is nagy népszerűségnek örvendtek a lapozgatós kalandkönyvek, amiknek vonzereje leginkább a leegyszerűsített szerepjátékos elemek egyjátékos módra szabásában rejlett. Egy egész generáció szerepjátékokhoz, fantasztikumhoz való viszonyát határozta meg a számozott fejezetek közt ide-oda lapozgatós kalandokban való elmerülés. Bár a könyvek népszerűsége szépen lassan megkopott, egy kisebb szubkultúra a mai napig is életben tartotta ezt a szórakozási formát. 2017-ben azonban a formátum legfontosabb úttörője is úgy döntött, hogy itt az ideje végérvényesen feltámasztani a legismertebb sorozatot, a Fighting Fantasyt, amit itthon a legtöbben Kaland, Játék, Kockázatként ismerhetnek. A legutóbbi könyv 2019 őszén jelent meg Allansia bérgyilkosai címen, és a magyar kiadásra sem kellett túl sokat várnia a rajongóknak.

Laki Péter | 2020. május 26. |

A kezdetek

Ian Livingstone Steve Jacksonnal és a cégből hamar távozó John Peake-kel karöltve alapította meg a Games Workshopot, ami mára az egyik legnagyobb társasjátékokat gyártó céggé vált. Kezdetben viszont egy pici lakásban kapott helyet az irodájuk, mielőtt Londonban boltot tudtak nyitni. Livingstone és Jackson már korán felismerték, hogy a játékok jövője az interaktivitásban rejlik. Induláskor a Dungeons & Dragons asztali szerepjáték forgalmazásával foglalkoztak, aminek később a kizárólagos európai forgalmazóivá is váltak. A jogok lejártának közeledtével azonban fontossá vált olyan új utak keresése, amelyek biztosíthatták a cég túlélését. A mai napig is a Games Workshop jelenteti meg a saját fejlesztésű Warhammer és Warhammer 40.000 címeket, és ez a széria is hatalmas népszerűségnek örvend. Livingstone és Jackson ugyanakkor nem igazán vett részt ezeknek a fejlesztésében, inkább újabb, merészebb projektjükre koncentráltak. A fantasy világban játszódó A Tűzhegy Varázslója a korban egyedinek számító játékkönyv volt, ami eredetileg egy fantasy játékokról szóló útmutató lett volna. Helyette egy szerepjátékos elemeket tartalmazó, az olvasót a kaland főhősévé emelő különleges kötet lett belőle. A könyv sikere a kiadót is meglepte, és egyszeri poénnak is túl jó lett volna, így egy egész sorozat kezdett épülni a Fighting Fantasy címke alatt, amiben egyaránt szerepeltek teljesen különálló és külön világban játszódó, vagy egymáshoz lazán kapcsolódó sztorik is.

-

A Kaland, Játék, Kockázat széria sikerét meglovagolva több sorozat és önálló kötetek is jelentek meg a receptet felhasználva, például a hazai fejlesztésű Harcos Képzelet, de az idő múlásával (és vélhetően a videojátékok egyre nagyobb térnyerésének köszönhetően) fokozatosan veszítettek népszerűségükből, bár a magyar sorozatból még a kétezres években is jelent meg néhány.

Livingstone egyébként a videojátékok világában is jelentős alaknak számít. 1984-ben a Domark fejlesztőcég írójaként részt vett a formabontó kalandjáték, az Eureka! megalkotásában (amit a magyar a Novotrade programozott le), de később a Virgin Interactive és a Lionhead Studios berkein belül is dolgozott. A Domark több fejlesztőcéggel egyesülve alkotta meg az Eidos Interactive-ot, ahol Livingstone Lara Croft „apjaként” vette ki a részét az első Tomb Raider-játék megalkotásából.

Újrakezdés 

Habár a könyvek maguk is jó előfutárai voltak a számítógépes szerepjátékoknak, később ezek az interaktív könyvek is megkapták a maguk digitalizált verzióit és azóta számos applikációban elérhetőek. Az élményt zene, 3D kockadobások, különböző hatáskeltő effektusok tarkíthatják, de a lapok között ide-oda pörgetést, a könyv fizikai valóját ezek sem tudják teljes mértékben pótolni. Az analóg szórakozási módokra fokozatosan és egyre inkább nagy kedvvel visszatérő játékosokban újra fellobbant az igény a kalandkönyvek iránt. 2012-ben, a Fighting Fantasy sorozat 30. évfordulójára Livingstone újabb könyvvel jelentkezett Blood of the Zombies címmel. Öt évvel később geek körökben talán még nagyobb örömünnepnek számított, amikor 2017-ben megjelent a The Port of Peril, amely új lendületet adott a Fighting Fantasy szériának, és az előzetes jelek szerint egy darabig folyamatosan érkeznek majd az újabb kötetek. Már a The Port of Peril is tele volt retro visszautalásokkal, amikben az eredetileg 2019-ben (itthon 2020-ban) megjelent Allansia bérgyilkosai sem szenved hiányt.

-

Vár a kaland! Életerő pontjaid sose fogyjanak el!

„Egy nemrég megkötött fogadás hozott ide, miután megismerkedtél egy Samuel Crow nevű hajóskapitánnyal Feketehomok kikötőben, a zsarnok Azzur nagyúr hírhedt városában. A kapitány megfogadta, hogy 20 aranytallért nyom a markodba, ha egy egész hónapon át életben maradsz a Kígyó-szigeten. Bátor kalandozóként sosem féltél a dajkameséktől és a szörnyetegektől, így hát elfogadtad a kihívást, amire kezet is ráztatok. A kapitány elégedettségtől sugárzó arccal veregetett hátba, miközben azt mondta: egyszer még nagyon bánni fogod, ezt a bolond döntésedet” – röviden összefoglalva ez a kiinduló szituáció várja a gyanútlan játékosokat. Persze nem kalandkönyvről beszélnénk, ha gyűjtögetéssel és céltalan kóborlással győzedelmeskedhetnénk. Hamar megjelennek a címben jelölt bérgyilkosok, hogy a Kígyó-sziget szörnyeit és az anyatermészet viszontagságait megelőzve eltegyenek láb alól, ugyanis busás vérdíj jár annak, aki sikerrel jár. Egy korábbi tettünk folyományaként magunkra haragítottunk bizonyos helyi hatalmasságokat, ezzel egy időben viszont sokak szimpátiáját is elnyertük. Célunk pedig az, hogy kiderítsük ki és miért akar holtan látni, na meg persze az, hogy megelőzzük a ránk leselkedő fejvadászokat.

-

A történet önmagában nem tartogat túl sok meglepetést, vagy emelkedett pillanatot, de végig remekül megalapoz a furfangos, izgalmas (vagy éppen idegtépő) végkimenetelnek. Az odáig vezető út számos elágazással és akadállyal van kikövezve, és a műfaj hagyományainak megfelelően nemcsak a játékos döntései, de a puszta szerencse is képes befolyásolni az események folyását. A kellő hangulat megteremtésében jól teljesítenek a helyszínleírások és a bokrok mögül ránk leselkedő jellegzetes fantasy lények előbukkanásai is. Elég sokáig el lehet evickélni úgy, hogy inkább megfutamodunk egy-egy csata elől, de ami elsőre jó döntésnek bizonyult, annak esetleg később ihatjuk meg a keserű levét. Ez fordítva is igaz: lehet, hogy valami első pillantásra hátrányosan befolyásolhatja utunkat, később mégis hasznosnak bizonyulhat. Az életpontok pótolhatóak, de egy-egy kulcsfontosságú tárgy megszerzése egy adott ponton túl már nem lehetséges, és ha elszalasztottuk, lehet, hogy nem járunk maximális sikerrel – ezért néha érdemes inkább merésznek, mint óvatosnak lenni. Érdemes azonban tudni, hogy az Allansia bérgyilkosaiban egy helyes út van, ami csak a legutolsó fejezetpontoknál válik egyértelművé. Így, ha addig simán jutottunk is el, a célegyenesben tapasztalható frusztráció mértéke egészen magasra szökkenhet. Az eredményhez vezető utat megtalálni embert próbáló kihívás lehet, mert a könyv könyörtelenül kihasználja döntéseinket (végülis, ez a dolga), de teljesítése még így sem extrém nehéz.

Kezdő játékosoknak könnyedén tűnhet egy végeláthatatlan öldöklés-utazás váltófutásnak, és őket még a formátum iránt érzett nosztalgia, a korábbi kötetekre történő utalások, visszatérő szereplők, vagy a végeredmény leleményes csavarja sem fogja különösebben feltüzelni.

-

Az itthoni verzió a Chameleon Comixnak köszönhető, akik maguk is elhivatott rajongói a lapozgatós kalandkönyveknek, így a magyar nyelvű kiadás több szempontból is kuriózum. A könyv nosztalgikus módon külalakjában is inkább alkalmazkodik az eredeti sorozat méretéhez és tipográfiájához, míg az angol kiadás már nagyobb, talán nehézkesebben forgatható méretben jelent meg. A kiadó pedig azt is elérte, hogy a kötet illusztrációit saját grafikákra cserélje, így a végeredmény még egyedülállóbb lett. Robert Ball képeinek „magyar hangjaként” Balla Krisztián műveit csodálhatjuk meg, aki az eredetihez képest letisztultabb vonalvezetésű, részletgazdagabb képeket készített és egy rövid cameo erejéig még Ian Livingstone is tiszteletét teszi a kötetben. 

-

Az Allansia bérgyilkosai apróbb hibáival együtt is remek szórakozást kínáló játékkönyv, ami főleg azoknak fog kellemes perceket okozni, akik szeretnék újra felfedezni és átélni korábbi élményeiket. Aki pedig új játékosként vetné bele magát a kalandba, nekik is jó kiindulási pont lehet, amennyiben el tudnak vonatkoztatni attól, hogy a nosztalgiát erősítő elemek és információk nem elsősorban az ő elhivatottságukat erősítik. Reméljük, hogy ez a kalandod itt még nem ért véget.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Ezekkel a kalandos képregényekkel könnyű elszakadni a képernyőtől

A karantén alatt és után is szükség van kikapcsolódásra, de mi van, ha az embernek nincs társasága, vagy nem szeretne ismét webkamerán keresztül kommunikálni a partnereivel? Ekkor jöhetnek szóba az egyszemélyes játékok.

...
Kritika

Michael Chabon igazságot szolgáltat a képregénynek és a szuperhősöknek

...
Hírek

A képregényipart is megrengeti a járvány

Elbánnak bármilyen gonosztevővel, ám egyelőre kérdéses, hogy a koronavírus-járványt képesek lesznek-e túlélni a képregényipar szuperhősei.

KÉPALÁ 2020
...
Nagy

Elindult a KÉPALÁ pályázat - Neked mit mesél a fotó?

...
KÉPALÁ - Testőrök között

Győry Domonkos: Papamobil [Képalá]

...
KÉPALÁ - Apa

Papp Ágnes: Vízidő [Képalá]

Hírek
...
Hírek

Dragomán egypercesben írta meg az SZFE körüli helyzetet

...
Hírek

Újra streamel a Radnóti Színház!

...
Hírek

Minisorozatot készít az HBO Nesbo A fiújából

...
Hírek

Nem jelenhetett meg a Péterfy-Novák Évával készült interjú a 168 órában

...
Hírek

Jövőre két Philip Roth-életrajz jön Amerikában

...
Hírek

A cyberpunktól a Dűnéig - Hétfőtől ismét Világok Találkozása

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Meseország mindig is mindenkié volt, csak erről nem tudott mindenki

Nagy Boldizsárt, a kötet szerkesztőjét kérdeztük a Meseország mindenkié koncepciójáról, és beszélt a Grimm-mesék hatásáról, a Disney-film változásáról és a kötet szakértőcsapatáról.

...
Hírek

Boldizsár Ildikó: Meseország valóban mindenkié, mi döntjük el, hogy kit/mit engedünk onnan magunkhoz

Napok óta a Meseország mindenkié című mesekönyv tartja lázban az országot. Boldizsár Ildikó író-meseterapeuta azonban megszerezte és elolvasta a kötetet, majd egy Facebook-posztban fejtette ki, miről is szólnak a mesék, és mi a véleménye a botrányról.

...
Gyerekirodalom

Milyen kortársat vigyünk az iskolába? [Manó]

Mindig élénk figyelem kíséri és parázs vita zajlik akörül, hogy mi kerüljön fel az iskolai kötelező olvasmányok listájára. A téma örök, mi pedig eljátszottunk a gondolattal, ha tehetnék, a hazai gyerekkönyvkiadók vajon milyen kortárs műveket ajánlanának a tanárok figyelmébe. Ezúttal a Manó Könyvek alternatíváit mutatjuk.