Egy régóta várt Hajnóczy-kötet, Tóth Krisztina első regénye, új Esterházy és Trianonról értekező esszékötet is megjelenik a június 6-án kezdődő, sorban a 84. Ünnepi Könyvhétre. Ezt a tíz könyvet várjuk a legjobban!
Bartók Imre: A patkány éve
Bartók Imre nem sokat teketóriázott, és A patkány éve legelején a szó legszorosabb értelmében belevágott a dolgok közepébe. Az Ellisen és Poe-n szocializálódott fiatal szerző (interjúnk vele és részlet a könyvből itt) New Yorkot választotta regénye helyszínéül, mely a történet szerint hamarosan egy globális bioapokalipszis kiindulópontjává válik. Növénnyé változtatott családok, brutális csonkolások és megmagyarázhatatlan terrorcselekmények kavalkádja várja az olvasót, na, meg három ismert – és különleges képességekkel rendelkező – óvilági gondolkodó, a megszokottól teljesen új szerepben.
A szerző június 8-án 13 órától a Vörösmarty téren mesél a regényről, ugyanaznap 16 órától pedig dedikál.
Borbély Szilárd: Nincstelenek 
- Már elment a Mesijás?
Szabálytalan prózakönyv, melyből kiderül, hogyan látja egy gyerek az elzárt, endogám, szatmári kisfalu emlékeit, alakjait, hiedelmeit. Hogy visszatér-e Krisztus a száműzetésből, vagy Szatmárban nélküle kell legyűrni a mindig ugyanolyanszürke napokat, arról a könyv címe árulkodik. A regény a szerző valós életének darabkáit tartalmazza, nagy adag kitalációval nyakon öntve.
Borbély Szilárd június 8-án 15 órától dedikál a Vörösmarty téren.
Csaplár Vilmos: Edd meg a barátodat!
Az ötvenes években egy család a hortobágyi internálótáborból kiszabadulva egy bükki barlangban rejtőzik el. Nem csak róluk szól azonban Csaplár Vilmos új könyve, hanem a kádári titkosszolgálat könyörtelenségéről, egy nő és két férfi szerelmi háromszögéről, és arról, hogy a „szerelem nincs, mint ahogy gyümölcs sincs, csak alma, körte, szilva, barack, meggy, szeder, ribizli, szamóca, áfonya, naspolya, citrom”.
Csaplár Vilmos június 9-én 14 órától a Vörösmarty téren mesél új kötetéről, melyet 16 órától a Liszt Ferenc téren dedikál.
Csobánka Zsuzsa: Majdnem Auschwitz
A második prózai kötetével jelentkező írónő könyve a túlélők regénye, gyerekeik és unokáik visszatekintő távlatból elbeszélve. Jakob megjárta Auschwitzot, Edit túlélte a Duna-parti sortüzet, szerelmük különös és fájdalmas. A katarzis garantált.
Csobánka Zsuzsa június 9-én 16 órától dedikál a Liszt Ferenc téren a Kalligram standjánál.
Erdős Virág: Ezt is el
A macit, a nacit, a szőkét, a tőkét, a gagyit, a nagyit, a Karcsit, a Balcsit, a földet, a zöldet, a mesét, az esélyt. Például ilyesmiket cipel magával a szerző, aki kimondja, amit mások nem, vagy csak nagyon halkan. Aki járt már legalább egy Erdős-felolvasáson az utóbbi hónapokban, annak a legtöbb vers ismerősen cseng majd. A többiek meg rácsodálkozhatnak a Berzsenyi-remixre, József Attila-rapre, és a sóval, borssal, Trianonnal fűszerező magyar konyhára.
Erdős Virág június 8-án 16 órától a Liszt Ferenc téren, 18 órától pedig a Vörösmarty téren dedikál.
Esterházy Péter: Egyszerű történet vessző száz oldal
Egy tizenhetedik századi történetet tart kezében a T. olvasó, mely azonban gyanúsan huszonegyedik századi, ráadásul ez a kardozós változat, ami pedig újabb óvatosságra és izgalomra ad okot. Kinek, kinek, ugyebár. Az Egyszerű történet… egy kemény asszonyról szól, aki tud szeretni. Így gyűlölni is. Továbbá az Úristenről és Gizi nevű bakmacskájáról. Férfiakról is, sok szép nevűről, kik közül az egyik úgy sorolja fejből a nagy ételsorokat, akár a Miatyánkot. Történelmi regény, vajszínű árnyalattal.
Esterházy Péter regényének bemutatója június 9-én 18 órakor lesz a Rózsavölgyi Szalonban, az író június 6-án 17 órától, majd június 8-án 14 órától a Vörösmarty téren dedikál.
György Péter: Állatkert Kolozsváron
Trianon-paradigma, Erdély-mítosz, és a békeszerződés számos következménye a Trianon-trauma utóéletéről és kulturális történetéről szóló, legújabb György-kötetben. Úti- és korrajz, amelynek nem titkolt szándéka a vitaindítás. Irodalmi művek, privát dokumentumok, épületek és műemlékek segítségével mutatja meg és értelmezi az emlékezés és felejtés kettős működését. Az esszék a közelmúlttól 1920-on át napjainkig, Pannonhalmától Székelyudvarhelyen keresztül Budapestig járják be útjukat, Karinthyval, Kosztolányival, Szabédi Lászlóval, Bretter Györggyel, Gion Nándorral és Szilágyi Domokossal a főszerepben. Hogyan reagált a magyar irodalom 1920-ban a traumára? Hogyan kezdtek új életet és milyen sorsdilemmákkal birkóztak meg az új határok mögött? Miképpen néz ki napjaink Trianon-paradigmája? Az ilyen, és ehhez hasonló kérdések nem maradnak megválaszolatlanul, és az is kiderül, hogy mi köze Bodor Ádámnak a kolozsvári állatkerthez.
György Péter június 7-én 15 órától a Vörösmarty téren, 16:30-tól pedig az Allee-ben dedikál. Aki lemaradt róla, az június 8-án 16 órától a Vörösmarty téren pótolhatja.
Hajnóczy Péter: Jelentések a süllyesztőből
Az elmebetegeket ápoló szociális otthonokban lakókról, az ő sérelmeikről szólt Hajnóczy Péter Az elkülönítő című irodalmi szociográfiája, mely a hetvenes évek közepén jelent meg egy folyóiratban. Az írás óriási visszhangot kapott, per lett belőle, könyv alakban azonban – Hajnóczy életében legalábbis – soha nem jelenhetett meg. Az író ugyanis, bár évekig készült rá, nem adhatta ki kötetben munkáját az elő- és utóélet dokumentumaival, széljegyzeteivel együtt, miközben az ügy motívumai, abszurditásai átsugároztak szinte valamennyi művére. Részlet a könyvből itt.
Nagy Gabriella: Üvegház
Nagy Gabriella harmadik könyve naplókból, tárcákból, 2flekkekből szőtt, „regényes novellafüzér”. A 2003-as Idegen „műmagyarul” naplót író hősnője után ismét egy nőé a főszerep. Vetélytársa a folyton változó, bizonytalan emlékezet. Fel lehet-e dolgozni az anya és az apa halálát? Lesz-e jelen a múlt emlékszilánkjainak egymás mellé pakolgatásából? Létezhet-e magyarázat a tettekre és az érzelmekre? Kemény kérdések, melyekre csak az élveboncolás adhat választ. Ráadásul az is bebizonyosodik, hogy a kukoricacímerezés veszélyes iskola. Részlet a könyvből itt.
Nagy Gabriella június 7-én 15 órától a Liszt Ferenc téren, június 8-án és 9-én pedig 17 órától a Vörösmarty téren dedikál a Palatinus standjánál.
Tóth Krisztina: Akvárium
Ebben a regényben mindenki árva. A negyvenes évek végén örökbefogadott kislány, a nevelőszülei, a saját gyereke, a férje, az összes rokona és ismerőse: kivétel nélkül mindenki a szeretethiányt tekinti az elfogadott, az egyetlen megélhető állapotnak. Szűk, nyomasztó, egyben átlátszó kis világukban tengődnek nap nap után. Tömény főzelékszag, gangos ház, a felszín alatt fortyogó indulatok, melyek olykor-olykor feltörnek, hogy azután ezek a kitörési pontok sorsfordító pillanatokat eredményezzenek. Fekete humor, hétköznapi katarzis. Részlet a könyvből itt.
Tóth Krisztina június 8-án 10 órától részt vesz a Nők, mesék, memoár című beszélgetésen a Vörösmarty téren. A szerző június 6-án 18 órától, majd június 9-én 18 órától a Vörösmarty téren dedikál.
