Korábban már bemutattuk azt a tíz kötetet, amelynek van esélye megnyerni a Margó-díjat, most bemutatjuk a szerzőiket is, akiket többek között az első könyvük megírása közben szerzett tapasztalatokról kérdeztünk. Elsőként a Mamiko nappalai szerzője, Sára Júlia válaszol. Az október 10-én első alkalommal kiosztandó díj nyertesének első könyve a Főváros 500 ezer forintos összdíja mellett kereskedelmi és médiatámogatást kap a karácsonyi időszakban a Bookline online és offline felületein, próbafordítást készít belőle a Balassi Intézet, illetve az Aegon-díj győztese mentorként segíti a szerzőt.
A könyvről
Sára Júlia első könyvének története van. Méghozzá nem is akármilyen. Egy telt idomú, nyugdíjazott óvónő bújik benne esténként idegenek ágyába, hogy megtegye, amire a legjobban vágynak. Végighallgassa a hetük, évük, életük történetét, és nagy, puha tenyerével addig simogassa a hátukat, amíg meg nem nyugszanak. Sára Mamikóról E/3.-ban mesél, ám az éjszaka (anti)hősei saját hangot kaptak. Akad itt felajzott fotóművész, kulturális újságíró, két lábon járó Caravaggio-szobor és erotikus showbiznisztől megcsömörlött alak. Hangjuk hiteles, talán csak az egyetlen női kuncsaft, a modell hangja bicsaklik meg néha. A végkifejlet kissé kiszámítható ugyan, de zárójelenet akár a folytatás reményét is magában hordozza, én pedig biztos vagyok benne, hogy Sára magánymeséi megtalálják a saját közönségüket.
Mi volt a legfontosabb tapasztalat az első kötetig vezető alkotói folyamatban?
Hogy egy írónak rengeteget kell egy helyben ülnie, egyedül, és ehhez komoly kitartás kell.
Mi volt az a szikra, ami beindította az alkotói munkát?
Egy reggel ezzel a mondattal ébredtem: „Mamiko nappalai.” Utána csak rá kellett jönnöm, ki ez a Mamiko, és vajon mit csinálhat éjszaka?
Mit várt az első könyévtől?
Hogy legyen, aki elolvassa.
Ha tehetné, mit változtatna rajta?
Semmit nem változtatnék. Az írás az akkori énem egyfajta nagyon őszinte lenyomata. A hibái is hozzám tartoznak, szükségem van rájuk, és remélem tanultam belőlük, javításhoz rontani kell…
Kinek a véleményére adott a leginkább írás közben, kinek mutatta meg először a kész kötetet?
Írás közben senkinek nem mutattam. Miután kész lett, Gárdos Péter filmrendező barátomnak, és kollégámnak. Ő bíztatott, hogy mutassam meg másoknak is.
Mi volt a legfurcsább, legemlékezetesebb olvasói reakció a kötet kapcsán?
Valaki azt írta nekem, hogy számára olyan a könyv, mintha egy nagyon idős férfi írta volna.
Sára Júlia: Mamiko nappalai
Noran Libro, 2014, 216 oldal, 2800 HUF
Mi volt az első regény, amit valaha elolvasott? Milyen emlékei vannak róla?
Arra nem emlékszem már, mi volt a legelső regény, amit olvastam, de legnagyobb hatással Dosztojevszkij Ördögök című regénye volt rám 13 éves koromban. Valósággal megbabonázott. Azóta is ez az egyik legkedvesebb regényem.
Hány évesen írta meg az első olyan szövegét, amit már úgy mutatott meg másnak, hogy irodalomnak tartotta?
Ilyen még nem fordult elő velem soha, hogy ez járt volna közben a fejemben, mindig csak úgy mutogattam, hogy figyelj, írtam valamit… Ez többnyire filmforgatókönyv volt eddig, mivel alapvetően filmrendező vagyok.
Mi a kedvenc debütáló kötete, és miért?
Venedikt Jerofejev Moszkva-Petuski című regénye. Az első kiadás állítólag egy példányból állt, így hamar el is fogyott. Zseniális könyv egy zseniális írótól.
Olvass bele Mamiko nappalaiba:
