Könyves magazin 2014. nyár
Színes, 96 oldalas magazin, csak könyvekről és írókról
Mit találsz a magazinban?
- Grecsó Krisztián és a Viharsarok
- Interjú Sofi Oksanennel és Jo Nesbovel
- Saiid és a slam poetry
- X-Men és a másság
- A modern fantasy kezdetei
Fontos tudni!
- A magazint megrendelheted online kedvezménnyel: Bookline
- A Libri boltokban és újságárusknál is megvásárolható
- Még több infó a magazinról>>
Libri-Shopline, 2014, 96 oldal, 870 HUF/5 pont + 199 HUF
Fotó: Valuska Gábor
Fejős Évát a legnépszerűbb hazai chicklit-szerzőnek tartják, szerinte viszont mindössze egyetlen igazán csajos könyve van. A Könyvhétre érkezett tizenhatodik regénye, Mert nekünk szeretnünk kell egymást címmel, amely párhuzamos világokba kalauzolja majd az olvasót. Fejős Évával változásról, könyvkiadásról és önmarketingről beszélgettünk.
Az elmúlt évek jelentős változásokat hoztak Fejős Éva életében, hiszen tizenegy év után otthagyta a Nők Lapját, és bár négy évig az Ulpius-ház adta ki a könyveit, 2013-ban a könyvkiadásban is új utakra lépett. Az Ulpius már a kezdetektől remekül és nagyon tudatosan építette a könyvei marketingjét: teleplakátolta velük a metrót, az írónő mosolygott a városra mindenhonnan, jó sok címet adtak ki tőle.
A reklám hamar éreztette is hatását, Fejős ma már tizenöt bestsellert és több mint tizenháromezer Facebook-rajongót tudhat magáénak, neve pedig garancia a sikerre. Nem titkolja, hogy mindig is erről álmodott, már kislányként is egy megfilmesített sikerkönyv szerzőjeként adott képzeletbeli interjúkat a fürdőkádban. Tudja, hogy a reklámból csak profitált, de szerinte óriásplakátok láttán elhinni magáról, hogy sikerszerző, nagyon veszélyes lett volna, ő inkább az író-olvasó találkozók után érzi, hogy elért valamit. „Mielőtt az első regényem megjelent, figyelmeztettek, hogy nagyon sok támadás fog érni. Nem értettem, hogy miért, mert az emberek elolvassák a könyvet, aztán vagy tetszik nekik, vagy nem. Pontosan oda pozicionálták a regényt, ahová tartozik, tehát a szórakoztató irodalomba, vagy nevezzük chick-litnek, lektűrnek, mindegy, engem már nem zavar. Az olvasók mindig reagálnak a reklámra, de hosszú távon nem a reklám, hanem a történet, a könyv maga a döntő, és persze az, hogy szájhagyomány útján terjed az olvasók között.”
A chick-lit műfaját nálunk inkább pejoratív értelemben használják, pedig Fejős Éva szerint nem más, mint egy viszonylag lineáris cselekményű könyv, amelynek középpontjában női hős áll, nagyon közérthető nyelven szól az olvasóhoz, aki emiatt úgy érzi, mindez vele is megtörténhetne. Fejős definíciójával nem is jár távol a valóságtól, hiszen a chick-lit olyan, sok humorral és könnyed stílusban megírt könyvet takar, amely női témákat boncolgat. Bár általában találunk benne szerelmi szálat, mégsem sorolható a romantikus regények közé, mert a főhős kapcsolata a barátokkal, családdal épp olyan hangsúlyos, mint álmai férfijával. A műfaj az 1990-es évek végén terjedt el, köszönhetően olyan műveknek, mint a ma már klasszikussá kanonizálódott Bridget Jones naplója, vagy Candace Bushnell kultregénye, a Szex és New York. A legnépszerűbb chicklit-szerzők közé tartozik például a magyarul is olvasható Marian Keyes, Cecilia Ahern, de elég csak a Csokoládét említeni, és máris mindenkinek eszébe jutnak Joanne Harris kötetei.
Beindul a könyvkiadó
Fejős Éva 2013-ban hozta létre a thaiföldi szent elefántról, Erawanról elnevezett kiadóját, ahol saját könyvei mellett a Fejős Éva könyvtára sorozatban számára kedves külföldi regényeket jelentet meg, többek között Matthew Norman és Lian Dolan regényeit. Kínálatában akad irodalmi díjas regény, de férfi szerző műve is, ami szerinte olyan mélyen és intelligensen feszeget női témákat, hogy olvasói el sem hitték, hogy nem egy női szerző álneves regényét olvassák. Azt mondja, mindig akkor kezd aggódni, ha már semmin nem tud változtatni, ezért egy saját kiadónak sem félt nekiugrani, és már csak akkor kezdett el gondolkodni, hogy mit hoz a jövő, mikor a nyomdában voltak a könyvek. „Persze, most, miután létrehoztam a saját kiadómat, nem szeretném, ha ráfizetéses lenne. Mégis a mai napig nem a profitszerzés a célom, nem a pénz az elsődleges, hanem az, hogy írhatok. Azt szoktam tanácsolni az olvasóimnak, hogy közösen vegyék meg a könyveimet a barátnőikkel, vagy kölcsönözzék ki a könyvtárból.”
A profi marketing mellett az önpromóciótól sem riad vissza. Régi álma, hogy Hollywood egyszer felfigyel a regényeire, és filmet forgat belőlük – a Bangkok, tranzitot például ideálisnak érzi a szélesvászonra, ezért lefordíttatta a regényt, és 2013 decemberében angolul is megjelentette. Nem türelmetlen, hiszen kezdetben a magyar könyvpiacon sem ment minden zökkenőmentesen, de hogy a külföldi olvasóknak és akár egy filmrendezőnek minél több lehetősége legyen találkozni a nevével, idén nyártól a Nápolyi vakáció is olvasható lesz angolul. „Hiszek a márkakiterjesztésben, abban, hogy a regény egy élmény, ami mellé külön jó, amikor kapunk még valamit. Korábban volt már olyan, hogy kölnimintát kaptak az olvasóim, és ez talán illatban is kicsit közelebb hozta a történetet.” Nevét ma már jelzőként használják, ám szerinte túlzás márkaként tekinteni rá, hiszen nem ő, hanem a könyvei a termékek, a fejősévásság azokon keresztül jut el az olvasóhoz.
A cikk eredetileg a Könyves Magazin 2014. nyári számában jelent meg. Teljes terjedelmében elolvasható a magazinban.
