Az öregedő Harry Potterék a múlttal és saját gyerekeikkel hadakoznak

Kiss Orsi | 2016. október 25. |

(Kép forrása)

Kilenc éve jelent meg a Harry Potter-széria hetedik könyve, amely elvarrta az utolsó szálakat, az epilógusban pedig felvillantotta az állítólagos békés jövő képeit, melyben Harry révbe ért családapa, aki a gyerekeit kíséri ki a Roxfortba tartó vonathoz. Vele van a felesége, Ginny, és barátaik, Ron és Hermione, a vonatfüstön át pedig felvillan Draco Malfoy és a fia, Scorpius alakja is. Ez a néhány oldal pont elég volt arra, hogy a rajongók egy része fanfictionök százaiban képzelje tovább a Potter-gyerekek életét, a másik része pedig még évekig elvitatkozzon azon, hogy akkor most jól tette-e Rowling, hogy Hermionét Ronnal boronálta össze (később az írónő is elismerte, lehet, hogy ez hiba volt).

A magyarul ma megjelenő Harry Potter és az elátkozott gyermek pontosan azzal a jelenettel indít, mellyel a Harry Potter és a halál ereklyéi véget ért, és egy teljesen új vágányra állítja az eddigi HP-narratívát. Az elátkozott gyermek sok szempontból egyedülálló, ezek közül a két legfontosabb:

  • Ezt a könyvet nem Rowling írta, hanem az ő és a darabot rendező John Tiffany sztorija alapján Jack Thorne forgatókönyv- és drámaíró vetette papírra. Az azonos című színdarab július végén debütált a londoni West Enden, és elég jó kritikákat kapott.
  • Az elátkozott gyermek nem regény, hanem egy színdarab szövegkönyve. Nincsenek benne hosszas leírások, csak rövid instrukciók, a párbeszédes forma miatt viszont könnyen fogyasztható, tényleg olvastatja magát.


Az a tény ugyanakkor, hogy Az elátkozott gyermeket eleve színpadra írták, a jelek szerint nem korlátozta a szerzőket semmiben. A helyszínek száma természetesen véges (ezek között rengeteg ikonikus színtér van, például a King’s Cross pályaudvar, Roxfort, a Tiltott rengeteg), viszont a flashbackeknek köszönhetően fontos múltbeli jelenetek is felvillanhatnak, megidézve a széria néhány kulcsmozzanatát.

J. K. Rowling, Jack Thorne, John Tiffany: Harry Potter és az elátkozott gyermek - Első és második rész

Fordította: Tóth Tamás Boldizsár, Animus Kiadó, 2016, 311 oldal, 3390 HUF

 

Az elátkozott gyermek nagyban épít a nosztalgiára: azok, akiknek a Harry Potter volt a belépőjük az olvasásba, ma már mind felnőttek. Persze azóta folyamatos az utánpótlás, viszont nem szabad elfelejteni, hogy a mai húszasok és kora harmincasok voltak azok, akik a megjelenés előtt órákat álltak sorban azért, hogy éjfélkor az elsők között vehessék kezükbe a legfrissebb Harry Pottert. Ők voltak, akik szinte együtt nőttek fel Harryvel és a haverjaival, nekik tehát mindenképp hatalmas élmény lesz a folytatás, még akkor is, ha Az elátkozott gyermek sokkal nagyobbat ugrik az időben.

A sztori kezdetén tizenkilenc évvel vagyunk a roxforti csata után, szereplőink mind középkorúvá öregedtek, és már a saját gyerekeiket kísérgetik ki a varázslóiskolába tartó vonathoz. Harrynek és Ginnynek három gyereke született, közülük a középső, Albus az, aki a legkevésbé tudja, hogy mihez kezdjen apja hírnevével.

Harry egy életközepi válsággal küzdő főosztályvezető, aki szeretné szeretni a fiát, de egyszerűen nem tudja, hogyan kell. Az ő figurája mindenképp Az elátkozott gyermek egyik legnagyobb meglepetése: tipródásai, kételyei ismerősek lehetnek az eredeti szériából, türelmetlensége, szögletessége viszont merőben új vonás. A szerzők kétségtelen szándéka volt az is, hogy az eredeti sorozat némely szereplőjét rehabilitálják (ez sikerült is), és akit csak lehet, berántsanak a történetbe – még akkor is, ha a dramaturgia szempontjából ez nem mindig indokolt. Az akkori szereplők közötti viszonyrendszerek az évek során természetesen megváltoztak (bizonyos alá-fölérendeltségi kapcsolatok például kiegyenlítődtek), ennél sokkal érdekesebb viszont, ahogyan az eredeti szereplők leszármazottai közelednek egymáshoz.

Ha ugyanis Az elátkozott gyermekről lehántjuk a varázsvilágot, akkor egy elég erős apa-fiú történetet kapunk, melyben minden kiskorú úgy lázad, ahogyan éppen tud: olyanokkal barátkozik, akikkel az apja szerint nem kellene, olyan kalandokba ugrik fejest, melyek az apja szerint életveszélyesek, és pont azokat a dolgokat nem szereti, melyekért az apja gyerekként rajongott. Apák és fiaik feszülnek egymásnak (a többes szám nem véletlen), ez pedig a történet bő első felében szinte teljesen háttérbe szorítja a varázsmiliőt. Ami persze nyomaiban jelen van, hiszen a Bűvös Bizserétől kezdve a láthatatlanná tévő köpenyig rengeteg varázskellék felbukkan, meg hát eleve a Kilenc és háromnegyedik vágányról indítunk, Az elátkozott gyermek első fele a fentiek miatt mégis sokkal kijózanítóbb és realistább lett.

Harryék tényleg felnőttek, és ezzel magukra rántották a családos, dolgozó harmincasok minden problémáját. Harrynek kellemetlen szembenéznie azzal, hogy öregszik, még ha a pocakosodó Ron kedvesen fel is hívja rá a figyelmét, sokkal fájdalmasabb viszont azzal szembesülnie, hogy apaként milyen hibákat követett el. Albus ezzel egyidejűleg automata üzemmódra vált, és olyan folyamatokat indít be, amelyek beláthatatlan következményekkel járnak a varázsvilág jövőjére és jelenére nézve is.

Kapcsolódó cikkek:

Jön a nyolcadik kötet, a hétvégén újra kitörhet a Harry Potter-láz

Már most rekordokat döntöget az új Harry Potter

Rowling, Tiffany és Thorne kimerítették a „mi lett volna, ha” helyzetekben rejlő potenciált, és a sztori jó harmadától alternatív cselekményépítésbe kezdtek, miközben az eredeti sorozat legfontosabb toposzai (barátság, bátorság, hősiesség, elnyomás, önzetlenség, felelősségvállalás, az előítéletek meghaladása, a veszteség feldolgozása, stb.) mind markánsan jelen vannak a történetben. Az elátkozott gyermek nem hoz szégyent az eredeti szériára, de nem is lehet ugyanabba a dobozba gyömöszölni a többi kötettel. A műfaji kötöttségek miatt a regényben sok-sok oldalon keresztül bonyolított és gondosan előkészített műveletek, csínytevések és varázslatok itt pikk-pakk végbemennek, emellett nincs se tér, se idő a háttérfolyamatok felvázolására. Az elátkozott gyermek eleve feltételez egy viszonylag részletes háttértudást az eseményekről (egy HP-szűz semmi esetre se ezzel kezdje az olvasást!), és a főbb szereplőkön kívül homályba vész a többiek közötti kapcsolatrendszer is. A párbeszédek pörögnek, ami kellemes dinamikát ad a történetnek, a dialógus időről időre mégis megdöccen, erőltetetté és didaktikussá válik (ennek mélypontja a negyedik felvonás negyedik színében jön el, Harry irodájában).

Harrynek és a többi régi szereplőnek ez a könyv egy nagy comeback (ezért is nagy kár, hogy Ron karaktere alibiszereplővé silányult, akinek más dolga sincs, mint hogy benyögjön egy-két vicces mondatot), és bár az alkotók szándékai szerint Az elátkozott gyermekben ők már nem kiváltói az eseményeknek, jelenlétük mégis nélkülözhetetlen. Ezzel pedig megint visszakanyarodtunk a generációk csatájához, amely a látványos varázslatok, flashbackek, alternatív világok ellenére mégis a sztori legfontosabb témája, a konfliktusok elsimítása és feloldása ugyanakkor nehezebb, mint a legbonyolultabb varázslat a Roxfort falai között.

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!