A könyvek Oscar-szezonja – így is nevezik a franciák irodalmi évindítóját (La Rentrée Littéraire), ami furcsa módon őszre esik, de az egész éves figyelem (az íróké, a kiadóké, a kritikusoké és persze az olvasóké) nagyjából erre az időszakra fókuszál. A LitHub nagycikkben számolt be erről az izgalmas, időnként káoszos, feszültségekkel teli, augusztus közepétől október végéig terjedő periódusról, amely könyvek és így szerzők sorsát is el tudja dönteni.
Ebben a bő két hónapban idén 524 könyv jelent meg Franciaországban, amelyek nemcsak az olvasók figyelméért, de a rangos irodalmi díjakért is versengenek. Vagy egy tucatnyi elismerést osztanak ki ebben az időszakban, melyek közül az egyik legrangosabb a Goncourt (ezt idén Jean-Paul Dubois nyerte el Tous les hommes n'habitent pas le monde de la meme façon (Az emberek nem egyformán élnek a földön) című regényével), de ma jelentik be például a Prix Femina nyertesét, és a héten kiderül az is, hogy ki kapja idén a Prix Médicis-t. A LitHub megszólaltatta kiadói részről Francis Geffard-t, aki azt mondta, hogy ez az időszak egészen egyedülálló, hiszen sehol másutt a világon nem adnak át ennyi irodalmi díjat ilyen rövid idő alatt. Néhány hét alatt több száz könyv jelenik meg az országban, amelyek persze mind a díjakra hajtanak, de nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a könyv továbbra is népszerű karácsonyi ajándék Franciaországban. Így történhet aztán meg, hogy a könyvszakma az éves kereskedelmének több mint a felét bonyolítja le ez alatt a nagyjából négy hónap leforgása alatt.
A felkészülés természetesen már az év elején megtörténik, amikor a francia kiadók véglegesítik az augusztusi és szeptemberi megjelenéseket. Manuel Carcassonne, a Les Éditions Stock nevű kiadó vezetője nem is titkolja, hogy célja nem más, minthogy minél több könyvét feljuttassa a fontos díjak listáira. Éppen ezért fontos, hogy a megjelenéseik között finoman egyensúlyozzanak a már befutott és a feltörekvő írók között.
A befutásra jó példa lehet Leïla Slimani, akinek Altatódal című regénye 2016 augusztusában jelent meg Franciaországban. Kiadója, a Gallimard nagyon tudatosan egyengette a kötet útját, a befolyásos irodalmi kritikusok időben felfigyeltek rá, és a média ugyancsak széles körben foglalkozott a kötettel, amely végeredményben abban az évben el is nyerte a Goncourt-t (kritikánk a kötetről ITT olvasható). A Gallimard-nál azt vallják, hogy habár az írók nehezen viselik a kudarcot, ám időről időre a siker is nagyon emberpróbáló tud lenni. A legtöbben mégis attól rettegnek, ha közöny fogadja a könyvet. Ugyanakkor azzal is tisztában kell lenni, hogy a Rentrée heteiben megjelent könyvek közül csak kevesen fognak igazán kiemelkedni. Gyakran kiadói szinten is nehéz eldönteni, hogy mire harapnak majd az olvasók, a siker sok elemből áll össze, és egy-egy botrány könnyen elsodorhatja a sikerkönyvnek ígérkező köteteket is (mint történt ez Yann Moix regényével, amely az erőszakos apa árnyékában leélt gyerekkorát dolgozta fel). Arról nem is beszélve, hogy a karácsonyi időszak kifutásával a figyelem már a téli könyves időszakra fókuszál (La Rentrée de Janvier), ami kevésbé stresszes, de ugyanúgy izgalmas könyveket ígér.
