Egy marokkói-francia írónő regénye kapta a Goncourt-díjat

.konyvesblog. | 2016. november 03. |

(Kép forrása)

Leila Slimani marokkói-francia írónő Chanson douce című regénye kapta idén a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat - jelentették be csütörtökön Párizsban. A Marokkóban született 35 éves szerző második regénye thrillerszerűen felépített történet egy gyilkosságról, amelyben egy nevelőnő végez két, gondjaira bízott kisgyerekkel. A társadalmi nyomorról szóló kötet az elmúlt hónapok egyik legnagyobb közönségsikere a francia könyvesboltokban.

A regény egy 2012-ben New Yorkban megtörtént bűnesetet dolgoz fel. A kritikusok szerint a mű ereje elsősorban a száraz, klinikai pontosságú erős történetmesélésben, valamint a direkt és egyértelmű stílusában rejlik. Leila Slimani nem bonyolódik pszichológiai ellentmondásokba, amelyek magyarázatot adhatnának az őrült tettre. A szerző a haláleset ismertetése után meséli el a párizsi középosztálybeli család tagjainak mindennapjait és a látszólag tökéletes bébiszitter, Louise előéletét, akinek tehetetlenségérzése fejezetről fejezetre az életundorig fokozódik.

A fiatal nőt egy háztartásbeli anya, Myriam és férje, Paul veszi fel két gyermeke mellé. A házaspár eleinte úgy érzi, igazgyöngyöt talált. A bébicsősz nemcsak a két gyerekkel, hanem a szülőkkel is törődik, főz, vasal, takarít, újjávarázsolja a család otthonát. Louise lassanként válik megkerülhetetlenné, teljesen befészkeli magát a család és a házaspár életébe, amely minden furcsaságot, hangulatváltást elnéz neki. A szerző apró finomságokkal mutatja be a család és a nevelőnő közötti érzelmileg bonyolult viszonyt, a gyűlölet, a szeretet, a vágy keveredését. A történet ugyanakkor a mai nyugati társadalom ellentmondásaira is rávilágít, a gyereknevelés és a karrierépítés kibékíthetetlen kettős vágyára vagy az alkalmazottakkal szemben érzett uralkodási és egyben megfelelési vágyra. A párizsi Politikatudományi Egyetemen végzett, korábban újságíróként ismertté vált szerző műve a héten a 10. helyen állt a francia könyveladási listákon.

Leila Slimani a 12. női szerző, aki átvehette az 1903-ban alapított Goncourt-díjat. A szüleinek ajánlotta, akiktől "az irodalom és a szabadság szeretetét" tanulta. Tavaly megjelent első regénye, a Dans le jardin de l'ogre is hatalmas közönség- és szakmai sikert aratott. A nimfomán nőről szóló történetből hamarosan film is készül. A Goncourt-díj jelképes pénzjutalommal - csupán 10 euróval - jár, ám marketinghatása jelentős: a díjazott könyvet a francia olvasók legalább 400 ezer példányban szokták megvásárolni, de volt olyan alkotás is, amely egymillió példányos kiadást ért meg.

A másik legjelentősebb francia irodalmi elismerést, a főként formai újításokért adományozott Renaudot-díjat a zsűri a hegedűművész magyar zsidó anyától és zongoraművész iráni zsidó apától származó Yasmina Rezának ítélte oda Babylone című regényéért. A színpadi szerzőként is elismert írónő burleszk regénye is egy gyilkosságról szól. A történet főhőse egy férfi, aki egy banális félreértés miatt megfojtja a feleségét.

(MTI)

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

TAVASZI MARGÓ
...

Pion István: Onnantól már nem félek, hogy meg tudom nevezni, mi történt

Első regényében egy gyerekkori abúzustörténetet dolgoz fel. 

...

Vajna Ádám: Milyen furcsa ellentmondás, hogy a játék a fontos, amikor dolgozom

Hol is található pontosan Fancsika? És miért annyira érdekes egy középkori hóhér története? Vajna Ádám első regényének bemutatója a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Terék Anna: A háborúban nincs jó és rossz oldal

Fel lehet-e dolgozni a traumákat? Mit okoz a családban a hallgatás?

...

Anyaság, istenek és önbizalom – Seres Lili Hanna és Szabó Imola Julianna a Margón

Seres Lili Hanna és Szabó Imola Julianna páros kötetbemutatója a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon, ahol a születésé, újrafelfedezésé és az isteneké volt a főszerep.

...

Szántó Áron első regényében a bakonyi boszorkányok és a punk találkozik

Szántó Áron első regényében egy bakonyi zsákfalu hétköznapjai rémálommá válnak, még a buszvezető sem emberi lény.

...

Fehér Renátó: Vissza kell szereznünk a szeretet és a szolidaritás jogát

Hol a kiút a „szégyen és megvetés” szigetéről? A Tavaszi Margón mutatták be Fehér Renátó első regényét.