Esterházy betegsége jobbá tette a világot [filmpremier]

Esterházy betegsége jobbá tette a világot [filmpremier]

Valuska László | 2016. október 31. |

Esterházy Péter 2016. július 14-én hunyt el hasnyálmirigyrákban (a betegségéről könyvet is írt), talán mondanunk sem kell, mekkora űrt hagyott maga után. Az "...a mindiget javítom örökkére" - EP-emlékek című 55 perces film elsősorban gyászfilm, az elengedés riportsorozata, ami a hátra hagyott űrt tapogatja. A filmet az Aegon-díj csapata készítette: a kreatív producerek Márkus Kata és Winkler Nóra, a rendező Ruszthi Zsolt.

 A FILMET ITT KELL ELINDÍTANI: 

Az Aegon-díj csapata még A bűnös című könyv jelölése miatt kezdett forgatni Esterházy Péterrel, majd ezeket a leüléseket újabb és újabb követte. A film ötletéről és gyártásáról Winkler Nórát, a film kreatív producerét kérdeztük: 

"Erősen bennem maradt, amikor a nappalijában mondta, hogy a betegsége jobbá tette a világot, annyi együttérzést és figyelmet, szeretetet hozott elő. Azt szerettem volna, ha megmutatjuk, ő maga is jobbá tette nekünk."

Az interjúzásról azt emelte ki a kreatív producer, ahogy "Esterházy idézőjelbe rakja magát, komolyan beszél, azután oldalra néz és nagyon nevet, hogy az élőbeszédben, pont úgy mint a szövegeiben megvan ez a szüntelen ki-bejárkálás, asszociáció, szerepváltás". A filmben erre több szép példa is van, ez a nézőpont és én-gondolkodás teszi felejthetetlenné személyiségét. Darvasi László talán ezért is mondja azt a filmben, hogy nem ismert nála szabadabb embert.

A filmet 2-3 hét alatt forgatták le egy kicsi, ám összeszokott stábbal. Az alkotók nem akartak nagy stábot, mert az intimitást szerették volna megteremteni:

"Ugyanúgy forgattunk vele, mint a többiekkel, és pont azért volt a halála olyan igazságtalan és megrázó, mert vele is arról volt szó, mint a többiekkel: mi ez a könyv, miken gondolkodik, hova teszi le a csészéjét, idegesíti-e, ha belecsöng a telefon a beszédébe, fog-e már a tavaszi nap, kimegyünk-e sétálni a levegőre, és ha nincs kedve, akkor mit mondjak, hogy legyen, tessék, csak kimentünk és milyen jó, ugye?"

A film ötlete is onnan jött, hogy megmutassák, milyen aktív az Esterházyhoz való viszony, "mintha benne lenne a lehetőség, hogy ha ezt gyorsan megcsináljuk, mégse hal meg" - mondta Winkler, akinek az íróval egy szóviccezős, ironizálós, egymást húzós kapcsolata volt. Az emailezések mintha vizsgák is lettek volna: "Praktikus dolgokról leveleztünk csak, de akkor is, abban a 2-3 sorban is mindig izgalmas volt, kicsi kis tréfák, frappantéria, és amikor válaszoltam, mintha csak egy vizsgán lennék, azt figyeltem, elég jó válasz-e ez, ha az Esterházynak írom".

A filmben megszólaló írók (Darvasi László, Dragomán György, Grecsó Krisztián, Németh Gábor, Péterfy Gergely, Tóth Krisztina és még sokan) személyes történetekkel idézik meg Esterházyt. Winkler Nóra szerint az is mély nyomot hagyott benne, ami a filmből is kiderül, hogy

"ennyire sokféleképpen volt fontos Esterházy. Átjön az intézményjellege. Grecsó arról beszélt, hogy segített, figyelt, tanácsokat adott. Valahogy ezekbe a finomságokba, támogató viszonyokba nem látni bele amúgy. Van egy fotó, amin EP elvonult a Flair-székkel a kert végibe olvasni, mert mindenhol kreált magának egy saját nyugalmi zónát. Vicces Dragomán idevágó története, hogy EP szerint az írók és gyekekeik közti nyílászárók jelentőségét nem lehet túlbecsülni."

Az Aegon-díjat idén tizenegyedik alkalommal adták át, Esterházy az Esti című regényéért 2011-ben kapta meg az év könyve díját. A film kreatív producerei, Márkus Kata és Winkler Nóra hat éve dolgoznak a díjjal, és két célt fogalmaztak meg, hogy nyitottabb, közvetlenebb hangvételűek legyenek a díj programjai, aktivitása, kommunikációja, de úgy, hogy a szakmaisága, súlya, jelentősége megmaradjon.

Az Aegon-díj legfontosabb tevékenysége a díj odaítélése, ami egy hosszabb konspirációs munka, mivel egy titkos szakmai zsűrit állítanak össze. A zsűri állítja össze a tízes listát, a győztes könyvet pénzdíjjal, promócióval, könyvesbolti jelenléttel és különböző eseményekkel támogatják. Például az Aegon-díj évek óta együttműködik a Margó Irodalmi Fesztivállal, az EP-emlékeket is ott mutatták be, rögtön háromszor is a nagy érdeklődés miatt. Az Aegon-díj számára különösen fontos, hogy a kortárs irodalom az oktatásban is helyet kapjon, az irodalomtanárok szakmai testülete komplex, interaktív óravázlatokat készít az Aegon-díjra jelölt könyvekhez, ezek a honlapjukon ingyenesen elérhetőek.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.