Esterházy betegsége jobbá tette a világot [filmpremier]

Esterházy betegsége jobbá tette a világot [filmpremier]

Valuska László | 2016. október 31. |

Esterházy Péter 2016. július 14-én hunyt el hasnyálmirigyrákban (a betegségéről könyvet is írt), talán mondanunk sem kell, mekkora űrt hagyott maga után. Az "...a mindiget javítom örökkére" - EP-emlékek című 55 perces film elsősorban gyászfilm, az elengedés riportsorozata, ami a hátra hagyott űrt tapogatja. A filmet az Aegon-díj csapata készítette: a kreatív producerek Márkus Kata és Winkler Nóra, a rendező Ruszthi Zsolt.

 A FILMET ITT KELL ELINDÍTANI: 

Az Aegon-díj csapata még A bűnös című könyv jelölése miatt kezdett forgatni Esterházy Péterrel, majd ezeket a leüléseket újabb és újabb követte. A film ötletéről és gyártásáról Winkler Nórát, a film kreatív producerét kérdeztük: 

"Erősen bennem maradt, amikor a nappalijában mondta, hogy a betegsége jobbá tette a világot, annyi együttérzést és figyelmet, szeretetet hozott elő. Azt szerettem volna, ha megmutatjuk, ő maga is jobbá tette nekünk."

Az interjúzásról azt emelte ki a kreatív producer, ahogy "Esterházy idézőjelbe rakja magát, komolyan beszél, azután oldalra néz és nagyon nevet, hogy az élőbeszédben, pont úgy mint a szövegeiben megvan ez a szüntelen ki-bejárkálás, asszociáció, szerepváltás". A filmben erre több szép példa is van, ez a nézőpont és én-gondolkodás teszi felejthetetlenné személyiségét. Darvasi László talán ezért is mondja azt a filmben, hogy nem ismert nála szabadabb embert.

A filmet 2-3 hét alatt forgatták le egy kicsi, ám összeszokott stábbal. Az alkotók nem akartak nagy stábot, mert az intimitást szerették volna megteremteni:

"Ugyanúgy forgattunk vele, mint a többiekkel, és pont azért volt a halála olyan igazságtalan és megrázó, mert vele is arról volt szó, mint a többiekkel: mi ez a könyv, miken gondolkodik, hova teszi le a csészéjét, idegesíti-e, ha belecsöng a telefon a beszédébe, fog-e már a tavaszi nap, kimegyünk-e sétálni a levegőre, és ha nincs kedve, akkor mit mondjak, hogy legyen, tessék, csak kimentünk és milyen jó, ugye?"

A film ötlete is onnan jött, hogy megmutassák, milyen aktív az Esterházyhoz való viszony, "mintha benne lenne a lehetőség, hogy ha ezt gyorsan megcsináljuk, mégse hal meg" - mondta Winkler, akinek az íróval egy szóviccezős, ironizálós, egymást húzós kapcsolata volt. Az emailezések mintha vizsgák is lettek volna: "Praktikus dolgokról leveleztünk csak, de akkor is, abban a 2-3 sorban is mindig izgalmas volt, kicsi kis tréfák, frappantéria, és amikor válaszoltam, mintha csak egy vizsgán lennék, azt figyeltem, elég jó válasz-e ez, ha az Esterházynak írom".

A filmben megszólaló írók (Darvasi László, Dragomán György, Grecsó Krisztián, Németh Gábor, Péterfy Gergely, Tóth Krisztina és még sokan) személyes történetekkel idézik meg Esterházyt. Winkler Nóra szerint az is mély nyomot hagyott benne, ami a filmből is kiderül, hogy

"ennyire sokféleképpen volt fontos Esterházy. Átjön az intézményjellege. Grecsó arról beszélt, hogy segített, figyelt, tanácsokat adott. Valahogy ezekbe a finomságokba, támogató viszonyokba nem látni bele amúgy. Van egy fotó, amin EP elvonult a Flair-székkel a kert végibe olvasni, mert mindenhol kreált magának egy saját nyugalmi zónát. Vicces Dragomán idevágó története, hogy EP szerint az írók és gyekekeik közti nyílászárók jelentőségét nem lehet túlbecsülni."

Az Aegon-díjat idén tizenegyedik alkalommal adták át, Esterházy az Esti című regényéért 2011-ben kapta meg az év könyve díját. A film kreatív producerei, Márkus Kata és Winkler Nóra hat éve dolgoznak a díjjal, és két célt fogalmaztak meg, hogy nyitottabb, közvetlenebb hangvételűek legyenek a díj programjai, aktivitása, kommunikációja, de úgy, hogy a szakmaisága, súlya, jelentősége megmaradjon.

Az Aegon-díj legfontosabb tevékenysége a díj odaítélése, ami egy hosszabb konspirációs munka, mivel egy titkos szakmai zsűrit állítanak össze. A zsűri állítja össze a tízes listát, a győztes könyvet pénzdíjjal, promócióval, könyvesbolti jelenléttel és különböző eseményekkel támogatják. Például az Aegon-díj évek óta együttműködik a Margó Irodalmi Fesztivállal, az EP-emlékeket is ott mutatták be, rögtön háromszor is a nagy érdeklődés miatt. Az Aegon-díj számára különösen fontos, hogy a kortárs irodalom az oktatásban is helyet kapjon, az irodalomtanárok szakmai testülete komplex, interaktív óravázlatokat készít az Aegon-díjra jelölt könyvekhez, ezek a honlapjukon ingyenesen elérhetőek.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók