Camus a történelem szenvedő alanyainak szolgálatában állt

aprobuba | 2013. november 07. |

Forrás: Wikipedia

Száz éve, 1913. november 7-én született Albert Camus Nobel-díjas francia író, filozófus, az egzisztencializmus egyik legfontosabb alakja. Életműve kötelező olvasmány. Kapus és kommunista is volt, kiakadt 1956-on, az egyetlen jelentős filozófiai problémának az öngyilkosságot tartotta.

Albert Camus a 20. század egyik legnagyobb hatású francia írója az algériai Mondoviban született. Felmenői az első francia bevándorlók közé tartoztak, ám Camus mélyszegénységben nőtt fel. Édesapja nem érte meg Albert első születésnapját sem: az első világháborúban, a Marne-i csatában szerzett sérüléseibe halt bele. Emlékét csak pár fénykép és egy meghatározó anekdota őrizte Camus számára; apja undora, melyet egy nyilvános kivégzésen érzett.

Albertet és bátyját a spanyol származású, majdnem teljesen siket, analfabéta édesanya próbálta eltartani takarításból, majd a nagymama gondjaira bízta a gyerekeket, akiről Camus így ír a L'Envers et l'endroit (Színe és visszájacímű kötet egy vázlatában: „Durva, öntelt, zsarnoki természet, ő nevelt az életre." Míg a nagymama hamar pénzt akart csinálni unokáiból, anarchista nagybátyja felkarolta a tehetséges fiút és tanulásra, olvasásra ösztönözte. Az algíri iskolában is kitűnt, itt egyik tanára, Louis Germain szentelt neki kiemelt figyelmet, ösztöndíjra is javasolta a 11 éves Camus-t, aki később a Nobel-díját is egykori oktatójának ajánlotta. A diák ebben az időszakban szembesült először azzal, mennyire mélyről érkezett, hiszen a nyomornegyedben felnőve nem ismerhette a társadalom másik oldalát.

KAPCSOLÓDÓ ANYAG

Hallgasd meg, hogy olvassa fel Camus a világirodalom egyik leghíresebb regényének, a Közönynek a az első sorát: „Ma halt meg anyám. Vagy talán tegnap, nem is tudom pontosan." 

Camus, a focista

Mit szeretsz jobban, a focit vagy a színházat? – kérdezte Charles Ponchet, Camus egyik barátja a színházrajongó írót, ő pedig azt válaszolta: Minden kétséget kizáróan a focit. Albert Camus középiskolában kezdett focizni, három éven keresztül pedig ő védte az algíri egyetemi csapat kapuját (Racing Universitaire d'Alger - RUA), bátor és szenvedélyes játékosnak tartották. 17 évesen tuberkulózis miatt volt kénytelen abbahagyni a játékot, és a tanulmányai is megszakadtak. A fociról később így nyilatkozott: "Amit a legjobban tudok az erkölcsről és az emberi kötelességről, azt a sportnak és a RUA-nál eltöltött időszaknak köszönhetem."

Camus a kapus Forrás: Libraryland

Camus, a szívtipró

Franciaországi szanatóriumi kezelése után 1932-ben sikeresen letette érettségit. Tanulmányait szerette volna az École normale supérieure nevű párizsi elitiskolában folytatni, de Algériában nem volt a felvételi vizsgára előkészítő osztály. Filozófiai tanulmányait az éppen megnyílt Algériai Egyetemen folytatta.

Simon Hié

Eközben megismerkedett költő barátja, Max-Pol Fouchet jegyesével, a szépséges és gazdag családból származó Simone Hié-vel, akit le is csapott barátja kezéről, és 1934-ben, 21 évesen feleségül is vett. „Kedvem van megházasodni, megölni magam, vagy előfizetni a L'Illustration-ra. Kétségbeesett gesztus, vagy mi..." – írja Camus gyönyörű egzisztencializmussal a Közönyben. Camus rövid szövegeket írt Simone-nak ifjúságáról, melyek a L'Envers et l'Endroit (Színe és visszája) című kötetben jelentek meg 1937-ben.

A házasságnak ebben az évben vége is szakadt, viszont újabb femme fatale jelent meg Camus életében Christiane Galindo személyében. 1940-ben Camus újabb házasságot köt: elveszi a szintén bájos Francine Faure-t, kiváló zongoristát és matematikust, aki ikergyermekei anyja is lesz. Mindemellett Camus a házasság intézményét nem természetes, megszüntetendő dolognak tartotta.

Számos házasságon kívüli kapcsolata is volt, ezek közül a leghíresebb a spanyol származású María Casares színésznőhöz fűződő szerelme. Camus és Humphrey Bogart amúgy ikertornyok voltak, nem csoda, hogy ő ugyanannyira nem tudott ellenállni a nőknek, mint a nők neki.

Forrás: theburiedtalent.com 

Camus és a kommunisták

Camus rövid ideig tagja volt az Algériai Kommunista Pártnak, de a kommunista párttal való viszonya egész életében ellentmondásos maradt. 1935-től évekig munkásszínházat szervezett, ez a társulat adta elő első darabját, de kísérleteztek André Malraux és Dosztojevszkij darabjaival is. Céljuk esősorban az ideológiai képzés volt a színház katartikus erejével, célközönségük pedig az algériai munkások voltak, Camus maga is játszott a darabokban, tehetséges színésznek tartották.

1936-ban moszkvai utasításra minden antikolonialista propagandát megszüntettek, mivel az Franciaország védelmét a fegyverkező Németországgal szemben gyengítette volna. Camus, akinek a térségben felnőve nagyon fontos volt az arabok szociális és politikai egyenjogúsága, felháborodott pártja politikájának pálfordulásán és szembekerült a hivatalos, sztálinista vonallal, ezért 1937-ben kizárták a pártból.

A második világháború alatt Franciaországban rekedt, az ellenállás egyik lapját szerkesztette, ekkor barátkozott össze Sartre-ral. Kezdetben eszmetársak és harcostársak voltak, Sartre a Harvardon tartott róla előadást, ám 1951-ben szakításra került sor a két gondolkozó között. A lázadó ember című írásában leszámolt a kommunizmussal és a totalitárius diktatúrákkal. Sartre és a Temps Modernes baloldali értelmiségi köre támadva érezte magát, és kemény recenzióval válaszolt. Simone de Beauvoir, Sartre párja a Mandarinok című könyvében mutatja be álnéven a két írót, melyet Camus egyszerűen nagy rakás szarnak titulált.

Camus cukiskodik játékmackókkal, majd kilencedik francia íróként átveszi a Nobelt 

1956

Camus az 1956-os magyar forradalmat ugyanannyira személyes ügyének tekintette, mint az algériai eseményeket. Hat, ebben a témában született írása volt, emellett egy nagygyűlésen is felszólalt. Camus bevezetőt írt Az igazság a Nagy Imre-ügyben című könyvhöz, és ellentétben Sartre higgadt, marxista szókészletet használó, ám szintén elítélő elemzéseivel, szenvedéllyel írt a történtekről.

„Nem tartozom azok közé, akik azt kívánják, hogy a magyar nép újból fegyvert fogjon, belevesse magát egy eltiprásra ítélt felkelésbe – a nyugati világ szeme láttára, amely nem takarékoskodik sem tapssal, sem keresztényi könnyel, hanem hazamenne, felvenné házi papucsát, mint a futballszurkolók a vasárnapi kupamérkőzés előtt" - így kezdi A magyarok vére című írását. 

Szintén ebben az írásában szerepel a következő: „Létezik egy igazi Európa, mely abban egységes, hogy az igazság és a szabadság nevében ellenszegül a zsarnokságnak. A magyar szabadságharcosok ezrei ma ezért az Európáért halnak meg." Társadalmi szerepvállalásról alkotott nézeteit, az író és az értelmiség feladatát egy évvel később, a Nobel-díja átvételekor is kifejtette: „... ma már nem léphet azoknak a szolgálatába, akik a történelmet csinálják, azoknak a szolgálatában áll, akik a történelem szenvedő alanyai ..." Ekkor úgy gondolta, a kitüntetés biztatás, hiszen még pályája elején jár, ám 1960. január 4-én, egy tragikus autóbalesetben, 47 évesen életét vesztette.

A legfontosabb kötetei

Sziszüphosz mítosza (1942)

„A mítoszoknak nincs saját életük. Arra várnak, életet öntsünk beléjük" – írja Camus, aki esszékötetének záró esszéje címét adja, a görög mitológiai alakban az abszurd hősre ismer. Camus a műben kifejti, valójában csak egy komoly filozófiai probléma van, és ez az öngyilkosság, vagyis ítéletet mondani arról, az életet érdemes, vagy nem érdemes-e élni. A filozófus szerint azonban az öngyilkosság nem helyes attitűd, meghalni kibékíthetetlenül és nem önként kell. Az abszurdum ellen lázadni kell, Sziszüphosz pedig jelképe ennek a lázadásnak: újra és újra felgörgeti a követ. „Maga a csúcsok felé ívelő harc elég arra, hogy betöltse az emberi szívet. Sziszüphoszt boldognak kell képzelni."

Camus 1942-es filozófiai esszékötetében, a Sziszüphosz mítoszában fogalmazza meg az abszurd életérzést, a világ kaotikusságát és irracionalitását. Jankovics Marcell 1974-ben készített animációs filmet a követ görgető mitológiai hőssel. A filmet Oscar-díjra jelölték.

Közöny (1942)

A Le Monde listáján az évszázad 100 legemlékezetesebb könyvéről a Közöny első helyen végzett. Camus „abszurd ciklusának" első műve. A Mersault által véletlenül elkövetett gyilkosság válik a filozófiai probléma forrásává, mely szerint érdemes-e élni akkor, mikor a világ és az emberi sors abszurditása tudatosul az emberben. Naplójában Camus ír róla, nem áll tőle messze Mersault, az idegen személyisége, három személy játszott közre a megformálásában, ezek közül az egyik önmaga.

Caligula (1944)

A drámában Camus az abszurd embertípusok egyikét, a lázadót látja Caligulában. A főhős szeretett testvére, Drusilla halálakor döbben rá a világ abszurditására. „A világ úgy ahogy van, elviselhetetlen. Szükségem van tehát a holdra, vagy a boldogságra, vagy a halhatatlanságra, valamire, ami esztelen, de nem e világból való." A teljes és határok nélküli szabadság keresésében Caligula gyilkol, megaláz és elnyom. Saját halála előtt viszont rájön, nem a jó utat választotta a szabadsághoz.

A pestis (1947)

A pestist Camus is szembeállította a Közönnyel feljegyzéseiben. Míg a Közöny a meztelenséget írja le az abszurditással szemben, addig A pestis az egyéni szempontok mélységes egyenértékűségét ugyanazzal az abszurditással szemben. A mű haladást mutat a szolidaritás és a részvét irányába. Rieux doktor Sziszüphosz, aki rendületlenül küzd a járvánnyal, bármennyire is reménytelen a lázadása. „A pestis, amely szándékom szerint több szinten értelmezendő... nyilvánvalóan az európai ellenállási mozgalomról is szól a nácizmus ellen. Ennek bizonyítéka, hogy anélkül, hogy név szerint is szerepelne, mindenki ráismert az ellenségre, Európa összes országában" – írta a szerző.

A lázadó ember (1951)

Camus filozófiájában Sziszüphosz, az abszurd ember mellett itt jelenik meg Prométheusz, a lázadó. A szolidaritást helyezi itt is a középpontba Prométheusz alakjában, aki az emberiség szenvedéseinek enyhítése érdekében ellopja a tüzet. Ez a kötete vezetett szakításához a francia baloldali értelmiséggel, Sartre dilettáns, sőt káros munkának nevezte.

Szerző: Apró Annamária

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

ADVENT
...
Könyves Advent

8 szakácskönyv karácsonyra, hogy az ünnepek után se legyen szerény a konyha

Harry Potter-fogások, koreai konyha vagy éppen a klasszikus erdélyi ízek. Csak legyen időtök mindent megfőzni!

...
Hírek

Netflixen lesz látható az Igazából szerelem rendezőjének új karácsonyi filmje

Richard Curtis egy korábbi, karácsonyi írását dolgozza fel egy animációs film, ami a Netflixen lesz látható. Az Igazából szerelem rendezője beszélt a projektről, és kiderült miért olyan fontosak a rossz karácsonyok.

...
Szórakozás

Ed Sheerannel koronázza meg új karácsonyi filmjét az Igazából szerelem rendezője

A That Christmas lesz az a film, amiről idén karácsonykor mindenki beszélni fog?