Tíz szerző tíz első prózakötete verseng az idei Margó-díjért, mi pedig sorra be is mutatjuk őket. Sára Júlia és Totth Benedek után Bíró Zsófia mesélt a bajuszok sokféleségéről, titkos előolvasókról és csókdobáló hentesekről. Az október 10-én első alkalommal kiosztandó díj nyertesének első könyve a Főváros 500 ezer forintos összdíja mellett kereskedelmi és médiatámogatást kap a karácsonyi időszakban a Bookline online és offline felületein, próbafordítást készít belőle a Balassi Intézet, illetve az Aegon-díj győztese mentorként segíti a szerzőt.
A könyvről
A tízes listánk legszórakoztatóbb, egyszerre könnyedén okos és okosan könnyed könyve a szegény hentesfeleség panaszait megíró Bíró Zsófia könyve. A boldog hentes felesége szuper élmény volt, belebújtam a mellőzött feleség szerepébe én is, mert minden párkapcsolatban lévő ember érezheti magát még a nagy szeretet közben is mellőzöttnek. A nőmonológ középpontjában a belek, a disznóvér és a szeretet áll, vagyis a háromból kettő megvan minden történetben, a harmadik általában a hiányával hívja fel magára a figyelmet. Nem tudom, hogy Bíró Zsófia ezt az egy történetet akarta elmesélni, vagy már több regénytervvel nyomasztja a kiadóját, szerkesztőjét. Humoros, árnyalt prózát olvashatunk, hiteles arcokkal és egy pörköltszagú szubkultúrával, ami a szabadkőművesek egyik alcsoportja is lehetne. Ezt a férfivilágot a részeges disznóvágásokkal és a magányos húsünnepekkel remekül építette fel a szerző, ahogy szívszorítóan bontakozik ki a háttérbe szorított nő drámája (borzongató szexuális vágyakkal!). Bíró Zsófia egyébként a menő séf, Takács Lajos felesége. Ettől függetlenül működik remekül a könyv, bár ha valaki evett már Takács konyháján, annak még inkább extra élmény.
Hány évesen írtad meg az első novelládat, történetedet, amit már úgy mutattál meg másoknak, hogy azt irodalomnak tartottad?
Első kötetem 8 éves koromban jelent meg Petőfi Sándor álnév alatt, magánkiadásban, fűzve (én varrtam össze), a bajuszok sokféleségét dolgozta föl, a szerző fekete-fehér rajzaival. Apukámnak készítettem karácsonyra.
Mi volt a legfontosabb tapasztalat az első kötetig vezető alkotói folyamatban?
Brecht azt írja: „Mi haszna a forrásnak, ha nem meríthet belőle senki”, Bibó pedig azt, hogy az alkotás akkor nyeri el végső formáját, amikor képes eljutni a közönséghez – ezért az alkotói folyamat lezáró aktusának maga a kiadás tűnik. Elérni egy kiadónál, hogy kiadják a könyvet: művészet. Mivel A boldog hentes felesége valójában nem az első kötetem, mert több másik is megelőzte (novellák, műfordítások), csak azok nem jelentek meg, az n+1-dik kötetem megjelenéséig vezető legfőbb tapasztalat az volt, mennyire nehéz kiadatni egy kötetet. Pedig minden könyvkiadónak elküldtem őket, még a Műszakinak is, és minden évben megpályáztam a Móricz-ösztöndíjat is – hogy ne kelljen sokat bajlódnia a bizottságnak egy újabb hosszadalmas pályamunka olvasásával, nagyon röviden igyekeztem elnyerni a támogatásukat: „Virginia Woolf szerint az íráshoz külön szoba és évi 500 font szükséges. Külön szobám már van.”
Mi volt az a szikra, ami beindította az alkotói munkát?
A boldog hentes feleségének alapötlete megtörtént eseményeken nyugszik. Eleinte véres horrorba hajló krimit terveztem, melyben egy hentes felesége leszúrja és földarabolja a férjét, aki mindig későn jár haza. A végén nem kapják el. Vagy ha mégis, a bíróság fölmenti.
Mit vártál az első könyvtől?
Ismerve a hazai könyvkiadók helyzetét, már magát a megjelenést is kifejezetten misztikus dolognak éreztem. Minden további hozadék csak ajándék. Azt viszont határozottan megfigyeltem, hogy egy első könyv, akárcsak kutya, kisgyerek vagy extrém tárgy társaságában remekül lehet ismerkedni, sőt barátkozni. Ráadásul a már meglévő ismeretségeket és barátságokat is megerősíti. Mi több, mint gyakorló olvasó, azt vettem észre, hogy ismeretségeinket és barátságainkat mások első – sőt második vagy akár harmadik! kötetei – is képesek megerősíteni.
Ha tehetnéd, mit változtatnál a könyvön?
Van benne egy helyesírási hiba. Nem mondom meg hol. Ketten már észrevették. Minden más megváltoztatandót megváltoztatott benne Dunajcsik Mátyás, a szerkesztő.
Kinek a véleményére adtál a leginkább írás közben, kinek mutattad meg először a kész kötetet?
Van egy titkos előolvasóm. Ő az ideális olvasó, mert nagyon művelt, de nem bölcsész, tehát kizárólag élvezetből hajlandó irodalmat olvasni. Mivel titkos, sajnos nem mondhatok róla többet.
Mi volt a legfurcsább, legemlékezetesebb olvasói reakció a kötet kapcsán?
A könyvbemutatón odajött hozzám egy őszes hajú delnő, és azt mondta, hogy a Fény utcai hentesek csókoltatnak.
Bíró Zsófia: A boldog hentes felesége
Libri Könyvkiadó, 2014, 175 oldal, 2990 HUF
Mi volt az első regény, amit elolvastál? Milyen emlékeid vannak róla?
Rege Sándor Gumimókus újabb kalandjai című könyve. Annyira tetszett, hogy sokáig újra és újra elolvastam, amikor a végére értem, ahogyan több más könyvvel is így voltam később. Tehát jelentős lemaradásaim vannak, ami a világirodalmat illeti, mivel éveken át a Winnetout, A dzsungel könyvét, Durrellt és a Rejtőket olvastam végtelenítve.
Mi a kedvenc debütáló köteted, és miért?
Vercors-tól A tenger csendje. Vercors eredetileg grafikus volt, és akkor még Jean Bruller-nek hívták, egészen a második világháborúig (az apukája egyébként magyar volt, Brüller Lajosként érkezett Párizsba 1880-ban, ahol szerkesztő lett). Akkor viszont úgy érezte, hogy érte is eljött a háború, és megalapította az Éditions de Minuit, ahol kézzel sokszorosították a háborúellenes írásokat, és megírta A tenger csendjét. A történet nem túl eseménydús. Egy vidéki, francia kúriába elszállásolnak egy német tisztet. Egy végtelenül szimpatikus, művelt és kedves német tisztet, aki civilben mérnök volt, és minden nap, amikor hazajön a munkából, átöltözik, és beszélgetni próbál (franciául) a vendéglátóival; a francia kultúráról, aminek feltétlen rajongója, Beethovenről, az emberi lélekben szunnyadó kegyetlenségről. Az otthoniak, a nagybácsi és az unokahúga, egyetlen módon tudnak lázadni a megszállás ellen: nem szólnak hozzá. De a tiszt sem hagyja magát, minden este lemegy a szalonba és beszél hozzájuk. Végül mindkettejüknek egyre kedvesebb lesz az ellenség, akivel minden más körülmény között összebarátkozhattak volna, és akinek ugyanannyi köze van ehhez a háborúhoz, mint nekik. De Gaulle-ék nyomtatták ki Londonban, és Vercors egy reggelen arra ébredt a Párizs-külsőn lévő malomban, ahol a háború alatt lakott, hogy eddig sosem látott dolgokat szórnak az angol repülők: A tenger csendjével bombázták Franciaországot. Hát ezért.
Olvassatok bele A boldog hentes feleségébe:
A Boldog Hentes Felesége - Részlet by konyvesblog
