A pekingi Xin Jing Bao, a harmadik legnagyobb napilap a 2017-es év 10 legjobb könyve közül Krasznahorkai László Sátántangóját hozta ki elsőnek – erről a Facebook-oldalán számolt be az író, aki egyúttal gratulált a könyv fordítójának, Yu Zeminnek.

A műfordítóval két éve interjúztunk, amikor kiderült, hogy Tajvanon Nádas Péter Párhuzamos történetek első kötetét, A néma tartományt választották a legjobb idegen nyelvből lefordított kötetnek. A pekingi születésű Yu Zemin 1989-ben hagyta el hazáját, autodidakta módon tanult meg magyarul, és olyan köteteket fordított párhuzamosan, mint a Harmonia Caelestis, a Párhuzamos történetek és a Sátántangó.

2016-ban épp megjelenés előtt állt a Sátántangó, akkor így mesélt a kezdetekről:

1991-ben jöttem Magyarországra, és Szegeden megismerkedtem a legjobb barátommal, Herner Jánossal, aki egyetemi tanár volt és a 2000 című folyóirat főszerkesztője. Neki sok író és irodalmár barátja van, 1993-ban nála találkoztam például Krasznahorkai Lászlóval, akitől megkaptam Az urgai fogoly című könyvet, ami az első magyar nyelvű könyvem volt. 1998-ban elkísértem Lacit egy hosszú kínai útra, és miután visszajöttünk Pestre, kíváncsi voltam az írásaira. János pont akkor adott ki egy novelláskötetet tőle, a Kegyelmi viszonyokat. Nekem is adott egyet, kinyitottam, és elkezdtem olvasni a Csapdás Rozit. Kezdetben minden szót szótáraznom, és minden mondat szerkezetét nyelvtanilag is elemeznem kellett. Miután fél oldalt szenvedtem, úgy gondoltam, hogy ha már ennyire alaposan megértettem, inkább lefordítom. Ez nemcsak magyar nyelvgyakorlat volt, hanem kínai írásgyakorlat is volt. Egy hónapot dolgoztam vele. Csak utána jöttem rá, hogy egyből a legkeményebb csontba haraptam. Csapdás Rozi lett az első (próba)műfordításom, most pedig lefordítottam a Sátántangót, idén fog megjelenni Kínában.