5 könyv, amelynek középpontjában könyvek állnak – Nincs időm olvasni kihívás december

.konyvesblog. | 2019. december 03. |

niokdecember.jpg

Szabados Ágnes, az RTL Klub Híradójának műsorvezetője tavalyelőtt elindította a Nincs időm olvasni kihívást, amely során 12 hónap alatt 12 könyvet kell elolvasnia a résztvevőknek. A játék idén is folytatódik és bárki bármikor csatlakozhat hozzá, hiszen Ágnes minden hónapban ad egy új témát, amit aztán a húszezer fős közösség közösen dolgoz fel. A december olyan könyvekről szól, amelyek középpontjában könyvek állnak. A kihíváshoz csatlakozva most mi is ajánlunk öt könyvet.  

Cath Crowley: Szavak kékben 

Cath Crowley: Szavak kékben

Fordította: Molnár-Hartinger Emese, Menő Könyvek, 2019, 272 oldal, 3490 HUF

 

Cath Crowley ifjúsági regénye, a Szavak kékben egy elképesztően bátor könyv, amely a gyász feldolgozásának folyamatáról szól. A tizennyolc éves Rachel elveszíti a hozzá nagyon közel álló öccsét, és ez a tragédia teljesen felborítja az életét. Az érzelmekben gazdag regény két nézőpontból mesél a gyászról és a miatta kialakuló kommunikációs nehézségekről. Az egyik elbeszélő Rachel, aki sokáig nem akar beszélni senkivel arról, ami a testvérével történt, és aki emiatt nem is tud többé kapcsolódni a körülötte lévő emberekhez. A másik a legjobb barátja, Henry, aki  aki kívülről nem érti, mi történhetett a lánnyal, akivel annak idején mindent meg tudott beszélni. A regény hangulatát nagyon erősen meghatározza egy különleges helyszín, a Howling Books, amely Henry családjának könyvesboltja, és amelyben egy egészen egyedi részleg is van: az Üzenetek Könyvtára, amely az a hely, ahol bárki írhat, aláhúzhat, jegyzetelhet a könyvekbe vagy éppen üzeneteket, leveleket is hagyhat benne másoknak. „Témafelvetése mellett egyértelműen az Üzenetek Könyvtárának ötlete az, ami igazán speciálissá teszi Cath Crowley könyvét. Az általa megálmodott, otthonos és szeretetteli hely egy olyan közeg, ahová a legtöbben szívesen odaképzelnénk magunkat, és ami persze a könyv központi allegóriájává is válik.” – írtuk a regényről. 

Erlend Loe: Leltár 

Erlend Loe: Leltár

Fordította: Lőrincz Balázs Bendegúz, Scolar Kiadó, 2019, 160 oldal, 3450 HUF

 

Erlend Loe regényének főhőse egy kiábrándult hippi költőnő, aki egyszerre szerethető, sajnálni való, szórakoztató, bolond és még valószínűleg dilettáns is, mégis brutális igazságokat vág az emberek – és főként az irodalmi élet szereplőinek – arcába. Nina Faber az a fajta művész, aki sosem állt be a fősodorba, és sosem arról írt, amivel népszerű lehetett volna, ráadásul jellemzően nem volt összhangban „az adott korszak erőltetetten politikai hangnemével” sem. Így persze elkerülték a sikerek, az irodalmi díjak és a pénz is. Ami maradt számára, az a nélkülözés és a rágódás azon, hogy villanyszerelőként mennyivel többet kereshetett volna és mennyivel jobban hozzájárult volna a bruttó nemzeti össztermékhez. Az ő történetét meséli el a Leltár, amelyről azt írtuk: „Erlend Loe könyve sok szempontból telitalálat, de leginkább azért, mert az írók és költők (vagy tágabb értelemben a művészek) lelki és anyagi kiszolgáltatottságának problémáját úgy írta meg, hogy egyszerre lehet sírni és nevetni rajta.” Olvass bele ITT és nézd meg, hogyan készült a könyv borítója

Mary Ann Shaffer, Annie Barrows: Krumplihéjpite Irodalmi Társaság 

Mary Ann Shaffer, Annie Barrows: Krumplihéjpite Irodalmi Társaság

Fordította: Szántó Judit, Park Kiadó, 2018, 372 oldal, 2950HUF

 

Krumplihéjpite Irodalmi Társaság a második világháború után játszódik, főhőse a Londonban élő író, Julie Ashton, aki szíve szerint sokkal függetlenebb lenne, mint ahogy azt elvárják tőle. Bár van vőlegénye, aki eltartaná, ő mégis szívesebben járja a saját útját. Amikor 1946-ban különös levelet kap egy ismeretlen férfi rajongótól, a Csatorna-szigeteki Guernsey-ről, nem kérdés számára, hogy egyedül odautazik. A levél írója arról mesél, hogy miért alakították meg a német megszállás idején a Krumplihéjpite Irodalmi Társaságot, és hogyan segítette a könyvklub a sziget lakóit abban, hogy átvészeljék a háborút. Julie-t meghatja a történet,és könyvet szeretne írni belőle,  azonban olyan titkokba és háborús traumákba botlik bele, amelyeket csak hosszú munkával tud megfejteni. Közben pedig azt is el kell döntenie, hogy nőként mire vágyik igazából, és mennyit hajlandó feláldozni a függetlenségéből. 

Murakami Haruki: Különös könyvtár 

Murakami Haruki: Különös könyvtár

Fordította: Mayer Ingrid, Geopen Kiadó, 2018, 120 oldal, 3990 HUF

 

A Különös könyvtár Murakami 1982-ben írt novellája, amely egy magányos fiúról szól, akit foglyul ejt egy furcsa, hátborzongató könyvtár. A főhős, aki eredetileg csak egy könyvet szeretett volna visszavinni, illetve az Oszmán Birodalom adórendszeréről akart egy másikat kölcsönözni, a megmagyarázhatatlan körülmények közt megpróbál megszökni a könyvek fogságából. A labirintusszerű, kísérteties intézményben, a tudás központjában közben találkozik egy titokzatos szép lánnyal és a szintén fogva tartott Birkaemberrel is. Valóság és képzelet, reális és irreális összemosódnak, és életre kelnek a fiú emlékei és szorongásai is. „Ki hallott már ilyen marhaságot, hogy a városi könyvár alagsorában egy hatalmas labirintus legyen?” Olvass bele ITT

Carlos Ruiz Zafón: A szél árnyéka 

Carlos Ruiz Zafón: A szél árnyéka

Fordította: Berta Ádám, Vajdics Anikó, Európa Könyvkiadó, 2019, 623 oldal, 4599 HUF

 

A szél árnyéka az Elfeledett Könyvek Temetőjében, az író által újrakreált mesés, és megannyi titokkal telített Barcelona középpontjában játszódik. A történet 1945-ben indul, de a számtalan visszaemlékezés révén a századfordulóig nyúlik vissza. A főhős, Daniel Sempere a csupán száz ember által ismert titokzatos könyvtárban örökbe fogadja Julián Carax A szél árnyéka című regényét, de a szerzőt és a regényt annyi rejtély övezi, hogy a fiú évek múltán nekiáll kideríteni, miért és ki égette el Carax könyveit, illetve hogy ki is ez a titokzatos szerző, akinek neve hallatán még a legtapasztaltabb barcelonai antikváriusok tekintete is felragyog. A szél árnyéka lapjain egy bűnös város kel életre, de Zafón figyel arra, hogy krimibe oltott gótikus regénye ne váljon valódi rémregénnyé: a kalandregényekre jellemző humor a könyv egyik erős jegye. A másik pedig a labirintusszerű történetmesélés, amelynek során történetek folynak egybe, majd válnak szét, és amely folyamatosan az olvasás szeretetére buzdít. Zafón életéről és legfontosabb könyveiről ITT írtunk részletesebben.