Az utóbbi napokban elárultuk, hogy milyen magyar és külföldi könyvekre érdemes lecsapni a Könyvfesztiválon. Mivel az idei díszvendég ország Szerbia lesz, most megmutatjuk azt is, hogy a kortárs szerb irodalom újdonságaiból mi mindent érdemes elolvasni.
Svetislav Basara: A merénylet angyala
Svetislav Basara: A merénylet angyala
Fordította: Juhász Attila, Forum Könyvkiadó, 2017, 222 oldal, 2000 HUF
A bulvár szappanopera-áriaként meghatározott könyvben Ferenc Ferdinánd képzelt emlékiratait olvashatjuk. A halott koronaherceg túlvilági titkárának diktálja le véleményét a szarajevói merénylet okairól és az egész világot érintő, súlyos következményeiről. Svetislav Basara az Újvidéken igen népszerű szerző, aki ebben a történetben teljesen újraértelmezi az első világháborút kiváltó eseménysort és kifigurázza azokat a történelmi sztereotípiákat is, amelyek az utóbbi száz évben a köztudatba ivódtak. Az ironikus hangvételű regény azonban nem csak a történelemírás értelmetlenségéről, hanem a nacionalizmus romboló hatásáról is szól.
Dragan Velikić: A nyomolvasó
Dragan Velikić: A nyomolvasó
Fordította: Bognár Antal, Geopen Kiadó, 2018, 260 oldal, 3999 HUF
A kortárs szerb irodalom ikonikus alakjának új regényének középpontjában az emlékezés témája áll. Az első világháború kitörésével kezdődő történet különös, bensőséges vallomás, amely egy anya életét beszéli el gyerekkorától kezdve egészen a haláláig. Az regény narrátora egy hatvan év körüli férfi – a szerző alteregója –, aki épp Budapesten van, amikor eljut hozzá édesanyja halálhíre. A tragédia feldolgozása közben felidézi a múlt emlékeit és a család történetét. Dragan Velikić könyve körbejárja a huszadik század legfontosabb helyszíneit és eseményeit, és reflektál a korszakhatárokat jelző fordulatokra, köztük Jugoszlávia felbomlására is.
Radoslav Petković: A halál tökéletes emlékezete
Radoslav Petković: A halál tökéletes emlékezete
Jelenkor Kiadó, 2017, 618 oldal, 2990 HUF
Radoslav Petković négy évtizeden átívelő történelmi regényében Kelet és Nyugat kapcsolódásának sajátos történelmi pillanata tárul fel. A cselekmény négy kamaszról szól, akik a pogány istenekhez könyörögnek, hogy Konstantinápolyt ne tudják elfoglalni a törökök. A könyv a hatalmi harcok mellett reflektál a kultúrák és vallások különbségére, megjelenik például az ortodoxia és a pápaság viszonya, de szó esik a lélekvándorlás tanáról és különböző pogány hiedelmekről is. A Bizánci Birodalom utolsó pillanatairól szóló regény egyik következtetése, hogy bár mind azt szeretnék, hogy a történelem ne ismételhesse meg önmagát, olykor mégis több idő kell ahhoz, hogy az emberek megértsék a múlt tanulságait.
Jelena Lengold: Vásári mutatványos
Jelena Lengold: Vásári mutatványos
Fordította: Orovec Krisztina, Magvető Könyvkiadó, 2018, 178 oldal, 2499 HUF
Az Európai Unió Irodalmi Díjas írójaként fog bemutatkozni a Könyvfesztiválon Jelena Lengold, akinek Vásári mutatványos című novellagyűjteményét mutatják be. A különös könyv testi és lelki boldogságot kereső emberekről szól, s közben kiforgatja a történetmesélés hagyományait. „Nincs megfelelő pillanat arra, hogy elkezdjem ezt a történetet. Mind egyformán rossznak s ugyanakkor jónak is tűnik. Lehetetlen lenne az eseményeket lineáris sorrendben elmondani, mert az idő néha körkörös folyamat. Úgy érzem, újra és újra megtörténik az, ami már egyszer megtörtént, ugyanolyan értelmetlen képlet szerint, s nem tudom befolyásolni ezt az egészet” - írja az író a Zuhanás című novellában. A Szerbia városi, Nyugatra figyelő világát felvillantó szövegek főként a férfi-nő kapcsolatról és a a választásaink következményeiről szólnak.
Milovan Danojlić: Levelek Amerikába
Milovan Danojlić: Levelek Amrikába
Fordította: Szilágyi Károly, Forum Könyvkiadó, 2017, 240 oldal, 2000 HUF
Milovan Danojlić tavaly év végén megjelent levélregénye, a Levelek Amerikába egy kedves bosnyák mese, amely két vízimolnárról szól. Az egyik vízimolnár muzulmán, a másik keresztény. Egyszer csak elterjed a hír, hogy háború lesz, így mindketten eldöntik, hogy elrejtik a vagyonukat. Egymástól függetlenül eszükbe jut egy odvas fa, s előbb az egyik, majd a másik dugja el benne a pénzét. Mindezzel csak a háború után szembesülnek, amikor a kincsüket keresve összetalálkoznak a fánál. Az elrejtett dukátjaikat végül mindketten megtalálják, ezért megörülnek, összeölelkeznek és barátságot kötnek. A könyv ezzel az idilli, képtelenségnek tűnő történettel hívja fel a figyelmet a térség konfliktusaira és nemzetiségek közötti fölösleges acsarkodásra.
