5 ifjúsági regény a novemberi Nincs időm olvasni kihívásra

5 ifjúsági regény a novemberi Nincs időm olvasni kihívásra

.konyvesblog. | 2019. november 06. |

nioknovember.jpg

Szabados Ágnes, az RTL Klub Híradójának műsorvezetője tavalyelőtt elindította a Nincs időm olvasni kihívást, amely során 12 hónap alatt 12 könyvet kell elolvasnia a résztvevőknek. A játék idén is folytatódik és bárki bármikor csatlakozhat hozzá, hiszen Ágnes minden hónapban ad egy új témát, amit aztán a húszezer fős közösség közösen dolgoz fel. A november az ifjúsági regényekről fog szólni. A témához minden hónapban egy közös könyv is tartozik, ez most Böszörményi Gyulától a Leányrablás lesz. A kihíváshoz csatlakozva most mi is mutatunk öt olyan ifjúsági könyvet, amit nem érdemes kihagyni.  

Patrick Ness: Mi, hétköznapi halandók 

Patrick Ness: Mi, hétköznapi halandók

Fordította: Totth Gitta, VIVANDRA, 2019, 263 oldal, 3950 HUF

 

Nem kell mindenkinek kiválasztottnak lenni – erről szól Patrick Ness könyve, amely kifordította a YA irodalom bevett formáit és felrúgott minden főhősöket érintő szabályt. Mi, hétköznapi halandók a fantasy-k szokásos sémáival ellentétben nem a Kiválasztottakról szól, hanem inkább a Kiválasztottak padtársairól, azokról a teljesen átlagos kamaszokról, akiknek nincsenek különleges képességeik, akik nem mentik meg a világot, és akik nem robbantják fel az iskolát sem. Cserébe viszont szembenéznek azokkal a mindennapi problémákkal, amikkel mindenki tizenéves korában: a felnőtté válás buktatóival, a szorongással, a szerelemmel és az önértékelési zavarral. A könyvről szóló kritikánkat ITT tudjátok elolvasni. 

Nyáry Luca: Vigyázat, törékeny! 

Nyáry Luca: Vigyázat, törékeny!

Menő Könyvek, 2019, 440 oldal, 3490 HUF

 

„Két dolog: meg akarok halni és hazudtam neked” – ezekkel a szavakkal kezdődik Nyáry Luca első regénye, a Vigyázat, törékeny!, amelynek hőse, a gimnazista Zsófi, egy húgához címzett levélben vázolja fel azt az utat, amelynek végállomása könnyen a teljes érzelmi széthullás lehet. A kamasz lány egyedül birkózik meg az édesanyja halála utáni gyásszal: a temetés napján hatalmas lelki pakkot kap, a nagymamája ugyanis a lelkére köti, hogy ne omoljon össze, legyen lelki támasza a családnak. A lány így jobbára magára marad a veszteségeivel, és nehezen fogad el bármilyen külső segítséget. Ráadásul nem könnyű eldönteni azt sem, hogy ki az, aki igazán mellette áll a barátai közül, és ki az, akinek a látszat fontosabb a valóságnál. A Nyáry Lucával készült interjúnkat ITT találjátok. 

Lucy Strange: A világítótorony legendája 

Lucy Strange: A világítótorony legendája

Fordította: Ruff Orsolya, Manó Könyvek, 2019, 352 oldal, 2990 HUF

 

A második világháború idején játszódik Lucy Strange könyve, amely a családi titkok és ellhallgatások súlyáról szól. A világítótorony legendája 1939 őszén kezdődik. A 12 éves Petra és családja ekkor még viszonylag idilli körülmények között él Kent partjainál, a Stonegate nevű falu melletti világítótoronyban. A háború eleinte távoli dolognak tűnik számukra, azonban idővel kezd beszivárogni az életükbe és mindent megváltoztat. Lucy Strange könyve elméletben lányregény, de a gyakorlatban inkább súlyos történelmi regénynek érződik, amelyben még a krimik néhány eleme is megtalálható. Egyáltalán nem könnyed történet, a főszereplőnek, Petrának sok trauma terhét kell cipelnie, és egyedül kell helytállnia olyan helyzetekben, amelyek egy felnőtt számára is feldolgozhatatlanok. A regényről szóló kritikánk ITT érhető el. 

Zágoni Balázs: Fekete fény 2. – Odaát 

Zágoni Balázs: Fekete fény 2. - Odaát

Móra Könyvkiadó, 2019, 392 oldal, 2499 HUF

 

Zágoni Balázs Fekete fény című sorozatának első része, A gömb tavaly nemcsak a Margó-díj rövidlistáján szerepelt, de elnyerte a Hubby Év Gyerekkönyve díját is Az Év Ifjúsági Könyv Írója kategóriában. A nagy sikerek után idén megérkezett a várva várt folytatás is, az Odaát. A történet főszereplője most is a kamaszkorú Vik, akinek nemcsak a világ, de családja kettészakadásával is meg kell birkóznia. A Fekete fény-sorozat egy olyan korban játszódik, ahol az Európai Unió már felbomlott és a helyén zárt és túlszabályozott városállamok jöttek létre. A második részben Viknek minden oka megvan arra, hogy dühös legyen a világra: apja a háborús légkörben egy másik városállamhoz készül átállni, anyja titkos ügynök barátja, Rod pedig most a barátnőjét, Ajlát próbálja behálózni. Vik sodródik az eseményekkel, úgy érzi, mindenki a feje fölött dönt, ráadásul – hiába fogadta föltétlen bizalmába– most mintha a rejtélyes Gömb is magára hagyta volna.

Anna Woltz: Tess és én – Életem legfurcsább hete 

Anna Woltz: Tess és én – Életem legfurcsább hete

Fordította: Rádai Andrea, Pozsonyi Pagony, 2016, 157 oldal, 2490 HUF

 

Az alcímben szereplő legfurcsább hét úgy kezdődik, hogy a tízéves Samuel bátyja a vakáció első napján eltöri a lábát. Orvoshoz kell vinni, és miközben a dokira várnak, Samuel megismerkedik a tizenegy éves Tess-szel, aki láthatólag fittyet hány arra, hogy a szigeten beköszöntött a nyár. Tess ugyanis egy nagyszabású akció kellős közepén van: az apja hamarosan a szigetre érkezik, ami önmagában talán még nem olyan eget rengető dolog. Az viszont annál inkább, hogy a férfinak sejtelme sincs arról, hogy van egy lánya, akinek minden vágya, hogy végre megismerkedhessen vele. A Tess és én egy szélfútta, könnyed, lebegő kamaszmese, melyben a tízéves Samuel olyan kérdésekről is kénytelen elgondolkodni (életről, halálról, a választás szabadságáról), melyek megválaszolása túlmutat a legeslegfurcsább hét eseményein és váratlan fejleményein is. A szerzővel legutóbb Black Box című könyve kapcsán készítettünk interjút, amely ITT olvasható.