Túl a negyvenen az ember tele van tapasztalattal és higgadt bölcsességgel – mégis sokszor csak fásultságot és kiábrándultságot érez. Hiszen ez az a korosztály, amelyik a legtöbb terhet cipeli: felelősséggel tartozik a munkájáért, a gyerekeiért, a szüleiért, a párkapcsolatáért, a családja anyagi biztonságáért is. Könnyen érezhetjük azt, hogy bár ahogy a gyerekek lassan felnőnek, új életszakaszba lépünk, mégis beleragadtunk egy élethelyzetbe, amiből nem látjuk a kiutat. Megváltozik a testünk, a párkapcsolatunkból kiveszett a régi lendület, és átkerültünk a középkorúak kategóriájába. Kiderül a könyvből, hogy az ilyenkor megjelenő nyugtalanító gondolatok valójában üzenetek, amelyek az elme eddig talán kevésbé ismert, titkos szereplőjétől jutnak el hozzánk. Ismerkedjünk meg ezzel a tudat mélyebb szféráiban lakó, óriási erőforrásokkal rendelkező idegennel, és kerüljünk közelebb hozzá! Ezt az önismereti utat segítik a könyv második felében található kérdések és gyakorlatok, amelyeknek a különlegessége, hogy a QR-kódok segítségével rögtön meg is hallgathatjuk a segítő hanganyagokat.
Gedő Ágnes pszichológus Székesfehérváron él, és kifejezetten a középkorú, Magyarországon élő felnőttek számára írta ezt az izgalmas önsegítő könyvet. A szerző több évtizedes pszichológusi gyakorlatának köszönhetően a feladatok mellett belepillanthatunk a hasonló cipőben járó kortársak történeteibe, és friss inspirációt nyerhetünk ahhoz, hogy elinduljunk a változás útján.
Gedő Ágnes: Újratervezés - Önismeret negyven felett (részlet)
Kifejezetten a Magyarországon élő, 40 év feletti nőknek és férfiaknak szerettem volna önsegítő könyvet írni. Így azzal kezdem, hogy röviden áttekintem azokat a jellemző helyzeteket, amik meghatározzák a mindennapjaikat.
Vizsgáljuk meg először a közvetlen környezeted jelentős tényezőit, amelyek egészen közelről befolyásolják a sorsodat. Ha szemügyre veszed a családod, a gyermeked jó eséllyel már nagykamasz, vagy felnőtt. Elmúlt az a fárasztó, mégis gyönyörűséges időszak, amikor nélkülözhetetlen voltál. Akár a pároddal élsz, akár egyedül, a gyermeked felnőtté válásával szükségszerűen új életszakaszba lépsz. Kezdetben nem is tudsz mit kezdeni a felszabaduló idővel, később jó esetben új célok és elfoglaltságok után nézel. Ilyenkor a napirended is felborul, melyet körülbelül 20 évig meghatározott rutinok és szokások szerint működtettél. Talán ekkor szívesen nyitnál mások felé és egyszerre fontosnak érzed, hogy új barátokat szerezz. Fiaddal, lányoddal lazábbá válik a kapcsolatod, így figyelmedet újból a partneredre irányíthatod. Sok házasság kerül válságba, amikor a gyermeknevelési szakaszból természetszerűleg átlépnek az „önálló a gyermek” fázisba, mivel a több évtizede csak anya- és apaszerepben sürgölődő felek most újra meg kell, hogy találják az időközben megváltozott társukhoz vezető utat.
Azt sem könnyű feldolgoznod, hogy szüleid (ha nem veszítetted el őket korábban) mostanra az eredeti családod erős bázisából gondozásra szoruló idősekké váltak. Szerencsés vagy, ha még érzelmi támaszként tekinthetsz rájuk. Mindenesetre a szerepek mostanra felcserélődtek közöttetek és szívszorító élmény lehet a testi hanyatlásuk.
A 40-es éveidre a munkádban is stabilizálódott már a helyzeted. Elképzelhető, hogy tapasztalataid és szakmai tudásod következtében a munkatársaidat mentorálod, vagy a beosztottjaidat irányítod. Sorban érkeznek azok a kollégák, akik korukat tekintve a gyermekeid lehetnének. Ők láthatóan sokkal energikusabbak és rugalmasabbak, lazábban állnak hozzá a kihívásokhoz és könnyedén váltanak, ha valami nem tetszik nekik. Az is előfordulhat, hogy kapsz egy nálad sokkal fiatalabb vezetőt és csak nagy nehézségek árán vagy képes megfelelni az elvárásoknak. Esetleg olyan sokáig halogattad a karrierépítést, hogy mostanra úgy érzed, már késő, elszaladt az idő, amikor egy jobb helyre pályázhattál volna.
Tekintsünk most egy kicsit távolabbra és nézzük meg a tágabb világodat. Az sem teszi könnyebbé a dolgod, hogy társadalmunkban jelenleg a fiatalság és a szépség a legnagyobb érték. A közösségi média, a streaming szolgáltatók és a televízió egyaránt azt az üzenetet közvetítik, hogy a siker, az egészség és a boldogság kéz a kézben járnak az ifjúkorral. A reklámokban azzal találkozol, hogy az arckrémeket tinédzser modellekkel értékesítik, a középkorúak és az idősebb korosztály pedig jellemzően inkább csak takarítószerek vagy gyógyszerek promócióiban szerepelnek. Valószínűleg azt is észrevetted, ahogyan múlnak az évek, egyre kevesebb megerősítést kapsz a külsődre vonatkozóan.
Már nem követnek csodáló tekintetek az utcán és azok a jóleső előnyök és kedvezmények, amiket fiatalon élveztél, elenyésztek.
Azt is láthatod, hogy életútjuk felére érkező honfitársaink mentális és fizikai jólléte rendszerint csökken. Elcsépelt frázis, hogy pesszimista nép vagyunk, ami azt jelenti, hogy sokan közülünk a félig tele poharat félig üresnek érzékelik. Mintha szenzitív radarjainkkal azokat a kríziseket is különösen erősen megtapasztalnánk, amikre nincs ráhatásunk, ilyen a klímaválság, járvány vagy a háborús helyzet.
A túlzottan borúlátó életszemlélet sokféle okra vezethető vissza. Az emberi lélek működése egy finom és érzékeny műszerhez hasonló, így a súlyos, feldolgozatlan múltbéli traumák, vagy a jelenben számolatlanul, különféle életterületeken egyszerre érkező bajok tartósan felboríthatják a lelki egyensúlyt. A huzamosabb időn keresztül tartó negatív lelkiállapot pedig magával vonhatja az objektivitás elvesztését. Aki hosszú hónapokon, éveken keresztül sorscsapásokat tapasztal, már nem képes a korábbi, vidám és felszabadult perspektívából tekinteni sem magára, sem pedig a környezetére. Mivel az önmagunkra történő tárgyilagos rálátás még a könnyedebb életszakaszokban is nehézkes, a lehangolt ember legelőször a külvilágban találja meg a problémái forrását. Ilyenkor előfordulhat, hogy a szomszédokat idegesítőnek, a kollégákat elviselhetetlennek, a partnerét pedig érzéketlen tuskónak látja.
Ha bármilyen okból kifolyólag sötét szemüveg került az orrunkra, akkor mindent feketébbnek látunk. Ilyenkor tépelődhetünk a múltbéli hibás döntéseink miatt, bosszankodhatunk az aktuális körülményeinken, vagy kilátástalannak tarthatjuk a jövőnket. Olyan feltételezett dolgok miatt is aggódhatunk, amik talán soha nem következnek be. Ha ezek a félelmetes és fenyegető gondolatok túlságosan eluralkodnak rajtunk, akkor szinte bizonyos, hogy sűrűn el is képzeljük a potenciálisan baljós történéseket. Ez pedig azzal a komoly veszéllyel jár, hogy elménkben képzeletbeli negatív forgatókönyveket hozunk létre, és ez a későbbiekben akár valóságos életeseményekhez is vezethet.
Ebben a jelenségben nincsen semmi varázslatos.
Agyunk és a testünk ugyanis hajlamos arra, hogy az általunk felidézett jövő irányába mozduljon
mivel ez az egyféle mentális térkép áll a rendelkezésére. Ha például sokszor végignézzük azt a belső filmünket, ahogyan nevetségessé válunk egy randevún vagy nem merünk megszólalni egy csapat idegen előtt, bizonyosan komolyan aggódunk majd, amikor közeledünk a találka vagy az előadás helyszínéhez. A sportpszichológusok által alkalmazott imaginációs technikák ugyanezen az elven alapulnak, amikor a mozgások tökéletes kivitelezését és a versenyhelyzetben nyújtott kiváló teljesítményt vizualizáltatják a sportolóval.
Lehet, hogy Te is ismersz a környezetedben olyan családtagot, barátot vagy kollégát, aki sokat panaszkodik a sorsáról. Azt is megtapasztalhattad, hogy hiába hívod fel a figyelmét azokra a dolgokra, amik örömet okozhatnának neki, nem tudod megváltoztatni a világszemléletét. Talán azt is megállapítottad már magadban, hogy tényleg nem érted, miért nem érez boldogságot az egészséges családja, a biztonságos élethelyzete vagy akár a gyönyörű, verőfényes időjárás miatt.
A pesszimista azon a véleményen van, hogy ő látja reálisan a helyzetet, hiszen a személyes sorsában egymást követik a valódi, megtörtént tragédiák és a szomorú események. A borúlátó ember szerint a világ egy cudar hely, ahol méltánytalan dolgok történnek. Ha körülötted is él ilyen lelombozó ismerős, kezeld őt kiemelt figyelemmel! Amennyiben azt tapasztalod, hogy legjobb szándékod ellenére sem tudod megváltoztatni a világlátását, és a vele folytatott hosszú beszélgetések után gyakran érzed magad tökéletesen kimerültnek, gondold át, hogyan tudnád ritkítani a vele való találkozásokat.
A társadalmi és szociális érzékenység igen lényeges a világ jobbá tételéhez. Mégis, amennyiben úgy érzed, hogy a saját gondjaidat még nem sikerült megnyugtatóan elrendezned, ajánlatos először a saját házad táján elkezdeni a rendrakást. Ha ilyenkor tömegeket érintő tragédiákon rágódsz hosszasan, vagy órákon keresztül próbálsz reményt önteni az elkeseredett barátnődbe, kevesebb pszichés energiád marad, és elhatalmasodik rajtad a szomorúság. Embertársaid számára csak akkor lehetsz valódi segítség, ha a saját élethelyzeteddel kapcsolatos problémáidat már legalább annyira megoldottad, hogy nem keltenek benned jelentős szorongást, vagy nem húzzák negatív irányba a hangulatodat.
Másokat akkor tudsz igazán támogatni, ha Te egyensúlyban vagy.
Valamennyi, fentebb leírt próbára tévő körülmény arra terel kitartóan, hogy a figyelmed fókuszát a jutalmazó külvilágról fordítsd inkább befelé, a saját fejlődésedre. Igazából nem is tehetsz mást, mivel a fiatalságoddal együtt járó külső megerősítések egyre csak fogynak. Mostantól a lelki értékeid számítanak igazán. Itt az idő, hogy megleld a rejtett kincseidet és felépítsd a pszichés harmóniádat!
