Jean-Claude Mourlevat: Ritkán teszem fel a kérdést, vajon tetszeni fog-e

Jean-Claude Mourlevat: Ritkán teszem fel a kérdést, vajon tetszeni fog-e

Jean-Claude Mourlevat olyan szerző, aki mindig mindenben a maga útját járja, akárcsak a szereplői, akik szintén öntörvényű figurák és gyakran kilógnak az átlag mesehősök sorából. Idén tavasszal a francia író nyerte el a tekintélyes Astrid Lindgren-emlékdíjat, a zsűri indoklása szerint egyebek között azért, mert briliáns megújítója a mesehagyományoknak. Az elmúlt években Mourlevat-nak számos gyerek- és ifjúsági könyve jelent meg magyarul: Jakabak című meseregénye 2019-ben elnyerte az első Szívünk rajta-díjat, azóta pedig már magyarul is olvashatók A visszafelé-folyó és a Zebulon, ​avagy bűntény a Borzoló Borzollóban című kötetei. Hamarosan újabb meseregénye jelenik meg, és a Putifár tanár úr visszavág című könyvben ismét egy nem hétköznapi helyzetet villant fel: egy nyugdíjba vonuló tanító úgy dönt, hogy a rengeteg iskolai sérelemért végre elégtételt vesz és bosszút áll egykori tanítványain. Jean-Claude Mourlevat írásban válaszolt kérdéseinkre, mi pedig olvasásról, vizualitásról, meghatározó könyvekről faggattuk.

László Kinga – Ruff Orsolya | 2021. május 12. |

A Magyarországon megjelent mesekönyvei mind olyan történetet mesélnek el, melyekben a hősök útra kelnek, ezzel egyidejűleg egy nagy belső utazáson is részt vesznek. Tudni lehet önről, hogy némettanárként végzett, majd színházban is dolgozott, tehát viszonylag hosszú út vezetett a gyerekirodalomig. Ha a saját pályafutását kellene felvázolnia, akkor, mit gondol, mi lenne ennek az útnak a legfontosabb állomása, amely íróként meghatározó volt az ön számára?

Ó, hát ehhez a gyerekkorba kell visszanyúlnunk. Emlékszem, egy irodalom házi feladatban azt írtam: „a nap sugaraival böködte a tájat”. Olyan 8-9 éves lehettem. Édesanyámtól hallottam ezt a ritka igét. És a tanító néni felolvasta a fogalmazásomat az egész osztály előtt. Nagyon zavarba jöttem, de büszke is voltam. Egyszerre éreztem meg annak az örömét, hogy saját ízlésünknek megfelelően választhatjuk meg és rendezhetjük el a szavakat, és azét, hogy aztán meglássuk, mit váltanak ki ezek a szavak az olvasókban vagy a hallgatókban. Ez a nap, sok más mellett, meghatározó volt!

Jean-Claude Mourlevat
Putifár tanár úr visszavág
Ford.: László Kinga, ill.: Rofusz Kinga, Vivandra, 2021, 200 oldal
-

A könyveit olvasva sokszor támadhat az az érzésünk, hogy fittyet hány a külső elvárásoknak, és mesehőseihez hasonlóan íróként ön is a maga útját járja. Ezzel egyidejűleg történeteiben visszanyúl a tradíciókhoz, és felfedezhetők bennük például népmesei elemek – de miből táplálkozik az ön írásművészete? Ha visszamegyünk az időben, akkor például milyen könyvek hatottak önre gyerek- vagy fiatal korában, mi az, aminek emlékét a mai napig magával hordozza?

Ez igaz. Ritkán teszem fel magamnak a kérdést, vajon tetszeni fog-e? A kreativitás szempontjából ez különben is nagyon rossz ötlet lenne. Ha így gondolkodnék, soha nem írtam volna meg az L’enfant Océant és a Jakabakot sem, ezek besorolhatatlan és atipikus könyvek. Ugyanígy, amikor haladok előre egy történetben, inkább arra hagyatkozom, amihez kedvem van, amerre visz a lendület, a spontaneitás és a megérzés, és nem arra, hogy mi lenne indokolt. Ha van egy jó ölet, ami megnevettet, és nem szeretném, hogy veszendőbe menjen, képes vagyok megváltoztatni miatta a történet folyamát.

Az egyetlen könyv, ami igazán hatott rám gyerekkoromban a Robinson Crusoe volt; azért, amiről szólt és az akkori aktuális helyzetem miatt is: kollégiumban éltem és magányos voltam.

Jean-Claude Mourlevat
Jakabak
Ford.: László Kinga, ill.: Rofusz Kinga, Vivandra, 2019, 208 oldal
-

Sok történetében kapnak fontos szerepet a könyvek és a könyvtárak. Íróként ez annyira nem meglepő, de ha röviden meg kellene fogalmaznia, önnek mit jelentett, mit jelent az olvasás?

Azt mondanám, egy hangot, ami beszél hozzám. Amikor olvasok, hallanom kell, mindegy, hogy suttogásról vagy kiabálásról van-e szó. Sokat olvasok, és nagyon gyakran újra is olvasom a könyveket. Most fejeztem be Franz Kafka A Kastélyát németül, amit eddig olyan nyolc-tízszer olvastam, azt hiszem. Szédületes szöveg. Számomra ez a regény menedék. Amikor olvasom, hallom Kafka hangját, és ő sokszor nevet.

Jean-Claude Mourlevat
A visszafelé-folyó
Ford.: Tótfalusi Ágnes, ill.: Horváth Ildi, Pagony, 2020, 326 oldal
-

Magyarországon megjelent könyvei mind magyar illusztrátorok rajzaival jelentek meg. A képi világ – különösen a gyerekkönyveknél – mindenképp kihat az olvasói befogadásra, és egyedi élmény lehet, amikor ugyanaz a történet külföldön más-más illusztrációval jelenik meg. Mennyire fontos önnek a vizualitás? Jellemző önre, hogy beleszól például a képi világ alakulásába, szokott konzultálni az illusztrátorokkal? És van-e kedvence?

Imádom a Jakabakom magyar illusztrációit! Tényleg. Ritkán lépek kapcsolatba az illusztrátoraimmal, csak ha probléma van. És azt is el kell mondanom, hogy a bennem élő képek a szereplőimről lerombolhatatlanok. Amiket később publikálnak és egymásra rakódnak, néha örömteliek, de én megőrzöm a saját, eredeti Jakabakomat magamnak, akit belülről ismerek, akivel együtt tettem meg az utat, még akkor is, ha nem is tudnám pontosan leírni magamnak, hogy is néz ki.

Jean-Claude Mourlevat
Zebulon, avagy bűntény a Borzoló Borzollóban
Ford.: Pacskovszky Zsolt, ill.: Koszó Gréta, Móra, 2020, 238 oldal
-

Ha a saját ifjúsági könyvei közül csak egyet lehetne választani, amit megismertethet a világgal, melyik lenne az?

Ez a kérdés olyan, amibe beleszakad a szív! Különös gyengédség fűz A visszafelé-folyó, a Jakabak és Le chagrin du roi mort (A néhai király bánata) iránt. De tulajdonképpen inkább néhány jól sikerült oldalhoz vagy részlethez kötődöm igazán.

Jean-Claude Mourlevat
Az író 1952-ben született, tanulmányait Strasbourgban, Stuttgartban és Bonnban végezte, több évig némettanárként dolgozott. Később a színház felé fordult, játszott és rendezett is. A kilencvenes években kezdett írni, 1998-ban jelent meg első regénye, a La Balafre. Első igazán nagy sikerét a L’Enfant-Océan című könyvével aratta, ami lehetővé tette számára, hogy teljesen az írásnak szentelje magát.
Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Jakabakot pont nem érdekli, mit gondolunk a mesékről, és ez jó nekünk

...
Szívünk rajta

Rofusz Kinga: Egy vonalnak is nagyon nagy ereje tud lenni

...
Gyerekirodalom

A francia Mourlevat nyerte az Astrid Lindgren-emlékdíjat

Jean-Claude Mourlevat lett 2021-es Astrid Lindgren-emlékdíjasa. A francia szerzőnek az elmúlt években több könyve is megjelent magyarul.

Hírek
...
Hírek

Ők a 2. Budapesti Illusztrációs Fesztivál díjazottjai!

...
Hírek

Zilahi Anna kapja a 2021-es Hazai Attila Irodalmi Díjat

...
Nagy

Szántó T. Gábor regényében az áldozatok és az államvédelemben szerepet vállalók is zsidók

...
Nagy

Bödőcs Tibor: Szerzőként barokkosabb, manieristább vagyok

...
Nagy

Danyi Zoltán rózsaformára írta a regényét

...
Nagy

Jennifer Teege: Tanulnunk kell a múltból

...
Nagy

Tóth Krisztina: Bármi lehet versalapanyag

...
Nagy

A Mély levegő a hallgatás és a némaság könyve – Laudáció Halász Rita Margó-díjához

...
Promóció

Kozma Lilla Rita - Utcamesék történetek hajléktalanságról

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is

Folytatódik Kreatív Európa című sorozatunk, amelyben a kortárs európai irodalomból válogatunk. Most olyan hangsúlyozattan nem ifjúsági irodalomhoz tartozó könyveket ajánlunk, amik egy-egy gyermek vagy kamasz nézőpontjából mesélnek.

...
Kritika

A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat

Alex Schulman megrázóan mutatja be a testvéri kapcsolatok bonyolult dinamikáját, a gyerekek sóvárgását a szülők szeretetéért és a túlélési stratégiákat, ha a gondoskodás kiszámíthatatlan, sőt, életveszélyes. A túlélők a hét könyve.

...
Nagy

Enyedi Ildikó: Női rendezőként szerettem volna megengedni magamnak a lovagiasság luxusát

Füst Milán 1942-ben megjelent regényéből, A feleségem történetéből készített Enyedi Ildikó nagyjátékfilmet. Férfiképről, Európáról és Füst-olvasatáról is beszélgettünk vele.

...
Nagy

Alex Schulman: A fájdalmat használtam fel az íráshoz

Alex Schulman A túlélők című családregénye újabb színt ad a skandináv irodalom magyar nyelvű kínálatához, bizonyítva, hogy nem csak a bűnügyi regényekhez értenek az északiak. Schulman a nemzetközi könyvpiacon ezzel a könyvével debütált, nem is akármilyen sikerrel: több mint harminc országban adták ki a könyvét. Interjú.

...
Nagy

Jennifer Teege: Nincsen olyan, hogy náci gén

Jennifer Teege 38 évesen fedezte fel, hogy a náci lágerparancsnok, a szadizmusáról elhíresült Amon Göth unokája. A felismerés sokkjától a múlt feldolgozásának útját egy nemzetközi sikerű, megrázó könyvben írta meg. Interjú.

...
Kritika

Juan Gabriel Vásquez Kolumbiájában nem a mágia, hanem az erőszak tombol

Juan Gabriel Vásquez a jelenkori latin-amerikai írónemzedék egyik legjelesebb képviselője, Dalok a tűzhöz című kötete pedig bizonyos szempontből könnyed belépő az életműbe: egyszerre tartalmaz régi és új írásokat, de mindegyik központi eleme a Kolumbia múltjától és jelenétől is elválaszthatatlan erőszak. A hét könyve.

A hét könyve
Kritika
A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat
...
Nagy

Halász Rita kapta a 2021-es Margó-díjat!

Mély levegő című könyvével Halász Rita nyerte el idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. Az elismerést, amelynek célja a legerősebb pályakezdők bemutatása, ma délután adták át a Várkert Bazárban a Margó Irodalmi Fesztiválon. 

Tudnivalók a pályázatról
...
Alkotótárs

André Ferenc: Kedves Zsófi! [Mastercard® – Alkotótárs]

...
Alkotótárs

Tóth Krisztina: Aki ír, az fejben állandóan ezzel foglalkozik

...
Alkotótárs

Íme a Mastercard® Alkotótárs 10 döntőse!

...
Alkotótárs

Czakó Zsófia: A szomszéd kertje [Mastercard® – Alkotótárs]

...
Alkotótárs

Simon Márton: Nem feltétlenül éreztem azt, hogy feltettem a pontomat a térképre az első kötettel

...
Alkotótárs

André Ferenc és Czakó Zsófia a Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíj győztesei