Jean-Claude Mourlevat: Ritkán teszem fel a kérdést, vajon tetszeni fog-e

Jean-Claude Mourlevat: Ritkán teszem fel a kérdést, vajon tetszeni fog-e

Jean-Claude Mourlevat olyan szerző, aki mindig mindenben a maga útját járja, akárcsak a szereplői, akik szintén öntörvényű figurák és gyakran kilógnak az átlag mesehősök sorából. Idén tavasszal a francia író nyerte el a tekintélyes Astrid Lindgren-emlékdíjat, a zsűri indoklása szerint egyebek között azért, mert briliáns megújítója a mesehagyományoknak. Az elmúlt években Mourlevat-nak számos gyerek- és ifjúsági könyve jelent meg magyarul: Jakabak című meseregénye 2019-ben elnyerte az első Szívünk rajta-díjat, azóta pedig már magyarul is olvashatók A visszafelé-folyó és a Zebulon, ​avagy bűntény a Borzoló Borzollóban című kötetei. Hamarosan újabb meseregénye jelenik meg, és a Putifár tanár úr visszavág című könyvben ismét egy nem hétköznapi helyzetet villant fel: egy nyugdíjba vonuló tanító úgy dönt, hogy a rengeteg iskolai sérelemért végre elégtételt vesz és bosszút áll egykori tanítványain. Jean-Claude Mourlevat írásban válaszolt kérdéseinkre, mi pedig olvasásról, vizualitásról, meghatározó könyvekről faggattuk.

László Kinga – Ruff Orsolya | 2021. május 12. |

A Magyarországon megjelent mesekönyvei mind olyan történetet mesélnek el, melyekben a hősök útra kelnek, ezzel egyidejűleg egy nagy belső utazáson is részt vesznek. Tudni lehet önről, hogy némettanárként végzett, majd színházban is dolgozott, tehát viszonylag hosszú út vezetett a gyerekirodalomig. Ha a saját pályafutását kellene felvázolnia, akkor, mit gondol, mi lenne ennek az útnak a legfontosabb állomása, amely íróként meghatározó volt az ön számára?

Ó, hát ehhez a gyerekkorba kell visszanyúlnunk. Emlékszem, egy irodalom házi feladatban azt írtam: „a nap sugaraival böködte a tájat”. Olyan 8-9 éves lehettem. Édesanyámtól hallottam ezt a ritka igét. És a tanító néni felolvasta a fogalmazásomat az egész osztály előtt. Nagyon zavarba jöttem, de büszke is voltam. Egyszerre éreztem meg annak az örömét, hogy saját ízlésünknek megfelelően választhatjuk meg és rendezhetjük el a szavakat, és azét, hogy aztán meglássuk, mit váltanak ki ezek a szavak az olvasókban vagy a hallgatókban. Ez a nap, sok más mellett, meghatározó volt!

Jean-Claude Mourlevat
Putifár tanár úr visszavág
Ford.: László Kinga, ill.: Rofusz Kinga, Vivandra, 2021, 200 oldal
-

A könyveit olvasva sokszor támadhat az az érzésünk, hogy fittyet hány a külső elvárásoknak, és mesehőseihez hasonlóan íróként ön is a maga útját járja. Ezzel egyidejűleg történeteiben visszanyúl a tradíciókhoz, és felfedezhetők bennük például népmesei elemek – de miből táplálkozik az ön írásművészete? Ha visszamegyünk az időben, akkor például milyen könyvek hatottak önre gyerek- vagy fiatal korában, mi az, aminek emlékét a mai napig magával hordozza?

Ez igaz. Ritkán teszem fel magamnak a kérdést, vajon tetszeni fog-e? A kreativitás szempontjából ez különben is nagyon rossz ötlet lenne. Ha így gondolkodnék, soha nem írtam volna meg az L’enfant Océant és a Jakabakot sem, ezek besorolhatatlan és atipikus könyvek. Ugyanígy, amikor haladok előre egy történetben, inkább arra hagyatkozom, amihez kedvem van, amerre visz a lendület, a spontaneitás és a megérzés, és nem arra, hogy mi lenne indokolt. Ha van egy jó ölet, ami megnevettet, és nem szeretném, hogy veszendőbe menjen, képes vagyok megváltoztatni miatta a történet folyamát.

Az egyetlen könyv, ami igazán hatott rám gyerekkoromban a Robinson Crusoe volt; azért, amiről szólt és az akkori aktuális helyzetem miatt is: kollégiumban éltem és magányos voltam.

Jean-Claude Mourlevat
Jakabak
Ford.: László Kinga, ill.: Rofusz Kinga, Vivandra, 2019, 208 oldal
-

Sok történetében kapnak fontos szerepet a könyvek és a könyvtárak. Íróként ez annyira nem meglepő, de ha röviden meg kellene fogalmaznia, önnek mit jelentett, mit jelent az olvasás?

Azt mondanám, egy hangot, ami beszél hozzám. Amikor olvasok, hallanom kell, mindegy, hogy suttogásról vagy kiabálásról van-e szó. Sokat olvasok, és nagyon gyakran újra is olvasom a könyveket. Most fejeztem be Franz Kafka A Kastélyát németül, amit eddig olyan nyolc-tízszer olvastam, azt hiszem. Szédületes szöveg. Számomra ez a regény menedék. Amikor olvasom, hallom Kafka hangját, és ő sokszor nevet.

Jean-Claude Mourlevat
A visszafelé-folyó
Ford.: Tótfalusi Ágnes, ill.: Horváth Ildi, Pagony, 2020, 326 oldal
-

Magyarországon megjelent könyvei mind magyar illusztrátorok rajzaival jelentek meg. A képi világ – különösen a gyerekkönyveknél – mindenképp kihat az olvasói befogadásra, és egyedi élmény lehet, amikor ugyanaz a történet külföldön más-más illusztrációval jelenik meg. Mennyire fontos önnek a vizualitás? Jellemző önre, hogy beleszól például a képi világ alakulásába, szokott konzultálni az illusztrátorokkal? És van-e kedvence?

Imádom a Jakabakom magyar illusztrációit! Tényleg. Ritkán lépek kapcsolatba az illusztrátoraimmal, csak ha probléma van. És azt is el kell mondanom, hogy a bennem élő képek a szereplőimről lerombolhatatlanok. Amiket később publikálnak és egymásra rakódnak, néha örömteliek, de én megőrzöm a saját, eredeti Jakabakomat magamnak, akit belülről ismerek, akivel együtt tettem meg az utat, még akkor is, ha nem is tudnám pontosan leírni magamnak, hogy is néz ki.

Jean-Claude Mourlevat
Zebulon, avagy bűntény a Borzoló Borzollóban
Ford.: Pacskovszky Zsolt, ill.: Koszó Gréta, Móra, 2020, 238 oldal
-

Ha a saját ifjúsági könyvei közül csak egyet lehetne választani, amit megismertethet a világgal, melyik lenne az?

Ez a kérdés olyan, amibe beleszakad a szív! Különös gyengédség fűz A visszafelé-folyó, a Jakabak és Le chagrin du roi mort (A néhai király bánata) iránt. De tulajdonképpen inkább néhány jól sikerült oldalhoz vagy részlethez kötődöm igazán.

Jean-Claude Mourlevat
Az író 1952-ben született, tanulmányait Strasbourgban, Stuttgartban és Bonnban végezte, több évig némettanárként dolgozott. Később a színház felé fordult, játszott és rendezett is. A kilencvenes években kezdett írni, 1998-ban jelent meg első regénye, a La Balafre. Első igazán nagy sikerét a L’Enfant-Océan című könyvével aratta, ami lehetővé tette számára, hogy teljesen az írásnak szentelje magát.
Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Jakabakot pont nem érdekli, mit gondolunk a mesékről, és ez jó nekünk

...
Szívünk rajta

Rofusz Kinga: Egy vonalnak is nagyon nagy ereje tud lenni

...
Gyerekirodalom

A francia Mourlevat nyerte az Astrid Lindgren-emlékdíjat

Jean-Claude Mourlevat lett 2021-es Astrid Lindgren-emlékdíjasa. A francia szerzőnek az elmúlt években több könyve is megjelent magyarul.

Hírek
...
Hírek

Rendeld meg a 100 oldalas Esterházy-különszámot és az Ottlik-másolatot!

...
Nagy

Simon Balázs valódi fenomén volt

...
Hírek

Bereményi Géza:Grecsó Krisztiánnal más irányból indultunk az emlékek felé

...
Hírek

Szolláth Dávid irodalomtörténész kapta az idei Mészöly Miklós-díjat

...
Hírek

Milan Kundera kapta a Franz Kafka-díjat

...
Hírek

Ezeket a gyerekprogramokat ne hagyjátok ki a Margón!

...
Hírek

HUBBY - Itt vannak a legjobb gyerekkönyvek!

...
Alkotótárs

André Ferenc és Czakó Zsófia a Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíj győztesei

...
Nagy

Harag Anita: Nem kell utazni ahhoz, hogy megtaláljuk a helyünket az életben

Még több olvasnivaló
...
Kritika

A Páternoszter megmutatja a Rákosi-rendszer legabszurdabb oldalait

Orosz István grafikusművész első regénye, a Páternoszter több nézőponton, többszörös elbeszélésen keresztül világítja meg, milyen volt az élet az 50-es évek Magyarországán, és milyen abszurd, groteszk vagy tragikomikus eseményeket idézett elő a Rákosi-korszak személyi kultusza.

...
Nagy

Perintfalvi Rita: Az elkövetők mindig hangsúlyozták, hogy “mondd nekem azt, hogy atya”

Perintfalvi Rita könyvében a Magyar Katolikus Egyházon belüli szexuális bántalmazási ügyeket vizsgálja. Nemcsak áldozatokat szólaltat meg, hanem kutatási eredmények és szakértők bevonásával feltárja a visszaélések mögött húzódó pszichológiai és rendszerszintű okokat is. Interjú.

...
Nagy

Finy Petra: A 80-as évekről mindenkinek van egy története

Finy Petra Kerti szonáta című regénye három női generáció történetén keresztül mesél a világháború traumáiról, az ötvenes évek félelemmel vegyes légköréről, és a rendszerváltást megelőző ellenzéki megmozdulások konspirációval teli hónapjairól. Az íróval a regény egyik kulcshelyszíne közelében beszélgettünk, közben szóba kerültek traumák és rendszerellenes csúcsteljesítmények, elfeledett és máig élő városi történetek is.

...
Kritika

Az utolsó indiánkönyv érzékeny pillanatfelvétel arról, hol tartunk ma az indiánozásban

Az utolsó indiánkönyv című antológiához a PIM 79 kortárs magyar szerzőt kért fel, hogy prózában vagy versben reflektáljanak arra, mit jelentett nekik az indián egykor, és mit jelent ma, felnőttként.

...
Nagy

Bojár Gábor: Mindenki az erő jelének veszi, ha az ember szembenéz a saját hibáival

Bojár Gábor a Graphisoft alapítójaként ikonikus név és hivatkozási pont a hazai vállalkozói világban. De mit tud adni második könyvével annak, aki nem üzletember. A válasz: meglepően sokat. Interjú.

...
Kritika

Mit árul el egy ezeréves levél egy keresztény nőről, aki zsidó férfit szeretett?

Egy meneküléssel töltött élet krónikája és e krónika megalkotásának története A hét könyve, A fordult szív.

A hét könyve
Kritika
A regénybeli Kafka mögött felsejlik Borbély Szilárd alakja is
...
Kritika

Az utolsó indiánkönyv érzékeny pillanatfelvétel arról, hol tartunk ma az indiánozásban

Az utolsó indiánkönyv című antológiához a PIM 79 kortárs magyar szerzőt kért fel, hogy prózában vagy versben reflektáljanak arra, mit jelentett nekik az indián egykor, és mit jelent ma, felnőttként.

Tudnivalók a pályázatról
...
Alkotótárs

Grecsó Krisztián: Egy ötletem valósul meg ezzel a díjjal

...
Alkotótárs

Tóth Krisztina: Aki ír, az fejben állandóan ezzel foglalkozik

...
Alkotótárs

Egy könyvet könnyű írni? Elindult a Mastercard® Alkotótárs

...
Alkotótárs

Simon Márton: Nem feltétlenül éreztem azt, hogy feltettem a pontomat a térképre az első kötettel

...
Alkotótárs

Mastercard® Alkotótárs: új alkotói ösztöndíj indul el

...
Alkotótárs

Mastercard® Alkotótárs: pályázati információk