A Semmelweis Egyetem kutatása szerint nem a személyiségjegyek, hanem az önkontroll hiánya és a közösségi élményekből való kimaradástól való félelem (FOMO) okozhatja az okostelefon függőségszerű használatát. Tehát nem a szorongásra, stresszre való hajlam okozhatja a túlzott telefonhasználatot, hanem a határhúzás hiánya. A kutatók tudatosságra intenek, számolt be az MTI.
Az Acta Psychologica című angol nyelvű, tudományos folyóirat októberi számában megjelent kutatás 18 és 35 év közötti egyetemisták bevonásával vizsgálta, hogyan függ össze az okostelefonok használata a mentális és fizikai egészséggel, illetve a kognitív és szociális működéssel. A vizsgálat során három csoportot különítettek el: egy kizárólag társas érintkezésekre fókuszáló, egy mérsékelt módon tartalmat fogyasztó, és egy napi 4-5 óránál többet telefonozó csoport.
A kutatás eredménye szerint a neuroticizmus – a szorongásra és negatív érzelmekre való hajlam – önmagában nem vezet függőséghez, helyette inkább az határozza meg a telefonhasználat mértékét, hogy mennyire vagyunk képesek szabályozni a saját viselkedésünket, érzelmeinket és impulzusainkat.
A napi 4-5 óránál többet telefonozó csoportnál kognitív zavarok is jelentkeztek, mint a romló emlékezet, figyelem- és alvászavar.
„A személyiség (értsd: magas pontszám a neuroticizmus skálán) önmagában nem tesz senkit telefonfüggővé. Vagyis nem arról van szó, hogy aki hajlamos negatív érzelmek átélésére, szorongásra, depresszióra, stresszre, az törvényszerűen függő lesz - a döntő tényező az, hogy mennyire tudja szabályozni a saját viselkedését, érzelmeit, impulzusait és mennyire tart attól, hogy lemarad valamiről” – emelte ki közleményében Takács Johanna, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának tudományos főmunkatársa, a kutatás vezetője.
A kutatás szerint nem a telefonhasználat a legnagyobb probléma, hanem az, hogy mire és hogyan használjuk. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy tiltás helyett a tudatosság az előremutató – értesítések észszerű beállítása, időkorlátok bevezetése, önkontrollt fejlesztő viselkedéstréningek.
Az eszközfüggőségről a Könyves Magazin Ezt senki nem mondta! bookazine-jában is olvashattok, de íme két nonfiction könyv a témában:
Thibaut Meurisse: Figyelem és koncentráció fejlesztése
Soha nem tudsz befejezni semmit? Egyik feladatról a másikra ugrálsz, csak hogy mindennel haladj egyszerre? Keményen dolgozol, de nem tudsz felmutatni semmit? Akkor itt az ideje fejlesztened a koncentrációdat, tudatosan megtervezni a céljaid és elhagyni a felesleges túlterheltséget. Thibaut Meurisse könyve segít abban, hogy megtanulj fókuszálni, akár hosszabb időn keresztül is. Mindezt pedig gyakorlati feladatokon és egyszerű, könnyen alkalmazható stratégiákon keresztül.
Martin Korte: Ésszel a géppel - Hogyan szabaduljunk meg a digitális ingerdömpingtől?
A digitális eszközök szinte maradéktalanul átvették az életünk minden területét, legyen szó munkáról, kikapcsolódásról, utazásról, tanulásról. Mind-mind digitális eszközökkel történik. De vajon hogyan hat a képernyők állandó jelenléte az érzékszerveinkre és az agyunkra? Martin Korte neurobiológus könyve (olvass bele itt) részletes és informatív betekintést enged az ember és a technológia kapcsolatába – megtudhatjuk, miért illúzió a multitasking, miért nem tudunk szabadulni a konstans görgetéstől és milyen pozitív haszna lehet ezeknek az eszközöknek.
Fotó: Pexels