Az olimpikonokat is edző szerzőpáros kötetbemutatóján leteszteltük a tüdőkapacitásunkat és az egyensúlyunkat is. Az eseményen a közönség soraiban Pataki Ági és Béres Alexandra épp úgy ott ült, mint Miló Viktória ökölvívó vagy Vámos Márton válogatott vízilabdázó, aki Pozsonyi Zsolttal edz. Megtudtuk, hogy a genetika sokkal kisebb szerepet játszik az egészségünkben és abban, milyen életkort érünk meg, mint az életmód, de azt is, hogy a mozgás bármikor elkezdhető, akár 70 felett is. Pozsonyi Zsolttal és Csillik Árpáddal A longevity című könyvükről a kötetet kiadó Libertine vezetője, Szabados Ági beszélgetett.
Az utóbbi években divatossá váló kifejezés, a longevity a hosszú, egészséges életet jelenti.
Ezt a kötet szerzői azzal egészítették ki, hogy aktív életet is jelent, hiszen edzőként a mozgás lételemük.
Pozsonyi Zsolt rámutatott, hogy mindez nem a kiváltságosok privilégiuma, hanem azoknak a jutalma, akik tesznek érte.
Élsportolói profizmus az átlagembereknek
Bemelegítésként a légzésoktatóként dolgozó Csillik Árpád vezényletével a közönség rögtön csinált egy kontroll-szünet tesztet, ami a széndioxidra érzékenységünket mutatta meg. Hasonló gyakorlatokat végzett a HUNOR Programban az asztronautákkal is, akiknek a felkészítésében részt vett. Csillik korábban a közoktatásban dolgozott testnevelő tanárként, 10 éve személyi edző, jelenleg a férfi vízilabda-válogatott erőnléti edzője, illetve a Magyar Úszószövetségnél is dolgozik.
A kötet másik szerzője, Pozsonyi Zsolt biológia-testnevelés szakos tanár, erőnléti edző. Ahogy fogalmazott, „nincs is olyan sportág, amelyikből ne dolgozott volna élsportolóval”. Együttműködött a Magyar Olimpiai Bizottsággal edzők továbbképzésében, volt a vízilabda-válogatott erőnléti edzője, jelenleg a Fradi vízilabda csapatában látja el ezt a feladatot.
Pozsonyi Zsolt, Csillik Árpád és Szabados Ági a kötet bemutatóján: Fotók: Kőrösi Tamás / Libertine
A két férfi akkor találkozott, amikor Csillik TRX oktatásra érkezett Pozsonyihoz. Mindketten 10 éve dolgoznak az átlagemberek egészségének javításán és megőrzésén. A könyv ötlete pedig úgy született meg, hogy az évek során annyit beszélgettek egymással a különböző kutatásokról és azok eredményeiről, hogy úgy döntöttek, mindezt kötetbe foglalják.
„Az erőnléti edzés szemléletét visszük az átlagemberek edzésébe is, amivel a sportolók teljesítményét fokozzuk – fogalmazott Pozsonyi. – Ennek az a lényege, hogy minél tovább a pályán tartsuk őket sérülés nélkül.”
A longevity című kötet megmutatja, hogy mi az, amit magunkért tudunk tenni. Inspirációnak szánták ahhoz, hogy minél többen elkezdjenek mozogni.
„Cél volt, hogy szerethető könyv legyen. A visszajelzések alapján olyan olvasni, mintha edzés közben beszélgetnénk az emberekkel” – mesélt a kezdetekről Csillik Árpád. Majd elárulta a szemlélete alapjait is: „Ha nyerni szeretnél egyszer, akkor tűzz ki célokat! Ha folyamatosan nyerni szeretnél, akkor építs ki rendszereket. A könyv arról szól, hogyan tartsd meg az egyensúlyt, hogyan dolgozz rendszerekben.”
Egyúttal arra is felhívták a figyelmet, hogy az irányítás a mi kezünkben van. Nagyobb a befolyásunk az egészségünkre és az élettartamunkra, mint hinnénk.
A közkeletű elképzelésekkel ellentétben a kutatások alapján mindössze 10-25 százalék a genetika szerepe abban, hogy meddig élünk és milyen egészségesen.
„A mi kezünkben van az irányítás, ha hibázunk, nagyon könnyen vissza tudjuk szerezni, ahogy ezt a könyvben is leírjuk – világított rá Pozsonyi Zsolt. – Van egy génállomány, amivel születünk, de az, hogy milyen géneket aktiválunk, az az életmódunkon és a környezetünkön múlik.”
Mikromozgások
Ehhez pedig nem kell feltétlenül minden nap az edzőteremben izzadnunk. Az apró, de mindennapos aktivitások szerepe nagyobb, mint hinnénk. Ezeket ajánlja Csillik Árpád a heti két alkalommal végzett kombinált erőnléti és állóképesség edzés mellé.
Példaként Pozsonyi Zsolt azt javasolja, hogy napi 5-6 alkalommal egy-két percre vigyük fel a pulzusszámunkat. Ez történhet úgy is, hogy felfutunk a lépcsőn, vagy ha olyan a kondink, csak felsétálunk.
Tapasztalatai szerint sokat segít, ha kialakítunk egy reggeli rutint, felugrásokkal, kitörésekkel. De akár úgy is beépíthetjük ezt a mindennapjainkba, ha késősek vagyunk és futunk a villamos után. A kutatások szerint ezek a pár perces alkalmak 44 százalékkal csökkentik a mortalitást. A könyvben további konkrét tippeket adnak a mikromozgásokra, de az átfogóbb életmódváltásra is.
Pozsonyi Zsolt, Csillik Árpád és Szabados Ági a kötet bemutatóján: Fotók: Kőrösi Tamás / Libertine
A könyv a mozgás mellett az étkezés vagy a mentális jólét kérdéseit is érinti. Állításaikat pedig kutatásokkal támasztják alá. Megtudhatjuk, hogy az izmok nemcsak kalóriát égetnek, hanem hormonszerű anyagokat termelnek, amik többek között új agysejtek termelődését teszik lehetővé. A demencia elkerülésére állításuk szerint a legjobb az erőedzés. Ezzel megelőzhető az agy természetes zsugorodási folyamata, ami az életkor előrehaladtával következik be.
Elmondták többek között azt is, hogy minél hamarabb alakul ki a cukorbetegség, annál kevesebb évet vesz el az életünkből, és az is kiderült, hogy a tüdőkapacitás csökkenése a cukorbetegség kialakulását is előrejelzi.
Bármikor elkezdhető
A szerzőpáros felhívta a figyelmet, hogy az életmódváltást és a mozgást bármikor el lehet kezdeni. Egyes kutatások szerint az 50 év feletti irodai alkalmazottak testének állapotán két év edzés 15 évet fiatalított.
De már nyolc hét alatt kis, de átfogó változásokkal három évet lehet fiatalodni.
A negyven év feletti nőknél ugyanakkor a súlyzós edzés és a fehérjebevitel javasolt.
Külön figyelmet szentelnek a diétáknak, amiket összehasonlítanak és értékelnek. Kitérnek a táplálékkiegészítőkre és a vitaminokra, külön fejezetet szenteltek az alvásnak és a légzésnek is, jelezve, hogy ezeknek is olyan fontos szerepe van a teljes képben, mint a testmozgásnak.
„Erőnléti edzés tudományos alapokon fenntartható módon" – foglalta össze módszerüket és törekvéseiket Pozsonyi Zsolt, aki ismét a reggeli rutin szerepét és előnyeit hangsúlyozta. A tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az, aki heti három alkalomnál többször mozog, az jobban odafigyel az étkezésre is. Vagyis átfogó változásokra képes. Ezt teszi teljessé a hála gyakorlása, amivel az agyi kapcsolatokat huzalozhatjuk újra.
Zárásként Csillik Árpád azt javasolta, a változtatáshoz keressünk olyan közösségeket, akiknek az a normális működése, ami a mi célunk.
A szokások megváltoztatására pedig szemléletváltást javasolt az edző: „A szokásokra, amiktől meg akarsz szabadulni, ne rossz szokásként tekints, hanem azt vizsgáld meg, hogy ezek milyen problémádra milyen megoldásként szolgálnak jelenleg az életedben. Mit nyersz ezekkel a szokásokkal?" – ha kiderítjuk a kérdés gyökerét, könnyebb visszafejteni ezeket.
Pozsonyi Zsolt, Csillik Árpád és Szabados Ági a kötet bemutatóján: Fotók: Kőrösi Tamás / Libertine