Április elején jön Nádas Péter memoárja, a Világló részletek

.konyvesblog. | 2017. január 09. |

nadas_vilagloreszletek_konyvekegyutt_20170109_01.jpg

Eljött a várva vár nap, mától előjegyezhető Nádas Péter kétkötetes memoárja, a Világló részletekA két kötet április 5-én jelenik meg a Jelenkor Kiadó gondozásában. 

Nádas Péter: Világló részletek I-II. 

Jelenkor, 2017, 7999 HUF

 

<<Krónika helyett végül is inkább legendákat gyárt magának az ember, amikor egy másiknak elbeszéli az élettörténetét>> – írta Nádas Péter a Párhuzamos történetekben. Saját emlékiratában, a Világló részletekben, ennek megfelelően egyedülálló módszerrel kerüli el ezt a legendagyártást. Bevésődött emlékképeiből – a „világló részletekből” – kiindulva először az álomfejtés módszerével fölidézi az eredeti élmény összetevőit, a hangokat, látványokat, szagokat, érzeteket és emóciókat, majd ezek alapján rekonstruálja, hogy mi történt, hol és mikor. A másoktól hallott történeteket elemeikre bontja, hogy kiszűrje belőlük a tudatos vagy tudattalan torzításokat, majd a megtisztított életanyag és a leleplezett torzítások alapján rekonstruálja, hogy mi történt, hol és mikor. Innen pedig koncentrikus körökben halad tovább az okok, körülmények, motívumok, előzmények és következmények felé, míg végül kirajzolódik a történtek jelentése és jelentősége a saját személyes életében és az attól elválaszthatatlan, közös emberi világban. E módszer eredményeként láttató erejű leírások, izgalmasnál izgalmasabb történetek, rejtett összefüggéseket feltáró nyomozások követik egymást e rendkívüli, rendhagyó emlékirat lapjain.

Nádas Péter nagyon nehéz műfajnak tartja az emlékiratírást, mert az embernek meg kell közben tanulnia megtagadni magától a fantáziálást. Többek között erről is mesélt 2015 májusban a Literárium-esten:

Most élettények vannak, ezeknek az élettényeknek összefüggései vannak, kutatni kell hozzájuk, könyvtárazni, hogy a történet külső váza stabil legyen. A stabil váz első, saját tudatában megragadó emléke 1944. június 27-ről való. Biztos benne, hogy akkorról, több helyről is ellenőrizte, például a rokonoktól, bár a nagynénje rosszul emlékezett. Aznap éjjel bomba rombolta le a Damjanich utca 42. alatt álló ház felét, őt pedig anyjával együtt egy leomló falba vágta a légnyomás. Nádas másfél éves volt ekkor, ebben az életkorban az embernek még nincsenek fogalmai, az észlelés erőteljesebb, mint a fogalmi világ. Tudományos bizonyítéka nincs rá, mégis úgy véli, valószínűleg nincs olyan kép, emlék, amit a tudat ne őrizne, ám az emlékezésről a tudományban és a világirodalomban is téveszmék keringenek. Nincs olyan, hogy előhívás, asszociációs láncok vannak, amelyekről bizonyos dolgok néha előjönnek. A valódi képeket és a fantáziaképeket el lehet választani egymástól, az ő munkája, hogy rájöjjön, mikor csapja be magát, és hol kezdődik a fantázia, meg a külvilág kényszere, ami ugyanúgy képeket szül. Történeteibe nem az a történelem türemkedik be, amit a történészek történelemnek neveznek, hanem bizonyos korszakok atmoszférája. 

A Világló részletekbe, amit Nádas a gombosszegi dolgozószobájában írt, több helyen is belepillanthattunk már: a Holmiban a vasárnap déli húslevesről, a nagyapa műhelyéről, az ütőérről tanult számolásról, a szeretetről, amelynek „ kellemes illatokra van szüksége”, a legelső emlékről, "ami talán nem is a legelső, ezt sem tudom ma biztosan megítélni", az ÉS-ben a veszteségről, a költözésről,  Jelenkorban a jégveremről, a túlélésről, a jó polgári neveltetésről, 2016 nyarán pedig egy döbbenetesen erős részletben Nádas Péter születéséről és a mizoči gettó felszámolásáról olvashattunk. Akkor ezt írtuk róla

Nádas saját születése történetét helyezi a kelet-közép-európai sorstragédiák kontextusába, az örömteli születés pillanatai így nem hatnak felszabadítóan, hanem 20. századi teherként íródik bele a születendő gyerek történetébe, szinte testébe is, ha arra gondolunk, hogy az anya nem tudja szoptatni a gyerekét (véres tejed tud csak szopni a gyerek). Az Emléklapok egy elbeszélő életéből alcímmel megjelenő részlet nyomasztó sűrűséggel rombolja le azt a mítoszt vagy reményt, hogy az egyén személyes élete független társadalomtól, politikától, bűntől és tragédiától, vagyis mindattól a társadalmi konstrukciótól, amibe beleszületik, amiben benne él. Ebből a részletből kiderül, hogy senki nem indul tiszta lappal ebben az életben.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.