„A meséket Lawrence Schimel amerikai író írta, akinek több mint 120 könyve jelent már meg. Micsoda család! sikerének egyik kulcsa, hogy új megközelítésben: egyszerű, hétköznapi jeleneteken keresztül mutatja be a szivárványcsaládok életét” - írja az Alapítvány, ami kiemeli: - „Minden kisgyerek - így a szivárványcsaládokban élő kisgyerekek is megérdemlik, hogy egy mesében magukra és szüleikre ismerjenek. Hogy minden családnak lehessen meséje.”
A meséket Szabó T. Anna fordította, a kötet szerkesztője M. Nagy Boldizsár volt, aki a Meseország mindenkié című, ledarált mesekönyvet is szerkesztette (a vele készült interjúnk itt olvasható)
A kötet megjelenése előtti hatnapos kampányban kortárs magyar írók, költők, meseírók és műfordítók beszéltek arról a közösségi médiában, hogy nekik mit jelent a család, hogy miért sokfélék a családok, és ez mit jelent a gyerekeknek. A megszólalók: Szabó T. Anna, Berg Judit, Dániel András, Dragomán György, Fiala Borcsa, Finy Petra, Grecsó Krisztián, Nádasdy Ádám, Nádori Lídia, Parti Nagy Lajos, Péterfy-Novák Éva, Péterfy Gergely és Tompa Andrea.
„A KSH legutóbbi, öt évvel ezelőtti adatai alapján Magyarországon közel ezer szivárványcsalád él, de minden valószínűség szerint mostanra ennél több azonos nemű pár nevel gyereket. A húszas, harmincas korosztályból pedig egyre többen tervezik családalapítást. Szerintünk minden kisgyerek, így a szivárványcsaládokban élő gyerekek is megérdemlik azt, hogy egy mesében önmagukra és a szüleikre ismerhessenek”
- mondta a kötettel kapcsolatban Pál Márton a Szivárványcsaládokért Alapítvány képviselője a 24.hu-nak.
Még 2020-ban országos botrány kerekedett a Meseország mindenkié című mesekönyv kiadásából, egészen pontosan azután, hogy Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom parlamenti képviselője példátlan módon ledarált egy példányt a könyvből, amelyet a homoszexualizmus propagandakönyvének titulált. Az esetről a nemzetközi média is beszámolt.
A Meseország mindenkié című antológia a Labrisz Leszbikus Egyesület gondozásában jelent meg, és hagyományos meséket mond újra, mégpedig oly módon, hogy abban marginalizált csoportok tagjai is megjelennek. A kötetben így például felbukkan háromfülű nyúl, örökbefogadott gyerek, idős ember, több kisebbség képviselője, és néhány mesében szerepelnek LMBTQ-karakterek. A darálás után a hazai irodalmi élet számos szereplője elítélte az incidenst. A HUBBY - Magyar Gyerekkönyv Fórum elhatárolódott „minden olyan cselekedettől, amely intoleranciát hirdet, és szétzúzza, lerombolja, elégeti stb. mások szellemi terméké.”
Boldizsár Ildikó mesekutató és meseterapeuta is kifejtette véleményét a mesekönyvről és a botrányról. Fő gondolata az volt, hogy Meseország valóban mindenkié, mi döntjük el, hogy kit/mit engedünk onnan magunkhoz.
