Markó Béla a könyvek és az olvasás fontosságáról, céljáról beszélt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhetet megnyitó beszédében.
Az író, költő, műfordító és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alapító tagja és volt elnöke Varró Dánielhez hasonlóan, aki a Szegedi Ünnepi Könyvhét megnyitóján szólalt fel, egyebek mellett kifejtette, hogy mennyi mindenre jó egy könyv:
Mondjuk nehezéknek lehet használni a kerti asztalon, hogy el ne fújja a terítőt a szél.
Vagy két-három kötet Révai-lexikont tehetünk a székre, hogy arra ültetve, könnyebben elérje kisgyerekünk a tányért. Műtárgyként is jól mutat a szép könyv. Nem kell megzsúfolni a könyvespolcot, egy cserép virág, egy könyv, egy ikebana, egy mutatós borító. Meg aztán csokoládésdoboz is lehet egy könyvutánzat. Édes, mint egy giccsregény. Vagy egy vékonyabb könyvvel alá lehet dúcolni a billegő asztallábat.”
Aztán mégis csak arra jut, hogy a legjobb, ha a könyvet olvassuk, hiszen az olvasás jog. Úgy fogalmazott: „Csakhogy ezt a jogot már azzal is korlátozni lehet, ha példának okáért nem tesszük hozzáférhetővé a könyvet. Ha fóliázzuk. Ha drága. Ha nem támogatjuk a könyvkiadást. Ha csak ahhoz a könyvhöz adunk támogatást, amely megfelel az ideológiánknak. Ha nem értékek, hanem érdekek szerint osztogatunk díjakat.”
Szerinte senki más nem döntheti el az olvasó helyett, hogy mit olvasson, az államnak pedig az a kötelessége, hogy támogassa az olvasót, azaz a könyvet.
Beszélt arról is, hogy régóta riogatnak azzal, hogy a könyv el fog tűnni, de ez nem történik meg:
Ne riogassuk egymást a világvégével, ne jövendöljük azt, hogy a Gutenberg óta tetszés szerint sokszorosítható könyvre nem lesz szükség.
A sokszorosítás módja változhat, lehet kézzelfogható papírköteg, amiből olvasunk, vagy csak digitális szöveg, de a könyv mint eszme nem múlhat el. A könyv mi magunk vagyunk. Ez a mi identitásunk. Erdélyi magyar könyv nélkül például nincsenek erdélyi magyarok. Ez ilyen egyszerű.”
Úgy folytatta, hogy sokszor van olyan érzése mostanában, hogy akik a világot vezetik, nem olvastak semmit. „Úgy viselkednek, mintha nem ismernék a történelmet, és mintha fogalmuk sem lenne, mit mond Homérosz vagy Shakespeare. Ilyenkor nekem is eszembe jut Vörösmarty Mihály kérdése, hogy vajon „ment-e a könyvek által a világ elébb. (…)”
Könnyű azt képzelni, hogy az orosz elnök valószínűleg nem olvasta Tolsztoj Háború és békéjét, és ezért nem tudja, mit jelent, ha az országodat megtámadják.
Ne áltassuk magunkat, minden bizonnyal olvasta. Vagy hogy egyik-másik demagóg politikus azért prédikál békét, és uszít közben gyűlöletre, mert nem ismeri a III. Richárdot. Pedig majdnem biztos, hogy ismeri.”
Markó Béla üdvözölte, hogy több mint harminc éve indult el Marosvásárhelyen a könyvvásár, azóta pedig Erdély-szerte, Nagyváradtól Sepsiszentgyörgyig rendeznek fontos könyves eseményeket, mert van igény rá.
Markó Béla teljes beszédét a Transtelexen lehet elolvasni.
Nyitókép forrása: Fotó: Kolozsvári Ünnepi Könyvhét / Facebook
